Az operatív programok áttekintő ismertetése Dr. Sági Zsolt 2004. február 24. Tempus Közalapítvány Minden jog fenntartva. A Tempus Közalapítvány előzetes, írásbeli engedélye nélkül sem a teljes anyag, sem annak része nem reprodukálható, közölhető, vagy terjeszthető.

Az előadás vázlata Magyarország NFT operatív programok Pénzügyi keretek Az OP-k általános jellemzői Az OP-k stratégiai és szabályozási kontextusa Az OP-k tartalma (helyzetelemzés, SWOT-elemzés, stratégia, prioritások és intézkedések) Pályázati kiírások

Az NFT célterületei - Operatív Programok Agrár és Vidékfejlesztési OP, AVOP (FVM) Humán Erőforrás Fejlesztés OP, HEFOP (FMM) Gazdasági Versenyképesség OP, GVOP (GKM) Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP, KIOP (GKM) Regionális Fejlesztés OP, ROP (MeH NTH)

A Nemzeti Fejlesztési Terv indikatív pénzügyi táblája (EU tám A Nemzeti Fejlesztési Terv indikatív pénzügyi táblája (EU tám. + központi társfin.) millió EUR % HEFOP 696 25,17% GVOP 595 21,52% KIOP 520 18,81% ROP 420 15,19% AVOP 417 15,08% Technikai segítségnyújtás 117 4,23% Összesen 2 765 100%

A Magyarországra jutó támogatások 2004-ben

Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) általános jellemzői A program továbbviszi a hazai agrártámogatási rendszer előremutató elemeit Beépíti a Phare és Sapard programok tapasztalatait Igazodik a Közösségi Agrárpolitika prioritásaihoz, a WTO megállapodásokhoz Fő forrás az EMOGA Orientációs Szekció, de koherencia a Garancia Részleg céljaival és intézkedéseivel is, halászat esetén a HOPE is forrás Agrobusiness szemléletet érvényesít, fenntartható ökológiai és társadalmi környezet támogatása Az AVOP céljai: versenyképes gazdaság, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozott regionális fejlődés Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garancia Részleg forrásaira

Az AVOP jogi keretei Az EU jogszabályok: A Tanács 1257/1999 EMOGA orientációs részlegből támogatható vidékfejlesztési intézkedések 445/2002 EK Rendelet a végrehajtási szabályokról 1263/1999 Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz (HOPE) a halászati intézkedések támogatása 1260/1999EK rendelet a Strukturális Alapok általános felhasználásáról Hazai szabályozás (kormányhatározatok, rendeletek) Társadalmi partnerség érvényesítése (tudományos, szakmai és civil szervezetek, érdekképviseltek)

A mezőgazdaság, élelmiszergazdaság helyzete A mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás szerepe a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság: szerepvesztés a GDP, az export, a beruházások és a foglalkoztatási részesedés tekintetében Az élelmiszeripar átalakulása Az erdőgazdálkodás helyzete: erdősültség, erdőtulajdon elaprózottsága

A „vidéki” Magyarország Az EU kritériumok alapján Mo. területének 96%-a vidéki, rurális térség, itt él a népesség ¾-e, az alapvetően vidéki területek aránya 62%, népesség 1/3-a él itt Infrastruktúra egyes elemei fejlettek, mások igen elmaradottak Termelési infrastruktúra helyzete, szolgáltatások Demográfiai viszonyok: elvándorlás, elöregedés, roma lakosság felülreprezentáltsága Aktivitási ráta alacsony, magas munkanélküliség Kitörési pontok: európai mezőgazdasági modell, tevékenységek diverzifikálása

Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiája, célkitűzései A SWOT-analízis főbb megállapításai (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) A stratégia alapjai: helyzetelemzés, SWOT, ágazatfejlesztési tv., 1257/1999 EK-rendelet vidékfejlesztési célkitűzései, Vidéki Térségek Európai Chartája, Corki Nyilatkozat elvei Az AVOP 3 fő célja: A mg-i termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása A mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása A vidék felzárkóztatásnak elősegítése Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kísérő intézkedései

Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései I. 1.prioritás A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mg.-ban az AVOP költségvetésének 61%-a Mg-i beruházások támogatása Az erdőgazdálkodás korszerűsítése Az akvakultúra és a halászat modernizálása Fiatal gazdálkodók induló támogatása Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései II. 2.prioritás Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása az AVOP költségvetésének 15,7%-a A mg-i termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3. prioritás Vidéki térségek fejlesztése A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára Falufejlesztés- és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése Leader +

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) általános jellemzői KIOP két stratégiai összetevője a környezetvédelem és a közlekedés Környezeti és természeti rendszerek megóvása az életminőség javítása, s egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés érdekében Közlekedési rendszer hatékony működésének megalapozása, a hazai hálózatok összekötése az európai közl.-i folyosókkal A KIOP tervezésekor figyelembe vették a korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatait A KIOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzeit használja fel Finanszírozza: A Kohéziós Alap projektjeit kiegészítő intézkedéseket levegő- és zajszennyezés felmérését az árvízvédelmet a természet megőrzését a veszélyes hulladék és megújuló energiaforrások hasznosítását energiahatékonyságot

A KIOP a Kohéziós Alap és más OP-k közötti elhatárolás Kohéziós Alaptól: Vízvédelemnél 100 ezer fős települések alatt KIOP Szennyvízkezelés területén 2-50 ezer lakos egyenértékű agglomerációk Kármentesítés környezet-egészségügyi szempontok szerint Hulladékgazdálkodás területén: kiemelt hulladékáramokra vonatkozó hulladék-hasznosítók, veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése és előkezelése, állati hulladék begyűjtő-kezelő hálózat, egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása, építési és bontási hulladékok kezelése Közlekedés területén: elérhetőség javítása autópályákhoz kapcsolódó utak fejlesztése, kerülőutak kiépítése, regionális repülőterek Regionális Operatív Programtól: 2000 lakos-egyenérték alatti agglomerációk szennyvízkezelése a ROP-ban Vízbázis-védelmi kármentesítés önkorm.-i barnamezős beruházásoknál Kistérségi közlekedésfejlesztés került a ROP-ba

A KIOP jogi keretei EU-s szabályozás 1260/1999/EK Strukturális Alapok általános rendelet 1783/1999/EK ERFA rendelet Hazai jogi és stratégiai dokumentumok Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 Vízgazdálkodás Országos Koncepciója Vásárhelyi Terv Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program Magyar Közlekedéspolitika 2002-15 Országos Területrendezési Terv stb. Társadalmi partnerség érvényesítése (társadalmi, gazdasági, szakmai szervezetek, regionális, helyi szereplők, nagyközönség)

A KIOP helyzetértékelés A környezetvédelem helyzete (kiemelt környezeti szempontok) Vízkészletek, vízgazdálkodás Hulladékgazdálkodás Légszennyezés, zajterhelés Természetvédelem Energetika A közlekedés helyzete (kiemelt közlekedési szempontok) Közúti infrastruktúra Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Logisztikai központok, intermodális forgalom Korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatai a környezetvédelemben (Nemzeti Phare programok – beruházás, jogharmonizáció, ISPA – beruházások, 1197/1999 Korm.hat. energiatakarékosság, UNDP) Korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatai a közlekedésben (Phare, ISPA, Csatlakozási Partnerség, ANP, ENFT, Előcsatlakozási Eszközök Koordinációja)

A KIOP stratégiája és célkitűzései A hazai környezetpolitika fő irányai Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-08 (fő célok, tematikus akció programok, eszközök, társadalmi-gazdasági szempontok, várható konkrét eredmények) Vásárhelyi-terv és annak továbbfejlesztése Nemzeti közlekedéspolitika A közlekedéspolitika céljai és fő területei, Fő stratégiai irányok 68/1996 OGY. Határozat Fő irányok prioritásai A közlekedési módok infrastruktúra fejlesztése A SWOT-analízis fő megállapításai (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) A KIOP célhierarchiája NFT specifikus célkitűzés – jobb környezet és s régiók kiegyensúlyozottabb fejlődése NFT prioritás – jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása KIOP általános célkitűzés – környezetbarát fejlesztés elősegítése

