A felnőttképzés (munkaerőpiaci képzés) fontossága az elhelyezkedésben és az élethosszig tartó tanulás folyamatában Előadó: Hámori Mariann Pest Megyei Munkaügyi Központ Képzési Osztályvezető

NÉPESSÉG (P) MUNKAKÉPES KORÚAK (M) MUNKAKÉPES KORON KÍVÜLIEK MUNKAERŐ-ÁLLOMÁNY (gazdaságilag aktív népesség) (L) MUNKAERŐ-ÁLLOMÁNYON KÍVÜLIEK (gazdaságilag inaktív népesség) (N) FOGLALKOZTATOTTAK (E) MUNKANÉLKÜLIEK (U)

A munkanélküliség regionális különbségeinek alakulása országosan Szabolcs- Szatmár - Bereg Borsod- Abaúj -Zemplén Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun Gyôr Moson -Sopron Budapest Komárom- Esztergom Nógrád Vas Zala Veszprém Somogy Baranya Fejér Tolna Békés Pest Bács -Kiskun Csongrád Munkanélküliségi ráta: (%) 5,1-8,0 8,0-10,9 11-14,9 15-19,9 < 5,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun Gyôr-Moson-Sopron Budapest Komárom- Esztergom Nógrád Vas Zala Veszprém Somogy Baranya Fejér Tolna Békés Pest Bács-Kiskun Csongrád Munkanélküliségi ráta: (%) . 8-10,9 11-14,9 15-19,9 > 20 < 8

A munkanélküliség regionális különbségeinek alakulása Pest megyében 1310 1301 1302 1303 1304 1305 1307 1308 1306 1309 1311 1312 1313 1314 1315 Megyei, átlagos ráta: 11,7 % BUDAPEST 1993. március 1310 1301 1302 1303 1304 1305 1308 1309 1311 1312 1313 1314 1315 BUDAPEST 2003. október Megyei ráta: 3,6% >3,0% 3,1-4,0% 4,1-5,0% 5,1-5,5% 7,1-8,9% 9,0-9,9% 10,0%<

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása országosan 1990-2003 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása országosan 1990-2003. között

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pest megyében 1991. I A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pest megyében 1991. I.-2003.X. között

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint megoszlása

Iskolai végzettség és a regisztrációban töltött idő összefüggése

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása a munkanélküliség időtartama szerint 1997.I.-2003.X. között

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint megoszlásának alakulása 1994. I. – 2003. X. között

A pályakezdő munkanélküliek létszámának alakulása Pest megyében 1991-2003. között

A pályakezdő munkanélküliek létszámának alakulása iskolai végzettség szerint Pest megyében

A munkaerő-piaci kereslet-kínálat alakulása 2003-ban Pest megyében

A dec. FA keret felhasználása a jelentősebb aktív eszközökre 1991-2003 A dec.FA keret felhasználása a jelentősebb aktív eszközökre 1991-2003. között Pest megyében

A munkaerő-piaci képzésbe kerülés folyamata Ügyfél regisztrálása A munkaerő-piaci képzésbe kerülés folyamata Ügyfél kezde- ményezi Együttműkö- dési terv készítése DEBI Állás közvetítés Szolgál- tatások ajánlása képzési igény feltárása Képzés szak- irányának kiválasztása Kérelem be- nyújtása Elutasítás Tám.szándék  vizsgálatok: eü, pszich. honvéds.előszűrés Kirendeltség kezde- ményezi m.erő igények alapján Elhelyez- kedés Támogató határozat Felnőttképzési szerződés megkötése Képzés Vizsga, biz. átvétele Elhe- lyezke- dés Regiszterben marad Új képesítésre közvetítés

Munkanélkülinek számít az, aki: munkaviszony létesítéséhez szükséges feltétekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban (az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével) és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, a munkaügyi kirendeltségen jelentkezik, a kirendeltség nyilvántartásba vette, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi kirendeltséggel együttműködik.

Pályakezdő munkanélkülinek számít az, aki: 25. életévét (felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét) nem töltötte be, munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, a munkaügyi kirendeltségen jelentkezik, a kirendeltség nyilvántartásba vette, munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

Ki vehet részt munkaerő-piaci képzésben? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény (Foglalkoztatási törvény) alapján támogatható a képzése annak, aki munkanélküli, akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik és a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, akinek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, aki közhasznú munkavégzésben vesz részt és a munkaügyi központ által felajánlott képzésben való részvételt vállalja,

Ki vehet részt munkaerőpiaci képzésben? aki 25. életévét –felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül. Az 1991. évi IV. törvény 14 § (2) bekezdés alapján a MAT a képzési támogatásban részesíthetők törvényben meghatározott körén kívül az alábbi személyek képzési támogatásban részesítését tette lehetővé: II., III. (ideiglenesen munkaképtelen) rokkantsági csoportba tartozó személyek, sorkatonai szolgálatra bevonult pályakezdő munkanélküliek.

Képzési támogatásként adható: Tanfolyami költség támogatása Mértéke: 90%-100% Utazási költség támogatása Helyi közlekedés 100%, helyközi 90% kedvezmény Ellátás a képzés időtartama alatt Munkanélküli járadék vagy keresetpótló juttatás

Képzésbe vontak iskolai végzettség szerinti megoszlása

Képzésbe vontak korcsoport szerinti megoszlása

Elhelyezkedési mutatók

Elhelyezkedési mutatók

Lifelong learning Lényege: Változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás mind az egyén, mind a társadalom szintjén egyaránt Tanulási és fejlődési készség Nyitottság és mobilitás,

Lifelong learning szükségessége Alapvető indok: gazdasági ok, tartós gazdasági növekedéshez képzett munkaerőre van szükség Munkanélküliség elleni küzdelem, és a foglalkoztatottság növelése Új ismeretek és gyors technikai fejlődés Az oktatásnak kulcsszerepe van a foglalkoztatási gondok megoldásában

Munkaerőpiaci képzés szerepe a lifelong learningben A szakmastruktúráját a gazdaság, a munkaerőpiac elvárásai határozzák meg, rendkívül hatékony, rövid időtartamú, és intenzív Preventív- megelőző jellegű is lehet Konkrét munkahelyre is történhet a képzés