A SZAKDOLGOZAT

A szakdolgozat elkészítése és megvédése a záróvizsga része. A hallgató választhat a tanszékek által javasolt szakdolgozati témák közül, vagy írhat a saját maga által választott témáról is. (Az utóbbi esetben tanszékvezetői engedélyt kell kérni.) Terjedelem: minimum 30 oldal Kizárólag tudományos igényű, elméleti vagy empirikus jellegű, megfelelő bibliográfiai apparátussal ellátott dolgozatokat fogadunk el. A szakdolgozatnak tükröznie kell a hallgató széleskörű szakirodalmi tájékozottságát a választott témában.

1 cm bal oldalon, a kötésnek Formai követelmények Címlap Intézmény, szak Dolgozat címe A szerző neve A konzulens neve Intézmény székhelye Évszám Szöveg egy oldalon 28 sor egy sorban 65 leütés 3-3 cm margó 1 cm bal oldalon, a kötésnek

Hogyan készítsünk szakdolgozatot? Témaválasztás Kutatási terv + időbeosztás Anyaggyűjtés - rendszeres kutatás - hólabda rendszer - kerülő utak módszere Feldolgozás Formába öntés

Szerkezet Bevezetés: az adott jelenség ismertetése, felvázolása. (Kutatási cél, illetve probléma) Az előzmények kritikai bemutatása. (Problématörténet) Hipotézis: feltételezések a probléma megoldására. Az anyaggyűjtés módszereinek, konkrét feladatainak ismertetése. (Metodika) A gyűjtött adatok ismertetése, elemzése. (Bizonyítás) A bizonyított megállapítás tömör megfogalmazása; érvényességi körének, feltételeinek meghatározása. (Következtetés) A következtetés hasznosíthatóságának számbavétele.

Arányok rövid bevezetés, 3-6 oldalas problémafelvető és problématörténeti rész, fél oldalasnál nem hosszabb hipotézis a metodika ismertetése 2-4 oldal, a tények elemzésére 10-15 oldal Az összegező következtetés s a tanulságok megfogalmazása 2 oldal a következtetések 2 oldal. 2 oldal,a felhasznált publikációk jegyzéke

Az alkotás folyamata Megfelelő, kifejező, rövid címet kell választani A dolgozat 7 szerkezeti eleme szerint csoportosítsa a mondanivalót. Ezt követően érdemes a teljes mondanivalót kellően tagolva, s minél szűkszavúbban leírni. A leírtakat érdemes többször is elolvasni, s más, hozzáértő olvasó helyzetébe képzelve magát kiegészíteni, itt-ott részletezni, a bizonyítást teljessé tenni. A jegyzeteket, hivatkozásokat pontosan össze kell állítani. Csak legvégül kell a szöveget stilizálni, tagolni. Ha a kézirat teljesen kész, érdemes újraolvasni, s kritikus elemzésnek alávetni.

Irodalomjegyzék A dolgozat fontos része a bibliográfia. Ha a bibliográfiai címleírások nem pontosak, a dolgozat elfogadhatatlan!

A BIBLIOGRÁFIAI CÍMLEÍRÁS SZABÁLYAI A forrást többféleképpen meg lehet adni, de egy írásművön belül következetesen az egyik fajtát alkalmazza.

Könyv 1. A szerző vezeték- és keresztneve 2. A mű címe és alcíme. 3. Kiadó 4.A kiadás helye 5. A kiadás éve Pl.: Fehér Katalin: A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1999.

Folyóiratcikk 1. A szerző vezeték- és keresztneve 2. A cikk címe 3. A folyóirat címe. 4. Az év és a szám. 5. Mely oldalakon található a cikk? Pl.: Boreczky Ágnes: Menni vagy maradni? A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 1995. 4. sz. 68-97.