A KIOP specifikus célkitűzései, prioritásai és intézkedései I. Specifikus célkitűzések A környezet állapotának javítása a fenntartható fejlődés elősegítésével a környezet- és természetvédelmi fejlesztések által Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az elérhetőségi mutatók javítása OP prioritások Környezetvédelem fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A környezetvédelem fejlesztésének stratégiai irányai A társadalom és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, egészséges környezet, szolgáltatások javítása A fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása a természeti erőforrások felhasználásában A természeti rendszerek és értékek védelme és a biodiverzitás megőrzése A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányai A környezeti szempontok és fenntarthat fejlődés elveinek alkalmazása Regionális egyenlőtlenségek csökkentése a könnyebb elérhetőség érdekében

A KIOP specifikus célkitűzései, prioritásai és intézkedései II. Környezetvédelmi prioritás A települési környezetvédelem erősítése (ivóvízminőség javítása, vízbázis kezelése, szennyvízkezelés, -fejlesztés fejlesztése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és zajterhelés mérése) A környezetbiztonság növelése (a Tisza-völgy árvízkezelése, környezeti kármentesítés) A természetvédelem erősítése (a természet védelme, NATURA 2000, védett területek és fajok programjainak végrehajtása) Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energia-hatékonyság növelése Közlekedési infrastruktúra prioritás Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése (az elkerülő és tehermentesítő utak fejlesztése a településeken áthaladó tranzitforgalom csökkentéséért) A közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztése ( a fő és gyorsforgalmi utak fejlesztése a közlekedési folyosókhoz kapcsolódóan, a regionális repülőterek fejlesztése a belföldi és nemzetközi polgári légiforgalom érdekében

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program általános jellemzői az NFT egyik specifikus célja a gazdasági verseny-képesség növelése, a GVOP pedig elsődlegesen e cél teljesülését segíti elő a termelőszféra támogatása, a vállalkozások versenyképességének javítása Stratégiai területek: technológiai fejlesztés és innováció, hálózatépítés és integráció, regionális gazdasági növekedési pólusok, menedzsment Az OP fejlesztési stratégiái: beruházás-ösztönzés, KKV-stratégia, K+F innovációs stratégia, információs társadalom fejlesztési stratégia A GVOP forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program jogi és stratégiai keretei EU-s joganyag 1260/1999 EK-rendelet a Strukturális Alapokról 1783/1999 EK-rendelet az ERFA-ról Állami támogatások szabályozása (alapszerződés 87.és 88 cikkely, 994/1998 rendelet) Magyar szabályozás Közbeszerzési törvény Stratégiák Európai Foglalkoztatási Stratégia Kisvállalkozások Európai Chartája Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program Európai Kutatási Térség (6. Keretprogram2002-06) E-Europe Akcióterv (e-Europe 2005, e-Europe 2003) Információs Társadalom Stratégia Mo. középtávú gazdaságpolitikai programja Mo. középtávú gazdasági programja 2001-04 Középtávú beruházás-ösztönzési koncepció Széchenyi terv Tudomány – és technológiapolitika 2000

A GVOP helyzetértékelése és a korábbi programok tapasztalatai A Széchenyi-terv eredményei: bővítette a gazdaság növekedési képességét, tőkeabszorpciós képességét, nőtt a pályázati szakértelem A Phare-programok tapasztalatai: ENFT kidolgozás, KKV-fejlesztési Phare-programok, kereskedelem-fejlesztés, külföldi befektetések ösztönzése – éves végrehajtás, folyamatosság hiánya, tervezés megalapozatlan, túlszabályozottság Helyzetértékelés Feldolgozóipar (exportorientált feldolgozóipar, a beszállítói kapcsolatok gyengesége, az ipari parkok helyzete, új kihívások) Kis- és középvállalati szektor (hatékonyság és termelékenység alacsony, fő okok, a vállalatközi kapcsolatok gyengesége Kutatás-fejlesztés, innováció (ráfordítások, hazai kutatási és kutatói kapacitások, infrastruktúra, kapcsolatrendszer a vállalatokkal Információs társadalom (Internet, üzleti digitális tartalom, e-közigazgatási szolgáltatások)

