MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Történettudomány és történetfilozófia A történettudomány mint tudományos diszciplína sajátosságai és helye a tudományok rendszerében Vonyó József 2009. szeptember

Miért tanulunk történelmet? Mi értelme van a történelem tanulásának? Van-e belőle haszna az egyszerű embernek? Az autentikus válasz első feltétele: tisztázni: Mi a történelem?

Mi a történelem?

Három alapfogalom Múlt: Történelem: Történettudomány: Mindaz, ami történt az emberiséggel és környezetével. Történelem: A megismert múlt. Történettudomány: A múlt tényeit, eseményeit, folyamatait feltáró, feldolgozó és megismertető tudomány.

A történetírók saját konstrukciói Objektív valóság MÚLT T Ö R T É N E L M E K A történetírók saját konstrukciói

Tudomány-e a történettudomány? „A történelmet ceruzával és radírral írják.” „A múlt a jövőben mindig más lesz.” „A történettudomány a politika szolgálólánya.” Tudomány: a természet, a társadalom, a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett igazolható ismeretek rendszere.

A történettudomány a tudományok rendszerében Ennek meghatározása előtt tisztáznunk kell a történettudomány legfontosabb jellemzőit sajátosságait

Mi a történelmi ismeret? (1) Az emberi társadalom életének (és feltételrend-szerének) egésze Politikatörténet Gazdaság-, társadalom-, életmód-, kultúrtörténet stb. Eszmetörténet Természeti feltételek, körülmények (természet és társadalom kölcsönhatásai) – technikatörténet 2. Tények, jelenségek és folyamatok összessége Eseménytörténet Közösségek, intézmények története Folyamatok, ok-okozati viszonyok

Mi a történelmi ismeret? (2) Nem csak azt tudom, mi történt, mikor, hol és kinek a közreműködésével – azt is: miért. Nemcsak a tényeket ismerem, hanem megértem a folyamatok lényegét, okait és hatását – mindezek alapján jelentőségét is. Feltétele: Minden fontos részletet ismerjek OLVASÁS Feltárjam a köztük lévő ok-okozati összefüggéseket Ismerjem az egyes történeti (társadalmi és természeti) jelenségek funkcióit, hatásait Ezek alapján rendszerezzem őket GONDOLKODÁS!!!

Néhány alapfogalom Történeti Bizonyítás Magyarázat Esemény Forrás Adat Tény Fogalom Bizonyítás Magyarázat

Néhány alapfogalom 2. Esemény: a MÚLT egyes jelenségei, elemei Fontos jellemzői: objektíve léteztek egyszeriek (megismételhetetlenek) nem önmagukban léteznek (egy folyamat részei, egyszerre okok és következmények) összetettek (számos elem: cselekmény, feltétel összhatásaként jönnek létre) elmúltak (a történész sohasem elemezheti közvetlenül – csak források révén)

Néhány alapfogalom 3. Forrás: a MÚLT eseményeit, annak részleteit megörökítő dokumentumok 1. Két alaptípus: emberi alkotás (események dokumentálása) természeti képződmény (események feltételeinek emléke) 2. Formái: (valamennyi számos változattal) írott tárgyi képi szóbeli

Néhány alapfogalom 4. Adat: a forrásnak az eseményes egyes részleteire vonatkozó ténymegállapításai, utalásai – a forrásban megjelenő esemény 1. Változatai: a forrás típusától és formájától függően sokfélék Néhány példa: esemény leírása: időpont, hely, személy, eszközök stb. tárgy: használt anyagok, eljárások 2. Jelentősége: az esemény alkotóelemei – rekonstruálható az esemény (összegzésük, egymáshoz való viszonyuk elemzése stb.) következtetésekre ad lehetőséget (pl. tárgyak – szőttes)

Néhány alapfogalom 4. Adat: 3. Hitelessége: értelmezés függ típusától írott, szóbeli: direkt információ – de szubjektív tárgyi, képi: objektív – de indirekt információ forráskritika írott, szóbeli: az adat ellenőrzése, igazolása tárgyi, képi: logikai következtetések értelmezés Történészi feladat

Források őrzik emlékét Néhány alapfogalom 5. A tény: „A tények magukért beszélnek.” –- ?? Múlt – események sora Források őrzik emlékét (Adatok) Történész TÖRTÉNETI TÉNY

Néhány alapfogalom 5. Tény – Kétféle értelmezés 1. Valamilyen múltbeli – megfelelően adatolt – esemény leírása. Engel Pál: „ugyanolyan valóságos dolgok, mint a fizikai tények, ugyanúgy léteznek, mint azok, csak nem a jelenben, hanem a múltban.” 2. Carl Becker: Mindig történeti interpretáció eredménye – nem fizikai jelenség, hanem szellemi entitás. A történész nem az objektív eseményeket, hanem róluk szóló kijelentéseket (forrásokat) vizsgálja. Értelmez és szelektál Ő dönti el, a múlt eseményeiből – mi a TÉNY

Néhány alapfogalom 5. Tény Nem objektív valóság – történészi konstrukció ESEMÉNY – MÚLT TÉNY – JELEN Becker: Az adott eseményt „kiemeljük az események egymásra következő hosszú (és általunk ismert) sorozatából, majd jelentéssel látjuk el, s mindenekelőtt a történelmileg fontos események rangjára emeljük. Egyedül a történészen múlik tehát, hogy melyik múltbeli eseményből lesz egyáltalán történelmi tény.” Gyáni Gábor: A történeti tény közvetlenül nem azonosítható a múltbeli valósággal e valóság forrásszerűen adatolt bizonyítékaival.

Néhány alapfogalom 6. Fogalom: a történeti tény tartalmi definiálása Miként a tény – történészi konstrukció, Nem a múltban létezik, a történész alkotja, hozza létre Pl. matriarchátus angol polgári forradalom I. világháború

A történész módszerei, eljárásai A történelmi magyarázat és a történetírói bizonyítás

Irodalom Kötelező: Ajánlott: Ormos Mária: A történelem és a történettudományok. Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest, 2003. 11–53. Ajánlott: Romsics Ignác: Mi a történelem? In uő: Múltról a mának. Osiris, Budapest, 2004. 430–457. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon, 2003/6. sz. Ormos Mária: A történelem vonatán. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2005. 5–62.