Adományozás Magyarországon Motiváció Kutatás – qualitatív eredmények 2006. szeptember 20. KOD Kft. Előadó: Poór Csaba

Tartalom Adakozási kultúra Egyéni adakozás Vállalati adakozás 1%-os adakozás lehetőségei

1. Adakozási kultúra

Adakozási kultúra A mintegy 8 milliós felnőtt népesség kevesebb, mint fele (45%) aktív részese a társadalmi szolidaritásnak, legalább is az adományozás vonatkozásában. Ez kb. 3,6 millió aktív adakozót jelent. Nemzetközi összehasonlításban mindez nem kiemelkedő, különösen az alább ismertetendő rendszeres adakozás arányainak tekintetében. Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

Adakozási kultúra Az adakozók köre alapvetően három csoportba sorolható: Rendszeres, aktív jótékonykodók, a non-profit szférával kiépített kapcsolatban lévők: ők a felnőtt népesség 8%-a, azaz kb. 650 ezer fő 1%-os, passzív jótékonykodók, kizárólag évente egy alkalommal, az adóbevalláskor adományoznak: ők a 18 éven felüliek 12%-a, kb. egymillió fő Alkalmi jótékonykodók, eseti jelleggel, ügytől függően jótékonykodnak, rendszeres non-profit kapcsolatok nélkül: 24%, kb. 2 millió fő Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

Adakozási kultúra Nem jövedelem függő A nők adakozási kedve pl. egyes kategóriákban kétszerese a férfiakénak (többek között a rendszeres és az alkalmi jótékonykodók körében) A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nemcsak a rendszeres adakozók aránya nagyobb (11%), de az 1%-ot rendszeresen felajánlóké is kétszerese az országos átlagnak (27%) Az adományozási kedv kevéssé függ az életkortól A magukat vallásosnak tartók körében a rendszeres adományozás kétszerese az országos átlagnak. Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

2. Egyéni adakozás

Egyéni adakozás Asszociációk Együttérzés, szolidaritás, segítségnyújtás, „jó cél támogatása”, jó szándék Felesleges dolgok átadása

Egyéni adakozás Miért adakozunk? Önképünk javítása, Jó érzéssel tölt el – ezért visszaigazolás kell, megerősítés – új cselekvés (magatartási spirál) Felelősség érzet

Megfigyelés Megfontolás Előkészület Cselekvés Klasszikus PR tevékenység: az adakozás aurájának megteremtése: tematizálás (újságírók) Folyamatos jelenlét – outdoor és TCR, aktivisták; Event-marketing: Ha már eldöntötték, hogy adakoznak, meg kell teremteni az alkalmat a cselekvésre! Pl.: nyilvános ételosztás, mobil véradóállomások

Egyéni adakozás Milyen formában adakozunk? Közvetlen adakozás (pl.: koldus) Közvetett adakozás (szervezet részére)

Egyéni adakozás Pszichológiai indítékok Ex-post charity Ex-ante charity

Egyéni adakozás – Ex-post charity Zéró áldozat szintje A kiindulási alap valamilyen a „felesleg” megjelenése Nem a cél fontos Cél – eszköz felcserélődése Közgazdasági értelemben csere zajlik

Egyéni adakozás – Ex-post charity A racionális alapokon kivitelezett csere döntő jegyeit (hasznosságot maximalizál: a lehető legkevesebbért a lehető legtöbbet szeretné kapni) ugyanis magán viseli: Zéró áldozat (amit odaad, annak érezze hiányát később) kis energiaráfordítást igényeljen kockázat minimalizálásra való törekvés

Egyéni adakozás – Ex-post charity Mivel cseréről van szó, valamit elvár ellentételezésként: valamifajta erkölcsi értékrenden nyugvó hasznosságot vár cserébe át akarja érezni az adományozás örömét fokozottan várja el viszonzásul a hálát, részesülni akar abból az önértékelését javító jóérzésből, melyet valamely társadalmilag elismert tevékenységhez való hozzájárulás és annak pozitív következményei jelentenek számára

Egyéni adakozás – Ex-ante charity Célazonosuló adományozás”, vagy „önzetlen adományozás” a cél élvez elsőbbséget az eszközzel szemben az adományozó hajlandó áldozatvállalásra nem elsődleges számára, hogy a folyamat kicsi áldozattal járjon

Egyéni adakozás Az „önző” és „célazonosuló” adományozás nem különíthető el teljesen egymásról, inkább motivációs jegyekről beszélhetünk elsősorban nem az adományozó egyéneket szegmentálhatjuk, sokkal inkább az indítékokat, és az adományozási folyamatokat írhatjuk le.

Egyéni adakozás Az adakozás kritériumai Hitelesség (a támogatás alanya, és célja és a szervezet is egyaránt) a szervezet hitelességének forrása: Látszik (média, közterület) tradicionális intézmény (egyház) világszervezet, követhető múlt Rászorultság (elsődleges emberi szükségletek, Maslow-i piramis) önmagában nem elégséges, de alapvető feltétel, elvárás Ha a szervezet imázsában nem tükröződik a rászorultság, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a potenciális adományozókban nem merül fel a szervezet támogatásának szükségessége.

Egyéni adakozás Az adakozás kritériumai 2. Kapcsolat (térbeli és időbeli) Személyes érintettség fokozza a hitelességet (hála) Célazonosulás

Egyéni adakozás Az adakozási főbb területei 1.Gyermek és ifjúságvédelem 2.Egészségügy 3.Fogyatékkal élők, esélyegyenlőség 4.Idős emberek 5.Katasztrófák, természeti csapások 6.Környezetvédelem 7.Szociális munka 8.Kultúra 9.Nemzetközi segítség Forrás: Chronometer kutatás – Europtimus Zrt. 2005.

Egyéni adakozás Miért nem adakozik? „Az állam feladata”, nem ért egyet azzal, hogy a társadalom vegye át az állami ezen feladatát Bizalom hiánya „Lustaság”

3. Vállalati adakozás Céljai Formái Brand PR Mecenatúra Támogatás, szponzoring tevékenység CSR

4. 1%-os adakozás lehetőségei

1%-os adakozás lehetőségei 1%-os felajánlások kedvezményezettjei* 1.Nevelés, oktatás, képzés 2.Sport 3.Kulturális tevékenység 4.Egészségügy 5.Szociális munka, családsegítés 6.Idős emberek 7.Kulturális örökség védelme 8.Esélyegyenlőség 9.Gyermek és ifjúságvédelem Forrás: KSH

Köszönöm a figyelmet! Poór Csaba 06/20-529-62-53