Bevezetés a neveléstudományba 3. előadás Pedagógia törekvések a 20. században. Reformpedagógiák.

Reformpedagógiák Szakaszolás: Korai kifejlett

a hagyományos iskola bírálata 1900: Ellen Key - svéd tanítónő: A gyermek évszázada a nevelés csak a családban lehet hatékony a nevelési magatartás megváltoztatandó iskolareform Nietzsche, Spencer, Darwin, Owen, Malthus, Rousseau Művészetpedagógiai irányzatok a hagyományos iskola intellektualizmusának tagadása a gyermek alkotókészségét kell fejleszteni a két megismerési forma (tudomány, művészet) együttesen sajátítandó el rajzoktatási program irodalmi művek átélése és befogadása szabad fogalmazás zenei nevelés (belső harmónia és cselekvés) - pl. Carl Orff

New School ( az első iskolamodell) C. Reddie ezen a néven alakítja meg Angliában nevelőintézetét (1889) társadalmi elit oktatását szolgálja (8-18 év között) "vidéki nevelőotthon" tudatosan vállalja a sokoldalúságot (otthon-jelleg) nevelési módszer napirend önkormányzat tanár-diák kapcsolat esztétikai-művészeti szempontok tradíciók és a korszerűség egységének megteremtése önálló tanulói kísérletek szorgalmazása

Természettudományos alapozottságú koncepciók az elitképzés helyett a kisgyermek és kisiskolás nevelési lehetőségeivel foglalkozik Maria Montessori (1870 - 1952) Róma - Casa dei Bambini koncepcióját 1909-ben hirdeti meg nemzetközi tanfolyamok központ: Amszterdam rousseaui elv (hagyjuk a gyerekeket önállóan cselekedni) gyermeki aktivitás szabadság a szabadságot a közérdek határolja az elvek megvalósításához 2 feltétel kell tevékenységi tér tevékenységet irányító eszközök (bútor, tárgyak stb.) oktatás anyaga: tanszerek, eszközök érzékszervek külön-külön nevelése

Ovide Decroly (1871 - 1932) brüsszeli orvos, fogyatékos gyerekekkel foglalkozik Spencer evolúciós pszichológiája határozza meg a nézeteit az iskolának az élet által kell a növendéket felkészíteni azt életre az élet foglalata a természet érzékszervi tapasztalatok fontossága (közvetlen és közvetett megfigyelések) a gyermek "saját mértéke szerint" való oktatása a cél globalizációs módszer (teljes mondatok olvasása, szavakra, szótagokra bontása) percepció hangsúlyozása a gondolkodási műveletek helyett a rendszerezés majd később és önállóan fog bekövetkezni nevelő játékok bevezetése