Információs Stratégiák Március 20. Zskf

Felhasznált irodalom Elemzésünk tárgya Z. Karvalics László cikke: Az információstratégiák kialakulása és jellemzői. Magyarország esélyei és lehetőségei különös tekintettel az EU-integrációra, amely a Mi a jövő? című 1998-as kötetben jelent meg.

A tanulmány felépítése 1. Mi az az "információstratégia"? 2. Az információstratégia előtörténete 3. Információstratégiai programok és jellemzőik 4. Trendek az információstratégiák mögött 5. Európa "információs társadalom" programja 6. Az információstratégia magyar előzményei 7. Magyarország információstratégiai esélyei és az EU-integráció

Mi az "információstratégia"? "Információstratégiának" a különböző szintű (nemzeti, regionális, szupranacionális) politikai tervezésnek az 1990-es évek elején megjelenő új minőségét nevezzük. Mitől új? 1. kiemeli szektor-szerepéből az információs közműt: azaz információs és kommunikációs infrastruktúrát

Mi az "információstratégia"? 2. a társadalom egyes alrendszereinek informatizálását prioritásként kezeli: pl. oktatás, egészségügy, kulturális intézmények 3. kiemeli az információs iparfejlesztési politikát: általában informatizálja a gazdaságot vagy néhány húzóágazatot erősít

Mi az "információstratégia"? Az esetek egy részében az információstratégia az átfogóbb és könnyebben kommunikálható "információs társadalomépítés„ programja formájában jelenik meg. Mit takar ez? Hosszútávú tervezést, az ezredvég információs korkihívásához igazított jövőképet, víziót, kormányzati figyelmet, erőforrások irányított koncentrációját

Mi az "információstratégia"? A korábbi technológia központúság helyét a társadalmi tényezők prioritása váltja fel, főszerepbe az oktatás kerül.

Az információstratégia megvalósulásának feltétele Chartrand (1982) 1. Szerep-meghatározás 2. Politikai programalkotás 3. Program-implementáció 4. Hosszú távú tervezés 5. Gazdálkodás az információforrásokkal 6. Programkövetés -és elemzés 7. Koordináló mechanizmusok 8. Public relations

Néhány az adekvát kormányzati magatartás jellemzői közül A szerep-meghatározás (átvezetni az országot az információs társadalomba, hozzájárulni a lakosság kreatívabb, teljesebb, több lehetőséget kibontó életének megteremtéséhez) a hosszú távú tervezés és vízió, a nemzeti adottságok és a külső esélyek találkozásából megteremtett igazodási pontot jelentő jövőállapot olyan eszmény, amelyhez perspektivikusan csatlakozhatnak a mindenkori rövid távú célmeghatározások

Néhány az adekvát kormányzati magatartás jellemzői közül Az állandó követés (monitoring) és elemzés pedig folyamatosan képes korrigálni az egyes programelemeket, akár a vízió néhány sarkalatos tételét is Kormányzati és társadalmi koordináció nélkül sem létezhetne stratégia, mert az informatizálási folyamat során kialakult érdekcsoportok rivalizálása erőtlenné és "szétfolyóvá", a "szabadság kis köreit" jelentő nem kormányzati, civil szerveződések, helyi kezdeményezések figyelmen kívül hagyása gyökértelenné tenné

Az információstratégia megvalósulásának feltétele Z. Karvalics Teljes információstratégiáról az alábbi feltételek megléte esetén beszélhetünk 0. Politikusok elkötelezettsége 1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintő átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum 2. A végrehajtás kijelölt és működő kormányzati egyeztető-koordináló szintje 3. Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény

Az információstratégia megvalósulásának feltétele Z. Karvalics 4. A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító szervezet 5. A program egyes pontjainak általános/teljes körű megvalósítását megelőző/bevezető, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek 6.Társadalmi tudatosságnövelés

Az információstratégia megvalósulásának feltétele Információs stratégia a fentiek alapján lehet: teljes stratégia, részleges stratégia, stratégia hiánya Ha az elemek közül 3-4 pont teljesül részleges, ha 6-7 pont teljesül teljes stratégiáról beszélhetünk. Ha csak 1-2 pont teljesül, akkor gyakorlatilag nincs stratégia.

A stratégia-alkotás fontossága A stratégia általános fejlesztési program is, egy tervezési alapdokumentum, általánosságban vett nemzetfejlesztési terv. Nem specifikusan az Internettel foglalkozik, hanem az információs társadalom egészével, fókuszában a versenyképesség és az életminőség áll. Az ország boldogulása, jövője múlik rajta. Kellő politikai akarat, támogatás mellett ez teljesül is. A cél, hogy a különböző politikai erők között konszenzus jöjjön létre.

0. politikusok elkötelezettsége A politikai tudatosság szintjén mindössze 2-3 éve van jelen Magyarországon az információs társadalom gondolata. Az Európai Unióba ban robbant be. Malajziában, Koreában igen hangsúlyos szerepet kapott a politikai tervezésben. Malajziában pl. roadshow szervezésére került sor, 200 fős apparátus dolgozott azon, hogy népszerűsítse az információs társadalmat. (Veszelka – Z. Karvalics László:

1. tervezési alap-dokumentum Wilson gyémánt Gazdaság Civil szféra Akadémia Állam

2. A végrehajtás egyeztető- koordináló szintje IHMOMGKMPM InformációskihívásHori-zontá-lis

3. Operatív feladatok végrehajtására szakosodott intézmény Változó képet mutatnak az országok, hogy hol melyik minisztériumból nőtt ki az információs stratégia. Van ahol az Oktatási Minisztérium, van a a Gazdasági Minisztérium, máshol a Kulturális Minisztérium és van ahol a Miniszterelnöki Hivatal vezényli a stratégia alakításának folyamatát. A minisztérium arculatától függően a súlypontok is máshová helyeződnek a stratégia megvalósulásakor: gazdasági, tudástermelési és átfogó menedzselési koncepció is lehetséges.

4. alap-és alkalmazott kutatásokat folytató intézet Think thank szereplők hálózatára van szükség

5.Pilot projektek Az 1970-es 80-as években a későbbi stratégiát alkotó főbb területeken már születtek válaszok (így az infrastruktúra-fejlesztés terén, az információs iparágak kezelése terén és a társadalmi alrendszerek informatizálása terén). Nem képzelhető el jó stratégia a korábban, megelőző időszakban próbálkozó projektek összegzése és a megfelelő tanulságok levonása nélkül. Ennek részeként nem csak a jó, hanem a rossz gyakorlatokat is össze kell gyűjteni. Pl. a Sulinet idején nem született ugyan stratégia, de létrejött a Sulinet program (1996 szeptemberében). Ez tulajdonképpen egy pilot projekt.

6.Társadalmi tudatosságnövelés Promóció: stratégiának társadalminak kell lenni. Semmiképpen sem lehet forradalom felülről. Azt a hibát sem követheti el a stratégia, hogy egyetlen akadályt lát, mégpedig az emberek felkészületlenségét

Kreatív feladat Mivel lehet a tudatosságot növelni? Milyen médiumok segítségével? Hogyan lehet az Internet-használatot ösztönözni? Hogyan lehet az Internet- használatot hatékonyan reklámozni?

Információstratégiai programok és jellemzőik Koraszülött információstratégiák: Lengyelországban 1971 és 1974 között indult el a INFOSTRADA program Andrej Targowskinak, a lengyel számítógépfejlesztési program vezetőjének irányításával: a kormányzat, a pénzügyi rendszer, a helyi közigazgatás mellett a kutatás-fejlesztés és a közlekedés összekapcsolásáig jutott

Információstratégiai programok és jellemzőik 1971 és 1973 között a chilei gazdaság újjászervezéséhez kérték fel Stafford Beer-t, akinek hasonló felépítésű javaslata, a CYBERSYN projekt ugyanarra a sorsra jutott, mint a lengyel elképzelés: mielőtt az első tapasztalatok megérkeztek volna, a projekteket politikai okok miatt leállították.

Információstratégiai programok és jellemzőik Nemzeti információstratégiák: "Minden információstratégiai programok atyja", az 1992-es szingapúri "Intelligens sziget" program Szingapúr óta számtalan program született, ezek alapvetően 2 mintára épülnek: vagy a hagyományos informatikai iparfejlesztési programokból "nőttek ki" (ázsia modell) vagy kormányzati kezdeményezésre önálló, új fejleményként jöttek létre (európai modell)

Információstratégiai programok és jellemzőik Ázsiai modell jellemzői: folytat egy megkezdett utat, nincs szüksége új intézményekre, de a technológiai-dominancia miatt a társadalmi szempontok képviselete bizonytalanná válik Európai modell jellemzői: A koordinációt az állami testületek helyett a piacra bízó, információstratégiába jobban megőrződnek a hagyományos szektorhatárok, gyengébbek viszont az átfogó mozzanatok

Trendek az információstratégiák mögött Az információstratégiáktól elválaszthatatlan "szintézisteremtés" egyáltalán nem "automatikus" folyamat. A tervezés új minőségének megjelenését a kilencvenes évek elejétől felgyorsuló változások mögött álló legfontosabb trendek értelmezik: azok, amelyek a technológia fejlődését (1.) a gazdasági versenyfutás kiéleződése (2.) felé vezették, majd elősegítették mindennek politikai síkra való transzformálását (3.).