A GVOP stratégiája és célrendszere SWOT-analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) A GVOP céljai: A tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével 4 fejlesztési terület (technológiai fejlesztés és innováció, hálózatépítés és integráció, regionális gazdasági növekedési pólusok, vállalati kultúra és menedzsment fejlesztése) GVOP prioritásai: beruházás-ösztönzés, KKV-k fejlesztése, kutatás-fejlesztés és innováció, információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

A GVOP intézkedései I. Beruházás-ösztönzés A tőkevonzó- és megtartó képesség fejlesztése (elmaradott térségekben minőségi termelő-kapacitások kiépítése, regionális hatáskörű vállalati kp. Kialakítása, integrátor vállalatok, pro-aktív befektetés ösztönzés) A vállalati szektor innovációs, menedzsment és környezet-védelmi szempontú technológiai korszerűsítése (innovációs-és technológiai transzferközpontok fejlesztése, környezeti szempontú beruházási, eszköz-korszerűsítés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, klaszterek létrehozásának elősegítése) Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (ipari parkok komplex szolgáltatásfejlesztése, vállalkozások számára logisztikai kapacitásainak megteremtése)

A GVOP intézkedései II. Kis és középvállalkozások fejlesztése Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (vállalkozások modernizációja, technológiai fejlesztése különösen a feldolgozóiparban, csúcstechnológia bevezetése, minőségbiztosítás) Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése (non-profit szervezetek támogatása KKV-k informálása, KKV-k tanácsadói díjának támogatása) Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban (szolgáltatások és tanácsadás fejlesztése, hálózatépítés, beszállítói tevékenység támogatása)

A GVOP intézkedései III. Kutatás-fejlesztés, innováció Alkalmazás orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása (kutatások támogatása, ICT-eljárások, biotechnológia, környezetvédelmi technológiák) Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítása (kutatási infrastruktúra fejlesztése, kooperatív kutatási kapcsolatok és hálózatok fejlesztése) Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (induló mikrovállalkozások innovációs feladatainak támogatása, vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése, KKV-k ösztönzése K+F eredmények adaptálására)

A GVOP intézkedései IV. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés e-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése (vállalaton belüli és vállalatközi IT és web megoldások fejlesztése, bevezetése, dinamikus e-kereskedelem megteremtése, e-piacterek, szakmai csoportok kialakítása) Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése Az e-közigazgatás fejlesztése (ügyfélbarát e-adminisztrációs szolgáltatás fejlesztése, Internet-portálok, belső információs rendszerek kifejlesztése) A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése (a modern infrával nem rendelkező települések hálózattal való ellátása)

A Regionális Operatív Program általános jellemzői Az egyetlen területi alapú OP, NUTS II régiókra alapozva – „fából vaskarika”, 7 régió céljainak horizontális bontásban A hazai területfejlesztési politikára alapul: Országos Területfejlesztési Koncepció, régiók fejlesztési stratégiái Átfogó célja: a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez Két Strukturális Alap finanszírozza az ERFA és az ESZA 141 Mrd Ft fejlesztés forrás (költségvetés, EU, magán források) Illeszkedés az ágazati programokhoz – sajátos területfejlesztési intézkedések, tematikus prioritások, helyi, kistérségi hatású projektek, de kevéssé integrált szemlélet Eltérő adottságokat, és társadalmi-gazdasági igényeket figyelembe véve a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználása

