2. kérdés: Ismertesse a jezsuiták oktatási reformját. kérdés: Sorolja fel, a reformáció területén mely intézményes oktatási szinhelyek kialakitását javasolja Luther Márton. 2. kérdés: Ismertesse a jezsuiták oktatási reformját.

XVII. század átmeneti korszaka

átmeneti korszak: a gyerek önálló értékekkel rendelkezik elterjedt nevelési módszer a verés gyereknevelés: tanácsadókönyvek, útmutatók alapfokú képzést nyújtó iskolák száma nő műveltségtartalma klasszikus nyelvi stúdiumok praktikus ismeretek természettudományos tudás

Jan Amos Komenski (1592–1670) élete: Morvaország, Nivlice apja a Cseh Testvérek Szektájának tagja (huszita hagyományok) közösségi iskolában tanul, majd a Herborn-i Akadémián és a Heidelberg-i Egyetemen Alstedt enciklopédiájának hatása kidolgozza: alapvető fogalmak kapcsolódási rendszerét (=pánszófia) Francis Bacon filozófiájának hatása (materialista-empirista) 1614. Prerov, pappá szentelik 1618. (harmincéves háború) családját elveszti, a katolicizmus államvallás lesz munkája: A világ útvesztője (1623) Leszno (Lengyelország): Didaktika magna A nyelvek kitárt aranykapuja Előcsarnok pánszófia a világot a maga teljességében kívánja áttekinthetővé tenni (hittestvérei szerint „a mindentudás” istenellenes) A világ égető problémáinak megoldása (1640) új pedagógia létrehozása világ ellentmondásainak megoldása nevelés által 1641. London majd Svédország Atrium (fogadóterem) című nyelvkönyve Sárospatakra Lórántffy Zsuzsanna hívja kipróbálhatja pánszófikus iskoláját

1657. Didaktika magna latin nyelvű változata Sárospataki Kollégiumot magas szintű papképző intézménnyé szervezi protestánsoknak antipurista felfogás koncentrikus, fokozatosan bővíthető ismeretrendszer kidolgozása hétosztályos, pánszófikus iskola (csak az első három osztályt valósítja meg) tankönyvei: köznapi latin nyelvkönyvek praktikus ismereteket nyújt bennük négy év után visszatér Lesznóba, majd Hamburgba, s majd Amsterdamba költözik műveinek gyűjteményes kiadásának előkészítése = Opera, Didaktika, Omnia (a hét könyvből kettő pedagógiai: Pansophia, Pampaedia az ember rendeltetése világszemlélet központja: keresztény hit

„Háromféle tehát a mi életünk és a mi életünknek hajléka: az anyaméh, a föld és a menny. Az elsőből a másodikba a születés által lépünk, a másodikból a harmadikba a halál és a feltámadás útján, a harmadikból azonban sohasem lépünk ki az örökkévalóságon át. Az elsőben csupán az életet kapjuk, a kezdetleges mozgási és érzékelési képességekkel; a másodikban az életet, a mozgást, érzékelést, az értelem csíráival; a harmadikban mindezek tökéletes teljességét… Az első élet a másodikra való előkészület, a második a harmadiké, a harmadik pedig önmagában áll vég nélkül.” (Comenius: Nagy Oktatástan)

ember: „eszes teremtmény” „uralkodásra teremtett lény” „okosan tudja szabályozni a saját, és mások, külső és belső cselekedeteit” „Isten képmására teremtett lény” azaz: az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie. hisz az ember alakíthatóságában minden egyes gyerek nevelhető és nevelni is kell optimista, demokratikus pedagógiai alapelvek „Maga az ember nem egyéb, mint összhang – teste és lelke szempontjából egyaránt. Mert ahogy maga a hatalmas külvilág (makrokozmosz) óriási óraszerkezethez hasonlítható, melyet különböző kerekekkel és csengőkkel úgy szerkesztettek egybe, hogy az egészben az egyik rész a másikat indítsa, hogy a mozgás folytonossága és összhangja meg ne szakadjon: hasonlóképpen az ember is. Ami ugyanis a csodálatos művészettel felépített testet illeti, itt van elsősorban a mozgás kiindulópontja: a szív; ez az élet és a cselekvések forrása, ahonnan a többi tagok a mozgást, és a mozgás mértékét merítik. A súly azonban, amely létrehozza ezt a mozgást, az agy: ez az idegek – mintegy kötelékek – segítségével megindítja és féken tartja a többi kerekeket: azaz a tagokat. A cselekvések külső és belső változatossága azonban kétségkívül az egyes mozdulatok egybehangzó, egymáshoz való viszonyában áll.” (Comenius: Nagy Oktatástan)

