Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár

Bolognába félúton „Lineáris, két-ciklusú” képzés kiépülésének helyzete: Alapképzési rendszer kiépült Felsőfokú szakképzés szerepe növekszik Mester képzések akkreditáció alatt Doktori képzés kis bizonytalanságokkal kialakult Nemzetközi együttműködés nincs beillesztve

Bologna Hungarokomikum… A felsőoktatásban is még mindig kevesen értik, és sokan nem értenek vele egyet (pl. akik akkreditálják a szakokat…) Nem versenyezni akarnak, hanem hatalmi-jogi eszközökkel kiütni a konkurenst Az államnak nincs ereje prioritásokat érvényesíteni, az intézmények nem akarnak változtatni, ellenállnak Nagy országos képmutatás a minőségügyben (valójában az intézményi status quo rögzítése és az állam pumpálása zajlik) A hazai mobilitás és a nemzetköziesedés akadályozása zajlik Erőteljes gyakorlat-ellenesség érvényesül

Alapképzés – mire jó? -Széles, általános alapozó képzést nyújtó szakok -Féloldalas átmentés: Kinek, mije volt az induláskor: hatalom, szakma Egyetemek az első, alapozó 3 évüket vitték bele Főiskolák a meglévő szakjaikat akarták rögzíteni Munkaerőpiaci szereplők szempontjai kimaradtak Kritikus, illetve fontos ügyek: Szakmai gyakorlat Szakirányok Mester szakok alapozása

Mesterek, de mihez értenek? A mester szakok jellege Ugyanazok, mint régen – kevés az innováció Többségében elméleti, gyenge kapcsolatok a munkaadókkal Azonos szakok indítása sok helyen (átlagosan 7 fő jut egy szakra…) Az intézmények közötti verseny éleződik +/- Nem átlátható a tudományos színvonal

Hova érkezik a felvett diák? A felvételihez a felsőoktatásnak nincs sok köze, bemenetnél „generál filter” Nem világos az „akadémiai” és a „professzionális” perspektíva Erős verseny a szakirányokért (létszámkorlátos) +/- Minden egyre drágább… Az önálló életvezetés képessége döntő

Perspektívák -Nemzetköziesedés (a diák előbb, mint az intézmények) -Élesedő verseny a hallgatóért és a munkaadókért -Állami felsőoktatás működtetésének átalakulása (gazdálkodás, finanszírozás, belső irányítási módok) -MINŐSÉG fogalmának átalakulás (a „professzor a minőség maga” szemlélettől a „jól vezetett, jól működő intézmény” felé); európai akkreditációk -Life long learning - FSZ és másoddiplomás képzések szerepének növekedése -Oktatáspolitikai lépés-kényszerek (finanszírozás, nemzeti prioritások, privatizáció, nemzetközi nyitás)