Reneszánsz és humanizmus

Jacopo de’ Barbari: Luca Pacioli portréja (1495)

reneszánsz korszakolása civilizációs stílus új világkép humanista embertípus univerzális hozzáértés (polihisztorok) autonóm személyiségek világkép- emberkép- gyermekkép polgárság hatalma (autonóm értékrendje)

Vitalista világkép

A humanizmus antik szerzők ismételt felfedezése studia humanitas (humaniórák) fejlesztése kizárólagosan = tágan felfogott irodalom világi férfiak a közhivatalokban (= literátusok) ehhez szükséges ismeretek megszerzésének módját biztosítani kell ars humanitatis megteremtéséhez tudományok művészetek az esztétikai élmény jellemformáló hatása! egyéniség érvényesítésének joga skolasztikusok organikus világképének átértelmezése (ember hely immár nem fix a létezés láncolatában) Giovanni Pico della Mirandola (l463 - 1494) személyes jellegű vallásosság klasszikus művek közkincsé tétele (tudás ismételt felhalmozása) könyvnyomtatás (Gutenberg, 1450) olvasási szokások megváltozása természetbölcselet előtérbe kerülése univerzális személyiségekre való igény

A városi-plébániai iskola a tudás megszerzésének útja a humán tudományokon keresztül lehetséges XV. századra ez a műveltséganyag bekerül a városi-plébániai oktatásba is alapszint betűkkel való ismerkedés szótagolvasás latin szövegértés írás elsajátítása tanítás: anyanyelven második szint részletes latin nyelvtan oktatás nyelve: latin később: humanista grammatika harmadik szint latin nyelvű teológia csillagászat, természettan logika,zene irat, praktikus ismeretek helyette később: Antik klasszikus szerzők

William Sellynge előadásán készített hallgatói jegyzet (15. sz.)

Petrarca a studiolójában (15. sz., miniatúra)

Petrarca Vergilius-példányának Simone Martini által festett előlapja (14. sz. közepe)

Vittore Carpaccio: Szent Ágoston látomása, 1502-1504

Antonello da Mesina: Szent Jeromos dolgozószobájában, 1475

segédtanítók alkalmazása kántortanítók zenei oktatása nagyobb városokban több tanulócsoport (osztályok) XV. századra kialakul: humán gimnázium típusa egyetemek nehezebben engedték át az ars humanitas tanait (csak a XVI. sz.) tekintélyelvek elvetése filológiailag megtisztított szövegek ismertetése személyes felfogás, vélemény vállalása Úri nevelés humanista eszmék következtében: személyes, bensőséges viszony a nevelt és a nevelő között Vittorino da Feltre (1387 - 1446) őrgrófi nevelő a gyermek életkorából adódóan van erre igény! szegény gyerekeket is nevel (alacsony létszámú osztály) emberközpontú eszmék - új nevelési stílus Baldassare Castiglione (1478 - 1529) Udvari nemes ember c. könyv - 4 platoni dialógus uomo universale sokoldalú képzés igénye alkotónak lenni mecénásság harmonikus ember eszménye de: nem az értékteremtésre orientált hanem: társasági érvényesülésre

Raffaello: Baldassare Castiglione (1513)

Rotterdami Erasmus (1469 - 1536) északi humanisták: a kereszténység eredetéhez fordulnak középkorias hordalékok lefejtése kereszténység és antik kultúra összeegyeztetése Újszövetség görög változatát latinra fordítja Ptoleimaiosz műveit görögül teszi közzé az első teljes Arisztotelész-kiadás sajtó alá rendezi az egyházatyákat (Ambrus, Jeromos, Ágoston) "két pápa engedélyezi a papi ruha letételét" neki "s a böjt elhagyását" Baselben telepedett le hitvitákban nem csatlakozik egyik félhez sem ("a kompromisszumkereső") pacifista az ember eredendően jó

Holbein: Desiderius Erazmus (1523)

pedagógiai kérdésekkel is foglalkozik latin és görög nyelvtankönyveket ír gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről értekezik A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere (1512) A gyermek korai erkölcsös és tudományos nevelése (1529) a gyerekkor = potenciális alaktalanság tudás és az erény ekkor sajátítandó el szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra át nem ruházható nagyobb gyereket iskolába kell küldeni (Quintilianus -intézményes nevelés) figyelembe kell venni a gyerekkori sajátosságokat és az egyéni adottságokat