értelmi, erkölcsi és vallásos nevelés a társadalmi bajok neveléssel gyógyíthatóak „az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél” „Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e valami a kellő helyén és helyes állapotában? Mind mostanáig semmi sem. Minden fonákul, vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy omlik össze. Az értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok ismerete terén tudatlanságban, az állatok színvonalán állanak… A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás, öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság, jogtalanság, elnyomás, rablás, csalás.” (Comenius: Nagy Oktatástan) a barokk világszemlélete: hit + tudás

didaktikája nevelés nélkül a gyermek: „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó” az ember a leginkább a gyerekkorában nevelhető „Minden élőlénynek az a tulajdonsága, hogy zsenge korukban könnyen hajlíthatók és alakíthatók. Mihelyt azonban megcsontosodnak, többen megtagadják az engedelmességet. A lágy viasz könnyen alakítható és visszaalakítható; ha azonban már egyszer megmerevedett, könnyen széttöredezik. A facsemetét elültetheted, átültetheted, ide-oda hajlíthatod a kifejlett fával ezt semmiképpen sem teheted…” (Comenius: Nagy Oktatástan) szülők felelőssége a nevelésben: képzett tanítók választása nyilvános iskolai oktatás didaktikai és metodikai alapelvei a mai iskola alapjai szemléletesség Bacon nyomdokai alapján dolgozza ki

minél több érzékszerv bekapcsolása a cél konkrét tapasztalatokra építeni az általánosítást, a fogalomalkotást tudatosság tekintélyelvűség elleni fellépés rendszeresség tanítási anyag logikus szerkezetű legyen ismeretek szervesen épüljenek egymásra következetesség tanulók életkorát figyelembe vevő oktatás egyéni értelmi fejlődés szem előtt tartása érzékszervek, emlékezet, gondolkodás, beszédkészség és a kézügyesség kialakítása tananyag koncentrikus bővülése fokozatosan bővülő terjedelem a tanítás további szabályai: 1. az egyszerűtől az összetett, 2. a konkréttól az elvont, 3. a tényektől a következtetések, 4. a könnyűtől a nehéz, 5. a közelitől a távoli felé

iskolarendszere négylépcsős iskolarendszer 1. a kisgyermekkor iskolája az anyai öl vallásos nevelés alapozása kétkezi munka megbecsültetése szerény magaviselet megengedi a verést (de csak a dorgálás után) érzékszervek és értelem fejlesztése 2. gyermekkor iskolája a tudományos játék = nyilvános népiskola 6–12 életév között lányok és fiúk együttes tanítása minden településen anyanyelvi iskola 3. serdülőkor iskolája a latin iskola = gimnázium 12–18 életév között csak a fiúk részére négy nyelv, grammatika, retorika, matematika, asztronómia, zene, fizika, történelem, földrajz, etika, teológia minden városban 4. ifjúkor iskolája az akadémia és a külföldi utazások minden államban 18–24 életév között

osztály- és tanórarendszer kidolgozása egyszerre kezdődik a tanulás fokozatos képzés iskolakezdés ősszel, tanév vége tavasszal van egyórás foglalkoztatások egy tanító háromszáz gyereket is taníthat „valamennyi embernek megtanítható minden” az emberi élet hét korszaka: e szerint dolgozza ki az élethosszig tartó iskolarendszert „Az első iskola helye ott lesz, ahol csak emberek születnek; a másodiké valamennyi házban, a harmadiké minden faluban; a negyediké minden városban; az ötödiké minden országban vagy tartományban, a hatodiknak helye az egész világ lesz, a hetediké pedig minden olyan helység, ahol nagy kort megért emberek találhatók.” (Comenius: Pampaedia)

Sárospatak (1650–1654) hétosztályos pánszófikus iskolatervezet 1652: az első három osztály tankönyve szócsoportokból, szómagyarázatokból, dolgok bemutatásából állnak gyermeket körülvevő világot mutatja meg nem szavakat, hanem dolgokat, illetve dolgok megnevezéseit tanítja új nyelvtantanítási módszer drámajáték „Scuola Ludus” anyanyelvi alapozó osztályokat hoz létre saját ABC-s könyvvel képekkel illusztrált tankönyv (Lucidarium, 150 lecke) Orbis Sensualium Pictus (az érzékelhető világ képeiben), 1658. latin-német szövegű 1669 – háromnyelvű kiadás, benne magyar

