Az NFT társadalmi egyeztetése civil szemszögből Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért - CNNy Pécs, március 23.
Miért alakult a munkacsoport? NFT I. társadalmi egyeztetésének tapasztalatai. A társadalmi egyeztetés partnerségi intézményrendszerének, az egyeztetés részletes terveinek hiánya. A tervezési folyamat érzékelhető csúszása. Az előzetes egyeztetésekre bevont néhány szervezet tapasztalata. Attól való félelem, hogy a tervezés csúszását a társadalmi egyeztetés sínyli meg.
Mit szeretnénk? Jól kidolgozott, céljaiban társadalmi konszenzust élvező NFT-t Civil kezdeményezéseknek is teret adó NFT-t Valós, széleskörű, modellértékű társadalmi egyeztetést
Mit nem szeretnénk? Kizárólag szakértők és a „hivatalos” érdekegyeztetési fórumok szereplői által kidolgozott NFT-t Formális, „kipipálható” társadalmi egyeztetést Szűk körű, a kormányzat által kijelölt szereplőkre leszűkített „partneri kört”
Mit teszünk? A társadalmi egyeztetés folyamatának nyomon követése, dokumentálása, értékelése A társadalmi egyeztetésről szóló ajánlások megfogalmazása a kormányzat számára A tényleges társadalmi egyeztetés szükségességének folyamatos kommunikációja
Melyek szerintünk a sikeres társadalmi egyeztetés alapelvei? Strukturáltság – tervezett folyamat (Korai) Részvételi elv – nem csak véleményeztetés Folyamatosság – kampányszerűség helyett Nyitottság, nyilvánosság Átláthatóság, befolyásolhatóság - számonkérhetőség Visszacsatolás és független értékelés
Mikor beszélhetünk valós társadalmi egyeztetésről? A nem-kormányzati, civil szervezetek résztvevő- alakító módon kapcsolódhatnak a tervezési folyamatba, annak minden egyes állomásán A tervezés minden anyagait a lehető legnagyobb nyilvánosság illeti meg, és ehhez minden állampolgárnak joga van hozzáférni
A társadalmi egyeztetés háttere Miért kell? –A társadalmi igények széles körű feltérképezése –A társadalmi tudás felhasználása, beépítése –Megvalósíthatóság, végrehajthatóság –A fejlesztési források minél szélesebb körű felhasználása
A társadalmi egyeztetés háttere Az Európai Unió elvárja tagországaitól, hogy lefolytassák a társadalmi vitát, azonban jelenleg semmiféle támpontot nem adnak számukra, hogyan…
A jelenlegi gyakorlat gyenge pontjai A társadalmi vita hazai definíciója nem egyértelmű (cél, elvek, módszerek), a partnerség, a társadalmi egyeztetés elvei csak a folyamat közben tisztázódtak A tervezési folyamat nem átlátható (határidők, dokumentumok, „lingvisztikai” problémák) Az ún.Társadalmi Egyeztetési Terv nem készült el, a folyamat nem strukturált és nem átlátható
A jelenlegi gyakorlat gyenge pontjai A társadalmi egyeztetés alapvetően továbbra is utólagos konzultációt jelent, a korai részvétel elve nem érvényesül Egyeztetési időszakok rövidsége (OFK, Lisszaboni Akcióterv) NFH és szaktárcák közötti munkamegosztás nem egyértelmű A partneri egyeztetések, folyamatok általános hibája a zárt struktúrákban való gondolkodás
A jelenlegi gyakorlat gyenge pontjai Hatékonysági problémák A társadalmi vita, sőt az NFT ügye nem kap súlyának megfelelő szerepet a médiában A civil szervezetek „kapacitáshiánya”
Mi kellene a valós társadalmi egyeztetéshez? Átlátható tervezési menetrend Az államigazgatási struktúra átalakítása, az apparátus felkészítése A tudatosság növelését, a részvétel fokozását célzó kampány A partnerség alapelveinek, céljának, módszereinek meghatározása Társadalmi egyeztetési terv A partnerség monitoring mechanizmusának kialakítása
Mi zajlik most? Új Magyarország Program társadalmi egyeztetése Operatív Programok kidolgozása / egyeztetése
Hogyan vehetnek részt jelenleg a civilek az egyeztetésben? Országos kérdőíves felmérés (NFH honlap) Közvetlen elektronikus levél az NFH-nak Meghívott partnerként való véleményezés (kb szervezet) Rendezvényeken való részvétel Kapcsolat a regionális fejlesztési ügynökségekkel, illetve Civil Egyeztető Fórumokkal
Köszönöm figyelmüket! További információ: