Partnerség és együttműködés Érdekcsoport-elemzés Kellermann Éva

Partnerhálózat, munkamegosztás A partner: döntéshozó/fenntartó segítő együttműködő (érdekképviselet, társszervezet, stb.) szakmába vágó szolgáltatási alvállalkozó (nem építési vagy beszállító!) ??? Kiválasztása problémafeltárás, érdekcsoport- és kockázatelemzések alapján (sokat változik!) Szervezeti ábra készítése (eszköz organogram) Feladatok, felelősségek, info áramlás, jelentéstételi rend pontos meghatározása

A jó együttműködés ismérvei 1. Megfelelő jogi háttére épül A pályázatot és a támogatási szerződést minden partner ismeri Vezetőknek összefoglalók a feladatokról és a feltételekről! Jól kidolgozott, konkrét konzorciumi megállapodás Világos feladatok, felelősségek, pontos forrásmegosztás Jól dokumentált Ülésekről emlékeztetők, feladatok írásos kiosztása és számonkérése, konkrét és tömör beszámolók Hozzáférhetőség biztosítása a partnerek számára Strukturált, naprakész dokumentumtárolás Célszerű közös, jelszóval védett internetes munkafelületek, fórumok, dokumentumtárak használata

A jó együttműködés ismérvei 2. Az együttműködő partnerek motiváltságának kialakítása és fenntartása Az egyes intézmények, résztvevők valódi érdekeit figyelembe vevő és azokat kielégítő tervezés Források megfelelő elosztása (egyéni szinten is!) Rendszeres tájékoztatás A döntéshozatalban való részvétel biztosítása Lehetőségekhez mérten: tanulmányutak, „social event”, előadások, publikációs lehetőségek biztosítása, stb. Rendszeres visszajelzés a munkáról Fontos a pozitívumok hangsúlyozása (időhiány és „magyar átok”)

A jó együttműködés ismérvei 3. Rendszeres és folyamatos Rendszeres együttműködési formákat tervezzünk Vezetői és munkacsoportos találkozók, konzorciumi ülések Rendszeres beszámolás és jelentéstétel Konzorciumon belül: operatív szinten általában hetente, vezetőknek kéthetente, de mérföldköveknél mindenképp KSZ felé: negyedéves jelentések Folyamatosan biztosítjuk a kapcsolattartók elérhetőségét és a problémák kezelését A kapcsolattartók kijelölése és rendelkezésre állása kulcsfontosságú A dokumentált szabályok betartásával zajlik Határidők, visszajelzések, minőségi és mennyiségi elvárások, stb.

Érdekcsoport-elemzés 1. Érdekcsoport: hasonló érdekekkel bíró személyek olyan csoportja, amely hatással van a projektre és/vagy a projekt hatással van rá Elsődleges érdekcsoport: Célcsoportok és be nem vont potenciális célcsoportok Másodlagos érdekcsoport: a projekt megvalósításának többi közreműködője (döntéshozók és finanszírozók is) Külső érdekcsoport: a projektmegvalósításban részt nem vevő, de érintett érdekcsoportok

Érdekcsoport-elemzés 2. Ki elemezze őket? lehetőleg minél több érdekcsoportot vonjunk be potenciális partnerek, célcsoport érdekképviseleti szervezetei, döntéshozók, fenntartók bevonására törekedjünk Mi a célja az elemzésnek? az érdekcsoportok azonosítása érdekeik felmérése a projekt rájuk gyakorolt várható hatásának előrejelzése a projektre gyakorolt várható hatásuk előrejelzése a negatív hatások kiküszöböléséhez szükséges lehetséges lépések megtervezése a projekt megvalósíthatóságának vizsgálata, illetve rizikófaktorok és előfeltevések azonosítása

Érdekcsoport-elemzés 3. Hogyan elemezzük őket? Műhelymunka keretében előkészíthetjük kérdőívezéssel és interjúzással (döntéshozó, fenntartó!) Mikor elemezzük őket? a projektötlet kitalálása után a tervezés különböző fázisaiban input a problémaelemzéshez, a rizikófaktorok és előfeltevések azonosításához, a tevékenységek megtervezéséhez, de ezek alapján frissíteni is kell ha lehetséges, mellékeljük a pályázathoz és/vagy dolgozzuk fel a szükségletfelmérésnél szövegesen rendszeresen tekintsük át és szükség esetén dolgozzuk át a jelentések/újratervezés időszakában. használjuk a zárójelentéshez is