Tanítórendek, közösségek José Calasanza (1557–1648) Keresztény Tanítás Testvéri Közösség – népnevelő munka vasárnapi iskola – Róma, St. Dorothea Plébánia: Kegyes Iskola Kegyes Iskola Kongregáció 1617: az Istenanyáról nevezett Szerzetespapok Kegyes Iskoláinak Rendje piarista iskolák vonásai: nemesi és alsóbb létrétegek gyermekeinek egységes nevelése három alsóbb és hat középfokú osztály tanárok pedagógiailag és szaktudományilag képzettek kezdő tanárnak néhány éves tanítási gyakorlatot kell szerezni önképző-körök támogatása ünnepi rendezvények tartalmainak kidolgozása ének- és zeneoktatás fejlesztése színdarabok játszása

gyermekfelfogás Comenius alapján múlthoz és jövőhöz egyként kötődő gyermekkép reneszánsz embereszmény teljes átalakulása (hit) az ember értelmével fogja fel a természet jelenségeit gyerekkor = krisztusi ártatlanság, védtelenség, kiszolgáltatottság a kereszténység által mindenki részesül a kegyelemben Cornelius Janzen Jacqueline Pascal (Port Royal) Montaigne Blaise Pascal

Apáczai Csere János Apáczai Csere János (1625– székely szabadparaszti család elemi ismeretek és latintudás Apácán (szülőfalu) Kolozsvár: Óvárosi Református Iskola (Porcsalmi András a tanítója) enciklopédikus ismeretek, valamint tapasztalati tudományok „Gyakran megtörtént, hogy ez a kiváló és alapos képzettségű tudós messze-messze elkalandozott a mesterségek és tudományok magasztalásában, és néhányszor szívélyes közvetlenséggel megmutatta nekem ritka és mélységes műveltségének kitűnő tanújelét, azokat a jegyzeteket, amelyekben maga foglalt össze csaknem minden tudományt. Ugyanakkor pedig engem is őszintén buzdított, hogy idővel majd hasonlót készítsek. Szorgalmát bizonyos mértékben utánozni akarva, sok részletet kezdtem kimásolni saját használatomra.” (Apáczai Csere János Porcsalmi Andrásról)

a kolozsvári triviális iskola ismeretei: grammatika, retorika, poétika enciklopédikus természettudományi módszer a gyulafehérvéri kollégium partikuláris iskolája (Bethlen Gábor) nem rendelkezett akadémiai tagozattal 1643–1648: gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozata Alstedt hatása alatt Johann Heinrich Bisterfelddeltanította (fizikai kísérletek! puritánus, presbitáriánus meggyőződése van Hollandiában Descartes tanította puritánus-presbitáriánussá Hollandiában vált Amesius teológiájának hatására fizikai munka és gyakorlati mesterség szeretete 1651 Apáczai megnősül (Aletta van der Maet) Gyulai György hazahívja gyulafehérvári kollégiumban poétikai osztályt vezet kritikával illeti a gyulafehérvári oktatási rendet saját elképzeléseit előterjeszti fizikát, csillagászatot, földrajzot tanít Isaak de Basiret II. Rákóczi Györgyöt a puritánusok ellen hangolja II. Rákóczi György Apáczait megfosztja állásától kolozsvári református kollégium élére kerül

Fő művei: Magyar Enciklopédia átfogó szintézis kora tudományos eredményeinek a tanító erkölcsösen éljen, „tanítványainak jó s dicséretes példát adjon” „elég tudós legyen” hivatalának betöltéséhez tudását „jó lelkiismerettel” másoknak is adja át műveltség-egész anyanyelven írt szöveg nyelvújító tevékenység utrechi nyomdában adják ki 1655-ben tanítóval szemben szigorú követelményeket támaszt tanítványait „mint atyjok szeresse”, tanítsa őket „világosan, röviden és teljességesen” említse meg őket „Isten előtti könyörgésében” ajándékokon „ne legyen kapdosó” törekedjen arra, hogy tanítványai „erkölcsét és nyelvét” fejlessze szerettesse meg magát tanítványaival tanítói munkáját „a külömb-külömb féle elmékhez jól alkalmaztassa” nem önálló alkotás, hanem eklektikus munka fogalmak összefüggő rendszerbe illeszkednek fogalmakat rendszertáblázatba foglalja kizárólag a kollégiumi oktatás részére diákoknak és tanítóknak egyaránt szól

iskolakoncepció anyanyelvű folyékony olvasás egyes fejezetek enciklopédikus meghatározása katekizáló módszer négy nyelv elsajátítása: görög latin héber arab Apáczai elképzelésében a jövő a múlttal egységet képez a műveltség elsajátításáról első szint: magyar nyelvű olvasás, írás latin, görög, héber nyelvű olvasás, írás második szint: enciklopédikus alapfogalmak és táblázatok írása „A következő osztályban az első segédtanító tanítana a következő módon. Legelőször is gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók saját kezűleg lemásolják minden tudomány és mesterség meghatározását és felosztását magyar nyelven, (…) hozzátéve a meghatározásokhoz és felosztásokhoz, ahol csak sikeresen elvégezhető, a latin, görög, héber és esetleg arab szakkifejezéseket is.” (Apáczai: A bölcsesség tanulásáról)

harmadik szint: retorika, történelem, logika, matematika, matematika-asztronómia-zene,fizika, orvostudomány, teológia, jogtudomány polgári igények alapján kialakított iskola előképei tanács a tanulásokhoz: célkitűzések lankadatlan szorgalom kitartás ne csábítson a pénz örülj a sikernek a kudarcnak keresd az okát a tanulás módszerei: olvasás, hallás, elmélkedés, tanítás, írás mások tanítása erdélyi iskolakoncepció: széleskörű népoktatás hasznos ismeretű középiskola színvonalas, egyetemi rangú akadémia

