A tapasztalati tanulásra épülő tréningek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Duális felsőfokú képzés a PMMIK-n
Advertisements

A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
Dalton-tervvel a sikeresebb iskoláért.
élménypedagógiai módszerek alkalmazási lehetőségei a tanitásban
Tanfolyam megszervezése Képzés módszerei SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 2009/2010. I. félév Szeged.
Leukó Ferenc Vezetői coaching.
KORSZERŰSÉG AZ ERKÖLCSTAN / ETIKA TANÍTÁSBAN
PROJEKTMÓDSZER „Copernicus az égitestek középpontjává
Fontosabb fogalmak Képesség :
Mitől működik? Az optimális tanóra modellje A STEP 21 tanóra-diagnosztikai modell Szakmai információs nap a tanítási gyakorlatokról TÁMOP – 08/1/B
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Motivációs kérdezés technikája
A szociális munka elméletek főbb jellemzői-I. Pszicho-dinamikai elméletek Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd, 1991 (81.o.)
Mi a COACHING? A COACHING angol eredetű szó, amely edzést jelent. Az üzleti életbe kb. 20 évvel ezelőtt került be, gyökerei a sport pszichológiából eredeztethetők.
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
Budapest, „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon.
Környezeti megtakarítások a versenyképesség szolgálatában A DESZKTOP program tapasztalatai a pécsi kistérségben Hohmann Balázs Tudatosan a Környezetünkért.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Pedagógiai Értékelési Konferencia
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Projektmunka.
A mentorrá vált pedagógus a Foglalkoztatásba ágyazott képzés (FÁK) című programban Singer Péter
Távmunka tanácsadói képzés a BME-n
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
TÁMOP /A Tanulás, képzés, önfejlesztés Az elmúlt időszak fejlődési üteme, amely az élet minden területét jellemzi, elengedhetetlenné.
Trénerek: Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Projektpedagógia az óvodai gyakorlatban
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
A kutatás munkafolyamata és munkaeszközei © Turóczyné Veszteg Rozália Felnőttképzési szakértő Szolnok
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
Brettner Zsuzsanna PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Élménypedagógia tanároknak
Dél-alföldi SZAK-TÁR Dél-alföldi SZAK-TÁRTÁMOP /2/B Projekttájékoztató nap Szakmai program bemutatása Béthel Alapítvány.
Ki segít a segítőnek?. A segítő „születése” Hogyan válik valaki segítővé? Az ember, mint eredendően társas lény, nembeli lényegeként hordozza a proszociális.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Kortárssegítő képzés Lőrincz Norbert, Kovács Anita Kortárssegítő képző
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Módszertan A pedagógus feladatai. Útkereső tanulók Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó,
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
11. Előadás Az emberi erőforrások fejlesztése. Az emberi erőforrások fejlesztése 1.Az alkalmazottak fejlesztése (development ) 2.Továbbképzés, betanítás.
Reflektív gondolkodás
Egyéntől a közösségig, passzivitástól a részvételig Fiatalok és a helyi közösség.
Út a sikeres tanuláshoz A tanítás és a tanulás módszertana
Új tanulásszervezés – mit és miért kell tennünk?
A BKF tudástranszfer modellje a
AZ MNKSZ RÉSZVÉTELE A „TRAME” PROJEKTBEN AZ EU / GRUNDTVIG FELNŐTTOKTATÁSI PROGRAM KERETÉBEN ( ) TAPASZTALATOK ÉS EREDMÉNYEK KONFERENCIA A self-narration.
„A tanácsadás emberi oldala” – az érzelmi kompetencia jelentősége a tanácsadásban – Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ.
A felnőttek bevonásának fejlesztése a kora gyermekkori oktatásba Chris Pascal, prof. és Tony Bertram, prof.
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
Tervezési folyamat.
ORSZÁGOS FELNŐTTKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
Módszertani alapismeretek
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK „ Az intézményi felelősök felkészítése a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) követelményeinek figyelembevételével,
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
Előadás másolata:

A tapasztalati tanulásra épülő tréningek Légrádiné Lakner Szilvia

A felnőttképzés és a tanulási folyamat szervezése Felnőttek – tanulási folyamat – élettapasztalat A XXI. század munkaerőpiaca : tanulási folyamatok sorozatát várja el az egyéntől. A felnőttek tanulási folyamataiban legalább két tényezővel számolnunk kell a tanulás tervezésekor: Előzetesen elsajátított tudással Előzetes tapasztalati tanulással

A tapasztalati tanulás fogalma A tapasztalati tanulás lényege a tapasztalatok reflexióján keresztül történő logikai híd megteremtése az élmény, a tapasztalás és a hétköznapi élet helyzetei között.

A tapasztalati tanulás köre (Kolb és Fry 1984) FEEL: Konkrét tapasztalás Mi történt? Hogy működtünk? Ki hogy élte meg? Hogy sikerült? WATCH: reflexió, elemzés DO: Kipróbálás, cselekvés Mi a tanulság? Hogy lehetne jobban? Ki mit tehetne? Mi következik ebből? Párhuzam, analógia, metafora Konkrét elhatározás, döntés Gondolati keretek, új kocepció THINK:Általánosítás magyarázat / elmélet

A tapasztalati tanulás gyakorlatának alapelvei Hatékonyság alapelve: tapasztalatok után reflexió, kritikai elemzés és szintézis Résztvevői kezdeményezés és döntés/felelősségvállalás Résztvevői aktivitás és elköteleződés A tanulságok személyesek, ezért megalapozzák a jövőbeni tapasztalást és tanulást. Tréneri szerep: problémák felvetése, a határok kijelölése a résztvevők támogatása az érzelmi és fizikai biztonság megteremtése a tanulási folyamat ösztönzése.

