Az oral history A szóbeli források jelentősége, felhasználási lehetőségei és módszertani alapkövetelményei Vonyó József egyetemi docens 2007. november.

Az előadások a következő témára: "Az oral history A szóbeli források jelentősége, felhasználási lehetőségei és módszertani alapkövetelményei Vonyó József egyetemi docens 2007. november."— Előadás másolata:

1 Az oral history A szóbeli források jelentősége, felhasználási lehetőségei és módszertani alapkövetelményei Vonyó József egyetemi docens 2007. november

2 Történeti előzmények Ókori történetírók – személyes élmények, szóbeli források Középkori történeti források (krónikák, gesták, legendák) Újkori történetírás – ókori és középkori, politikatörténeti tematika – az írott (akták) források bűvöletében tárgyi (régészeti)

3 Modernkor és oral history
Kezdetben – néprajztudomány (folklorisztika) Történettudomány Az új- és jelenkortörténet kutatása A gazdaság-, társadalom-, életmód- és kultúrtörténet – a politikatörténet mellett A szóbeli információcsere súlyának növekedése (telefon) Nagy életmódváltás a II. világháború után Növekvő érdeklődés az etnikai kérdések iránt (gyarmatbirodalmak felbomlása) Az oral history alkalmazásának elterjedése Első hullám (1950-es évek) Második hullám (1970-es évek)

4 Milyen területen alkalmazható az oral history?
Politikatörténet Döntéshozatal Kapcsolatok stb. Társadalomtörténet Társadalmi kapcsolatok Érintkezési szokások stb. Életmódtörténet Viseletek használata Étkezési szokások Hagyományok stb. Gazdaságtörténet Eszközhasználat Munkafolyamatok Irányítási mechanizmusok stb. Eszme- és kultúrtörténet A közgondolkodás – a tömegkultúra hatásai Művelődési szokások Szórakozás stb.

5 Az oral history mint forrás specifikuma
Személyes élményeken, átélésen alapul Utólagosan – egy folyamat eredményeként – keletkezett A forrás keletkezésének ideje A történés időpontja A rögzítés időpontja (esemény) (emlékezés)

6 Az oral history forrásértéke 1.
Értékei Hiányzó adatok pótlása Szituációk, hangulatok felidézése, rekonstruálása A körülmények megismerése A történések módjának ismerete Az események résztvevői személyes viszonyulásának megismerése – egyedi esetek sorozata ebből általánosítás A személyes tapasztalat alapján szerzett ismeretek Az emlékező és az általa megjelenített társadalom (csoport, korszak) gondolkodásmódja Az események korára (mire figyel fel akkor, mi fontos) Az esemény és a rögzítés közötti időszak változásai

7 Az oral history forrásértéke 2.
Korlátai Az események óta eltelt idő Az emlékezet korlátai (pontatlanság) Az interjú időszakának viszonyai, illetve az addigi társadalmi, politikai változások hatásai A következmények ismerete Lokalitás Nem ismeri a tágabb összefüggéseket Ha igen, azokat más információk, későbbi korok alapján Szubjektív látásmód Iskolázottság, műveltség Az eseményekben, folyamatokban betöltött szerep Személyes érdekek Önigazolás Védekezés

8 Forráskritika 1. Alapfeltétel
Valamennyi fontos körülmény pontos ismerete 1. Esemény és emlékezés A felidézett események korszakának viszonyai Az események és emlékezés ideje között lezajlott folyamatok, változások Az emlékezés korszakának viszonyai (gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális viszonyok) 2. Az emlékező Életkora, társadalmi helyzete, iskolázottsága, műveltsége, szaktudása, pozíciója, szerepe a felidézett eseményekben – az esemény időszakában Életpályája az emlékezésig Társadalmi helyzete, iskolázottsága, pozíciója, életkora, egészségi állapota – az emlékezés időszakában

9 Forráskritika 2. Módszerek
Összevetés más forrásokkal (adatok, körülmények stb.) Több interjú készítése azonos eseményről, témáról, helyszínről (ezek kritikai elemzése és összehasonlítása) Az interjúalany személyisége műveltsége körülményei érdekei emlékezésre gyakorolt hatásának vizsgálata. A szöveg filológiai vizsgálata A interjúalany interjú alatti magatartásának elemzése (hanghordozás, arckifejezések stb.)

10 Az interjúkészítés kritériumai 1.
Szakmai – technikai Korismeret A célkitűzés (a feltárandó ismeretek körének) meghatározása A megfelelő interjúalany(ok) kiválasztása – előzetes megismerés, információk alapján Kérdéssor összeállítása A kérdéssor és az interjúkészítés módjának megbeszélése az interjúalannyal Megfelelő helyszín kiválasztása ill. légkör biztosítása A technika előkészítése (magnó, videó) Az interjúkészítés adatainak rögzítése A megfelelő információkat biztosító kérdezési mód Végleges rögzítés (tartós elmentés, leírás a nem verbális információk – hangulati elemek, metakommunikatív jelek stb. –megőrzésével)

11 Az interjúkészítés kritériumai 2.
Jogi – etikai Az interjúalany pontos tájékoztatása a témáról a célról a felhasználás (közlés) módjáról hozzájárulásának előzetes kikérése (írásos nyilatkozat) Az interjú elkészítéséhez A felhasználáshoz (pulikáláshoz) A személyiségi jogok tiszteletben tartása az interjú készítése alatt a publikálás során A rögzített interjú, illetve a publikálandó szöveg jóváhagyatása az interjúalannyal

12 Az interjúkészítés rögzítendő adatai
Készítésének helye Időpontja Készítője (név, foglalkozás, lakcím) Az interjúalany Neve Lakhelye Születési éve Társadalmi státusa események idején, azokban játszott szerepe Társadalmi státusa az interjú készítése idején Hivatkozás Az interjú fenti adatainak feltüntetése a bibliográfiában (kiegészítve a rögzített változat őrzési helyével) Lábjegyzetben: „X.Y. közlése”

13 Irodalom Glatz Ferenc: A szóbeli források és kritikájuk. In Glatz F.: Történetírás korszakváltásban. Gondolat, Budapest, –146. Tóth Eszter Zsófia: Klio és az oral history. Múltunk, sz. 165–177. Tóth Eszter Zsófia: Munkásság és oral history. Múltunk, sz. 78–99. Gyarmati Gyöngyi: Az oral history kézikönyve (The Oral History Manual, 2002) Múltunk, sz. 196–200.