Pázmány Péter a katolikus egyház iskoláztatási ügyének jelentős személyisége (1570–1637) esztergomi érsek egyházi méltóság közoktatás-politikus iskolafejlesztési program kidoglozója a program megvalósításához kellő hatalma megvan (Apáczai Csere János fejlesztési koncepciója elmélet marad) jezsuita szerzetes köznevelés, közoktatás kitüntetett szerepe az államvezetésben „Éjjel-nappal azon gondolkodom, hogyan lehetne előbbre vinni a katolikus vallást, de nem látok alkalmasabb és hatékonyabb módot, mint hogy neveljük az ifjúságot.” (1526 levél a királynak)

képzett papokra van szükség új intézmények létesítése külföldi egyetemjárás megerősítése 1624. május 25. Bécs: Pazmaneum 1635: Nagyszombati Jezsuita Egyetem a világiak magasszintű képzése a Nagyszombati Egyetemi filozófiai fakultása megfelel a nemesség és a polgárság számára is kétfakultásos egyetem baccalaureatus (második év) magister artium (harmadik év) licentiatus (teológiai végezttség) doctor Pázmány 60,000,-Ft-ot adományoz az egyetem létesítésére 1667: jogi kar nyílik (az orvosi fakultást majd Mária Terézia rendeli el) az egyetem 1777-ben Budára, majd 1789-ben Pestre költözik katolikus középszintű oktatás gimnáziumok: Nagyszombat, Ungvár, Győr, Sopron, Szatmár, Gyöngyös csak a fiúk számára (látja, hogy a nemesi leányok képzése nem halasztható tovább)

„A leányok jó neveléséből áll főképpen az ország böcsületes állapotja: nemcsak azért, hogy fele az ország lakósinak asszony, hanem azért is, hogy a férfiak jó nevelése nagyrészt az asszonyoktúl való.” angol kisasszonyok letelepedését szorgalmazza (Pozsony, 1627) első osztály: ima, dalok, írás, olvasás második osztály: vallás, katekizmus, anyanyelvi és latin írás, olvasás harmadik osztály: vallási élet, ének, latin, kézimunka negyedik osztály: hitélet, latin, számtan, kézimunka klarissza-apácák (1628) népoktatás ügye az akkor már fél évszázados katolikus népiskolát továbbfejleszti minden plébánossal rendelkező településen legyen tanító a tanító a lelkész első munkatársa minél kiterjedtebb népiskola hálózat legyen felekezeti türelem nemzetiségi, népiskolai oktatás megszervezése műveiben mindenekelőtt az értelemre hat „A fiaknak istenes neveléséről” „Mint kell a keresztény leányt nevelni” Pázmány újrafogalmazza a tekintélyelvű nevelést

Apáczai Csere János 1659-es halála Protestáns iskolák a 17. század végén Apáczai Csere János 1659-es halála Comenius 1654-ben elhagyja Sárospatakot Keresztúri Pál 1655-ben meghal a magyar közoktatás radikális-polgári irányú átalakítása abbamarad Apáczai tanítványai továbbviszik mesterük eszmeiségét (Erdély) Comenius tankönyvei húsz kiadást is megérnek Comenius alapján Szőnyi Nagy István is elveti a silabizáló módszert olvasókönyve 1695-ben jelenik meg táblára írt betűket taníttat bokrosan együttjáró betűcsoportokat tanít a kezdeményezések többsége elszigetelt marad megindult a protestáns üldözés 17. század közepétől sokan térnek vissza a katolikus egyházba nem engedélyezik a protestáns papok és tanítók működését a katolikus-protestáns vallási ellentét politikai ellentétté válik az abszolutizmus miatt az ország irányítása a Habsburg-ház kezébe kerül 1674, Pozsony: az összes evangélikus és református lelkész vésztörvényszék elé állíttatik gályarabnak adják el azokat, akik nem rekatolizálnak földesúri birtokokon a földesurak vallása a mérvadó egyes kollégiumok bezáratnak a protestáns kollégiumok külföldre küldik a továbbtanuló hallgatókat (peregináció) a puritanizmus, a Descartes-i tanok racionalizmusa, a filantropizmus terjesztői lesznek