"Az ifjúkornak mint az élet tavaszának fő vonzóerejét a nyájasan mosolygó virágok és a dúsan sarjadzó pázsit jelképezik, míg a férfikor ősze a tárházakat érett gyümölcsökkel tölti meg. Valamint természetellenes dolog volna tavasszal érett szőlőt, ősszel viruló rózsát kívánni, úgy a tanítónak sem szabad felednie, hogy az emberi élet egyes szakaszaival mi egyezik meg. Ezért az ő tanításukból minden mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell."

A gyermek illő magatartásáról (1530) Nyájas beszélgetések gyűjteménye (1522) illemtankönyv (dialógus) úri gyermekeknek ajánlja tökéletes latin nyelven ír gyermeknevelés feladatai: vallásos érzület szabad tudományok elsajátítása praktikus ismeretanyag illendő magatartás "Általában ki kell mondani: Apitiusok szokása minden tálból kiragadni azt, ami az ember ínyének kedves. Amit félig megettél, másnak odanyújtani , tisztességtelen szokás, a már lerágott kenyeret újból a mártásba meríteni parasztos dolog. Éppoly ízléstelen, ha a megrágott ételt kiveszed a torkodból és ismét a tányérodra teszed. Ha netán olyat vettél ki a tálból amit nem lehet egykönnyen lenyelni, félre fordulva tedd le valahová ... Vannak akik inkább falnak, mint esznek, nem másképpen, mintha kevés vártatva börtönbe vezetnék őket. Latrok szoktak így habzsolni... Tel szájjal enni vagy beszélni se nem illő, se nem bátorságos. A folytonos evést szakassza félbe időnként a közbeszőtt beszélgetés... Műveletlenség gondokba merülve az asztalra könyökölni."

spanyol tanítványa Erasmusnak s néhány eszméjének a továbbfejlesztője Juan Luis Vivés (1492 - 1540) spanyol tanítványa Erasmusnak s néhány eszméjének a továbbfejlesztője pedagógiai műveihez saját tapasztalata volt az első didaktikai szintézist írta meg A tanulmányok rendszere vagy a keresztény nevelés (1531) első periódus: kezdettől 14 éves korig nyelvek elsajátítása második periódus: 15 - 25 életév tudományok tanulmányozása új vonások: anyanyelv tudásának tökéletes ismerete nyelvtantanulást kiegészíti a tárgyi ismeretszerzéssel érzékeléásre alapozza a természetismeretet, földrajzot, csillagászatot a nevelés végső célja: egészséges, edzett, művelt, erkölcsös, őszinte, vallásos ember pszichológiai szempontokat is igyekszik érvényesíteni egyéni sajátosságokat javasolja figyelembe venni folyamatos pedagógiai tevékenység esetére ígér eredményt

Juan Luis Vives

Francois Rabelais (1494, - 1553) Pantagruel - szatirikus regény, 4 kötet Gargantua (2. kötet) nevelésregény (skolasztika és az új szellemben való nevelés) természetben való megfigyelés kötetlen beszélgetések "Ebéd kezdetén felolvastak valamely széphistóriát régi vitézi cselekedetekről, amíg csaka boroskancsót oda nem adták néki. Mostan (ha úgy tetszett) folytatták az olvasását vagy pedig jókedvűen társalogtak együtt, szólván az első hónapokban mindannak hatalmasságáról, tulajdonságairól, eredményéről és természetéről, amit asztaluknál felszolgáltak vala: kenyér, bor, víz, só, húsfélék, halak, gyümölcsök, füvek, gyökerek és mindezek elkészítéséről. Ily módon kevés idő alatt megtanult minden ezekről szóló passzust Plinius, Athenaiosz, Dioszkoridész, Julius Pollux, Galenus, Porpyrius, Appianus, Polybos, Heliodorus, Arisztotelész, Elianus és másoknak írásaikból. Ilyen beszéd közben, hogy jobban megbizonyosodjanak, az asztalhoz hozatták vala a fellyülmondott könyveket. És olly jól és tellyességgel emlékezetjében őrzi vala az elmondott drogokat, hogy nem vala orvos azidét, aki fele annyira tudta volna ezeket..."