A Regionális Operatív Program jogi és stratégiai háttere EU jogszabályok 1260/1999 EK Rendelet a Strukturális Alapokról 1783/1999 EK Rendelet az ERFA-ról 1784/1999 Rendelet az ESZA-ról Versenypolitika EK szerződés 87. És 88. Cikkely (kivételek de minimis szabály 69/2001 EK rend., KKV-k támogatása 70/2001 EK rend., képzési támogatás 68/2001 EK rend., foglalkoztatási támogatás 2204/2002 Ek Rend.) Magyar szabályozás Közbeszerzés Közösségi politikákkal való összhang (regionális versenyképesség, Európai Foglalkoztatási Stratégia, Társadalmi befogadás, ESZA horizontális témák, településfejlesztés és területi fejlődés - ESDP, környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség) Hazai politikákkal való összhang (Gazdaságfejlesztés, turizmuspolitika, foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, társadalmi beilleszkedés, közlekedéspolitika, környezetvédelmi politika)

A Regionális Operatív Program helyzetelemzése A területi fejlettséget meghatározó tényezők Demográfia (népességszám, népsűrűség, migráció) Gazdaság (makrogazdasági mutatók: GDP, jövedelem, külföldi tőkeberuházások, vállalkozási aktivitás, gazdaságszerkezet) Foglalkoztatás (gazdasági aktivitás, munkanélküliség) Oktatás (intézményi ellátottság, szegregáció, iskolai végzettség) Térségi elérhetőség (tömegközlekedés, hálózatok állapota) Települési életminőség (infrastruktúra, barnamezős területek) Helyi közigazgatás (önkormányzatok, vagyoni helyzet, feladatok) A gazdasági-társadalmi fejlettség területi különbségei A főváros kiugró fejlettsége Nyugat-keleti megosztottság A kistérségek helyzete, a településhierarchia szintjeinek különbsége

A Regionális Operatív Program céljai, prioritásai SWOT-elemzés 6 szempontból (területi fejlettség, gazdaság, foglalkoztatás, oktatás-képzés, elérhetőség, környezet-életminőség) Politikai összefüggés – OTK, NFT Stratégiai célkitűzés: a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez Specifikus célok: természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre A helyi szereplők alkalmazkodó-képességének és együttműködésének erősítése A ROP prioritásai 2004-06 A turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Technikai segítségnyújtás

A Regionális Operatív Program intézkedései I. I. prioritás A turisztikai potenciál erősítése I.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése Nemzeti parkok és természetvédelmi területek fejlesztése, világörökségi helyszínek szolgáltatásainak fejlesztése, kastélyok, várak turisztikai funkciókkal való bővítése, múzeumok, műemlékek szolgáltatásainak fejlesztése, aktív turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztése I.2. Turisztikai fogadókészség javítása Szolgáltatások bővítése, kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése

A Regionális Operatív Program intézkedései II. II. prioritás A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése II.1. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése Elérhetőség javítása a hátrányos helyzetű térésgekben, négy- és ötszámjegyű utak fejlesztése, II.2. Városi területek rehabilitációja Település-rehabilitációs programok megvalósítása, közterületek rehabilitációja, történelmi és kulturális örökség megőrzése, barnamezős területek rehabilitációja II.3. Az óvodai és az alappfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Infrastrukturális fejlesztés a hátrányos helyzetű térségekben, a magas roma lakosságú területeken, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási intézményeinek fejlesztése

A Regionális Operatív Program intézkedései III. III. prioritás A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése III.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszerének modernizálása és kapacitásépítése (RFÜ, kistérségek), civil szervezetek képzése, helyi szereplők együttműködésének támogatása III.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Harmadik szektor és a szociális gazdaság támogatása, személyi szolgáltatások, szabadidős és kulturális tevékenységek támogatása, környezet gondozása III.3. Felsőfokú oktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése Felsőfokú intézmények, üzleti és non-profit szféra együttműködése, kompetencia-kurzusok támogatása, kutatási tevékenység támogatása, karrier-központok létrehozása, fiatal diplomások vállalkozásának beindítása III.4. Régió-specifikus szakmai képzések támogatása OKJ-s szakképzési és továbbképzési programok megvalósítása a hiányszakmákban és a régiók stratégiája alapján (pl. turisztikai képzések)