A tapasztalati tanulás és a tréning Csoportdinamika Saját élményszerzés Tapasztalati tanulás: Modell, koncepció

Zavarok a tréning fogalma körül Tendencia: képzések zöme = tréning Holott! előadás, work-shop, szakmai továbbképzés nem tréning! A tréning fogalmi, tartalmi és módszertani kérdései napjaink gyakorlatában eléggé változó módon jelennek meg, és a felnőttképzés módszertanában tisztázást igényelnek.

Mi a tréning? A tréning egyfajta csoportmunka, amelyben: A résztvevőket aktívan bevonják a feladatok megoldásába A csoportdinamikai folyamatokat tudatosan alkalmazzák Építenek a résztvevők meglévő élettapasztalataira. A tréning a résztvevői, probléma-centrikus, közvetlen élmény-bázisú tanulás elvére épít. Amiben különbözik a pszichológiában használt „csoportozástól”: Tudatosan vállalt képzési - fejlesztési orientáció A képzési szükségletelemzés során feltárt területekre fókuszáló csoportvezetés Közös tanulási-tanítási folyamat nyílt vállalása

A tréning fogalma felnőttképzési aspektusból „A tréningek olyan andragógiai fejlesztő folyamatok, amelyek: strukturált tapasztalatszerző eljárások működtetésével a csoportdinamikai hatások tudatos alkalmazásával felnőtt tapasztalati tanulást valósítanak meg, elsősorban készség- és képességfejlesztési céllal, adott, a képzési szükséglet feltárása során meghatározott képzési-fejlesztési cél elérése érdekében.” Forrás: Dr. Lóth László

A felnőttek tanulásának alapelvei a tréningen A figyelem felkeltése és fenntartása A biztonságos csoportlégkör kialakítása – „szerződéskötés” Önálló felfedezés - a résztvevők útbaigazításával A tanulnivaló prezentálása – változatos módszertani repertoár Visszajelzés Megtartás és alkalmazás(transzfer) A tréning kritikus kérdése az, hogy a résztvevők mennyit tudnak és akarnak a tapasztaltakból felhasználni a mindennapi és munkahelyi környezetben?

A felnőttkori tanulás és a tréning kapcsolata Gyakorlati alkalmazhatóság Személyes bevonódás, tanulási élmény Belső motiváció és felelősségvállalás a tanulásért A tréner/fejlesztő szerepe Támogató magatartás A tanulási folyamat segítése Csoporthatás – csoportos tanulás A résztvevők alapvetően egymástól tanulnak (tapasztalatok, reflektálás révén) Tapasztalati tanulás

A tréningek jellemzői I. Új ismeretek, kompetencia csoportmunkában Probléma-megoldási helyzetgyakorlatok sora Megoldás-orientáltság és pozitív gondolkodás A tanulási folyamat a csoportbeli viselkedés, élmény útján történik. A csoportmunka nagyon intenzív, folyamatos aktivitást igényel. A tagok közösen kialakított szabályok szerint dolgoznak.

A tréningek jellemzői II. Központi módszertani elem: strukturált tapasztalatszerző gyakorlat. Kockázat nélküli, védett helyzet - különböző viselkedésformák szabad kipróbálására. A felnőttség jellemzőinek különös jelentősége van: Felnőtt én ill. szabad gyermeki én működtetése A fejlesztés „tárgya”: A SZEMÉLYISÉG A fejlesztés „eszköze”: A CSOPORT

A tréningmódszer sajátosságai A tréneri szerep módszertani segítő, tanácsadó együttműködő partner, egyenrangú viszony moderálja, irányítja, támogatja az önálló ismeretszerzési folyamatokat képes függetleníteni magát saját véleményétől, képes akceptálni mások véleményét kerüli a direkt értékeléseket, minősítéseket, észrevételeit kérdésként interpretálja

A tréningmódszer sajátosságai II. A résztvevői szerep aktív szerep, a megismerési folyamat konstruktív résztvevője önmagukért és társaikért is felelős, egyenrangú és szuverén emberek képesek a tréning sikeréhez hozzájárulni, egymásnak tudást, tapasztalatot adni és mindezeket befogadni helyzetgyakorlatokat, szerepjátékokat dolgoznak fel saját élményeket szereznek, ami sokszor cselekvésre késztető energiákat szabadít fel a fejlesztés színtere elsősorban viselkedési és érzelmi.

A tréning és a felnőttképzés kapcsolódási felületei A tréningek felfoghatók felnőttképzési folyamatként, jellemezhetők az andragógiai törvényszerűségek alapján, ugyanakkor számos sajátos jellemzővel rendelkeznek. Legfontosabb komponensük a tapasztalati tanulás, ami dinamikus különbségeket jelent a hagyományos felnőttoktatási eljárásokhoz képest. A tréningen tanultak direkt módon alkalmazhatók – nem lép fel az elméleti tanulás hatását gyengítő „transzfer-hatás”. Igazán hatékonyan (felnőttkorban) a tapasztalati tanulás módszertanával fejlődhetünk.

„Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; Záró gondolat „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal a vízzel, amit a leveleire öntenek; az lepereg róla. Csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.” Rényi Alfréd

Köszönöm a figyelmet!