közvetlen érzékszervi tapasztalatok hangsúlyozása (Rousseau előzménye) a nevelésnek nincs előre megszabott medre (megreked a konkrét tapasztalatoknál) terjedelmes ismeretanyag! testi nevelés jelentős művészeti nevelés nincs a műveltségeszmény nem kötődik a praxishoz a reneszánsz ember eszménye

Michel de Montaigne (15. sz. vége)

Michel de Montaigne (1553 - 1592) szkeptikus magatartás tiltakozik a memoriterek ellen - Esszék széles látókör, jó modor, rokonszenves társas lény az eszménye "ha rajtam múlna, egy előkelő származású gyerek mellé, aki nem megélni akar a tudományból, ... hanem lelki épülést és gyarapodást keres, egyszóval inkább talpraesett emberré, mint tudós emberré szeretne válni - olyan irányítót rendelnél, akinek inkább helyén van az esze, mint tele a feje, ugyanis mindkettő fontos, de fektessünk nagyobb súlyt az erkölcsre meg a józan gondolkodásra, mint a tudományra...„ A gyereknevelésről (Ín: Esszék) önálló gondolkodásra nevelés értelmes tanulás fontossága (Decartes előzménye) a korabeli tudás ismeretanyagtól zsúfolt erkölcsi nevelés fontossága gyermeki ártatlanság hite szélsőségek elvetése "Hagyjunk fel végre a kegyetlenkedéssel és az erőszakkal: nincs semmi, amitől jobban elkorcsosulna és eltompulna a születésileg jó és nemes természet! Ha azt akarjuk, hogy a gyermek féljen a testi fenyítéstől, megszégyenítéstől, ne szoktassuk hozzá."

Iskolakritika együgyű a nevelési gyakorlat "Nálunk az iskolamesterek folytan a fülünkbe ordibálnak, mintha tölcsérrel öntenél belénk a tudományt, a mi dolgunk csupán annyi, hogy felmondjuk, amit ők elmondtak." az elterjedt verés ellen fellépnek "A gyermeket alig négyesztendős korában iskolába küldik, ahol egy tudatlan, durva, romlott erkölcsű, néha nem is józan eszű, gyakran holdkóros vagy nyavalyatörős ... tanító trónol. Csakugyan, mai napság nincs olyan elvetemült, hasznavehetetlen semmi ember, akit a közvélemény iskolamesterségre alkalmasnak ne tartana " - Erasmus verbalizmus ellen emelnek szót öncélú nyelvi stúdiumok elvetése semmilyen hasznos munkára nincs nevelés túlhaladottak az oktatási módszerek

Gyerekkép XV. századig a gyerekkor 6-7 éves korig korlátozódik a gyermek nem igazán érteles lény rögtön a felnőttek világába kerül oktatják és fegyelmezik reneszánsz gyerekkor az ártatlanság kora de a gyerekélet nem nagyon értékes gyerek védelemre szorul ismeret és erkölcs átadásának kora (számos XX. sz.-i eszmény megjelenésének időpontja) az emberibb bánásmód csak egyes családokban van gyerekkor tisztelete

Domenico Ghirlandaio: Öregember kisfiúval (1480 k.)

a magyar reneszánsz nevelés műveltségtartalom változásai hivatalos munkahelyek számának növekedése tanultság fogalma nem azonos a klerikus fogalmával literatus (deák) iskolákban megnövekszik a világi műveltségi anyag világi pedagógusok megjelenése humanista műveltség elterjedése hazai káptalani iskolák: Esztergom, Nyitra, Győr, Veszprém, Pécs, Zágráb, Kalocsa, Csanád, Eger, Nagyvárad, Gyulafehérvár a plébániai iskolák közül néhány humanista gimnáziummá alakul át

főúri nevelés főúri nevelés kb. 100 évvel korábban differenciálódik lovagi eszmények korán megjelennek külföldi egyetemeken való részvétel Janus Pannonius Mátyás király udvara, mint központ Académia Istropolitana - Pozsony Vitéz János - Esztergom 1465-74 között: a harmadik (első) magyar egyetem négy fakultás