A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program általános jellemzői A HEFOP költségvetése 667 Mó Euró (183 Mrd Ft) – legnagyobb OP Két Strukturális Alap finanszírozza: ESZA 323 Mó, ERFA 177 Mó Euro Foglalkoztatás, oktatás-képzés, szociális szolgáltatások fejlesztése, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése 3 fő – specifikus - célkitűzés: foglalkoztatás bővítése, munkaerő versenyképességének növelése, társadalmi beilleszkedés elősegítése A humánerőforrás-fejlesztés egyszerre eszköz és cél – a tudás társadalmának megteremtése Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának eszköze Fontos eredmény a közoktatás és az infrastrukturális beruházások támogathatóságának elérése

A HEFOP jogi és stratégiai háttere EU jogszabályok 1260/1999 EK Rendelet a Strukturális Alapokról 1783/1999 EK Rendelet az ERFA-ról 1784/1999 Rendelet az ESZA-ról Versenypolitika EK szerződés 87. És 88. Cikkely (kivételek de minimis szabály 69/2001 EK rend., KKV-k támogatása 70/2001 EK rend., képzési támogatás 68/2001 EK rend., foglalkoztatási támogatás 2204/2002 Ek Rend.) Magyar szabályozás Közbeszerzés EU stratégiák Európai Foglalkoztatási Stratégia Egész életen át tartó tanulás politikája Társadalmi beilleszkedés stratégiája Hazai stratégiák és dokumentumok Foglalkoztatáspolitikai közös értékelés, Középtávú közoktatási stratégia, a cigányság életkörülményeit és helyzetét javító középtávú intézkedéscsomag, Egészségügyi reform A program társadalmi egyeztetése

A HEFOP helyzetelemzése Foglalkoztatás Munkaerő-piaci folyamatok (foglalkoztatási szint, munkanélküliség, inaktivitás, munkaerőhiány, munkavállalási korú népesség összetétele, munkaerő egészségi állapota, foglalkoztatás szerkezete, regionális egyenlőtlenségek) A foglalkoztatáspolitika intézményi keretei (Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Munkaerőpiaci Alap, önkormányzatok) Aktív munkaerőpiaci eszközök Munkaerőpiaci kínálat és kereslet alakulása 2000-2006 Oktatás-képzés A lakosság képzettségi szintje Az iskolarendszerű oktatás és képzés (közép- és felsőoktatásban részvevők aránya, a szakképzés fejlődési trendjei, feszültségpontok) Felnőttképzés (iskolarendszerű képzések, munkaerőpiaci képzések, kapun belüli képzés) Szegénység és társadalmi kirekesztettség Az egészségügyi ellátórendszer Nők és férfiak esélyegyenlősége

A HEFOP stratégiája és céljai SWOT-elemzés A HEFOP a magasabb szintű foglalkoztatás és humán kapacitások című NFT prioritás végrehajtását szolgálja A program specifikus céljai tehát a következők: A foglalkoztatási szint emelése A munkaerő versenyképességének javítása A társadalmi beilleszkedés elősegítése A stratégia meghatározó elemei: Aktív munkaerőpiaci politikák Munkaerőhiány leküzdése A nők munkaerőpiaci részvételének erősítése Oktatás-képzés rendszerének fejlesztése, a gazdasággal való kapcsolat erősítése Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának érvényesítése az egészség és a munkavégző-képesség megőrzését és helyreállítását segítő szolgáltatások fejlesztése az esélyegyenlőség biztosítására az oktatásban és képzésben való részvétel, valamint a segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében

A HEFOP prioritásai és intézkedései

A HEFOP intézkedései I. 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési/átképzési programjaihoz és a foglalkoztatást elősegítő egyéb aktív munkaerő-piaci szolgáltatásaihoz nyújt támogatást – fiatalok munkaerő-piaci beillesztése, önálló vállalkozás beindításának támogatása, informatikai ismeretek fejlesztése) 1.2. A Foglalkozási Szolgálat fejlesztése (A munkaközvetítés eredményességének, és hatékonyságának javítása, a szolgálat munkatársainak képzése, a munkaerő-tervezés fejlesztése, a munka- és pályainformációs rendszer fejlesztése) 1.3. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése (munkaerőpiaci részvétel támogatása, önfoglalkozóvá válás támogatása, gondozási szolgáltatások biztosítása)

A HEFOP intézkedései II. 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben az iskolai kudarc megelőzése, és a lemorzsolódás csökkentése; integrációs oktatási módszerek bevezetésével javítani a hátrányos helyzetű – különösen a roma és a sajátos nevelési igényű gyermekek – munkaerő-piaci érvényesülését és társadalmi integrációját 2.2. A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása a társadalmi kohézió erősítését és a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését, foglalkoztathatósági esélyeinek növelését a nem állami szervezetek és az önkéntes segítők bevonásával 2.3. Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása Az eredményes munkaerő-piaci beilleszkedés segítéséhez a foglalkoztathatóság javítását meg kell előznie, vagy ki kell egészítenie a képezhetőség javítására irányuló szolgáltatásoknak és az egyéni adottságokhoz igazodó, támogató szolgáltatásoknak.

A HEFOP intézkedései III. 3.1. Készségek és képességek fejlesztése, az oktatási rendszer korszerűsítése Készség-, képességfejlesztés az Intézményi együttműködésen alapuló Pályaorientációs és pályaválasztási rendsz. Információs technológiák és készségek Idegennyelvi kommunikációs készségek Minőségbiztosítási rendszerek Horizontális szempont: pedagógusképzés 3.2. A szakképzési tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése Az első komponens támogatja az OKJ felülvizsgálatát, amely megteremti az egész életen át tartó tanulás rugalmas és alkalmazkodni képes kereteit. A második komponens a szakképzési rendszer szétaprózott struktúrájának felszámolását célozza. Cél a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosítása regionális és helyi szinten 16 integrált szakképző központ létrehozásával. 3.3. A felsőoktatás képzési rendszerének szerkezeti és tartalmi fejlesztése Bachelor-programok indítása, diplomások átképzése, minőségbiztosítási rendszerek támogatása

A HEFOP intézkedései IV. 3.4. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések egy adott térség gazdaságfejlesztésének elősegítése, a helyi munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolásával, a vállalkozások alkalmazkodó-képességének fejlesztése. 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése a munkavállalók alkalmazkodóképességének, a nem-foglalkoztatottak elhelyezkedésének segítése; a társadalmi esélyegyenlőtlenségek felszámolása, a tudásszinthez, készségekhez, életkorhoz, egyéb adottságokhoz igazodó ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása. 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztését célozza. Az intézkedés a középfokú (térségi integrált szakképző központok: ISCED 2, 3, 4, 5 szint) és a felsőoktatási intézményekre (ISCED 5 szint) fókuszál. 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a munkaerő-piaci reintegrációt vagy a munkavállalást támogató szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása

A HEFOP intézkedései V. 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban Az intézkedés a munkaképességet javító új, komplex rehabilitációs központok és ápolási osztályok infrastrukturális és eszközfeltételeit teremti meg. 4.4. Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban a területi optimalizáció megteremtésére fókuszál a beteg-utak és a ráfordítás követhetővé, transzparenssé tételével és csökkentése céljából E-egészségügyi fejlesztési projekteket támogat, azaz olyan Internet alapú, biztonságos kommunikációs szolgáltatásokat

Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőség Elérhetőség: zsolt.sagi@om.hu OM EU Támogatások Osztálya Információk: www.nfh.hu Köszönöm a figyelmüket!