A tehetséggondozás lehetőségei az új Nemzeti alaptantervben Dr. Kaposi József 2011. május

Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT kiegészített bevezetője Új kiemelt fejlesztési feladatok A közműveltség értelmezése A tantárgyközi elemek A műveltségterületek jellemzői Összegzés

Alapelvek Az oktatás közfeladat: A NAT szimbolikus dokumentum: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

A tantervi szabályozás szintjei NAT KT HT Kormányrendelet Min.rend. Helyi

Nemzeti alaptanterv A Nemzeti alaptanterv meghatározza a Magyar Köztársaság közoktatási rendszerében minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat. Közli a magyar közoktatás kiemelt fejlesztési feladatait, az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia-területeket. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a közoktatás kereteiben folyó nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.

Kerettantervek, helyi tanterv Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és a képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló illetőleg ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret és módszertani szabadság biztosítja. Az iskola számára kötelező valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez. A helyi tanterv leírja azt a megközelítőleg 10%-nyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit kerettanterv nem fed le.

A központi kerettantervek száma

A NAT-munkálatok főbb elemei A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek fontosságának hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési feladatok kiegészítése Fenntartható fejlődés, családi életre nevelés Új ismeretkörök (elemek) beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése érdekében

A bevezetés (tervezet) A Nemzeti alaptanterv alapelveinek összhangban kell lenniük: a Magyar Köztársaság Alkotmányával és a jogállam rendjével; az emberi jogokról, a gyermeki jogokról, továbbá a nemzeti és vallási közösségek jogairól szóló nemzetközi egyezményekkel és nyilatkozatokkal; az emberi méltósággal; az élet tiszteletének elvével; a méltányosság és az esélyegyenlőség törekvésével; európai kulturális örökségünkkel; nemzeti hagyományainkkal.

A közoktatás feladatai Korszerű és széleskörű műveltség átadása. A szellemi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. A tanuláshoz és az alkotó munkához szükséges képességek és készségek fejlesztése. A jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettség megerősítése. A szellemi lelki, érzelmi, testi képességek kibontakoztatása.

A közoktatás általános céljai Pl. emberi méltóság tisztelete, helyes önismeret, önképzés, tehetséggondozás önálló erkölcsi ítélőképesség, döntéshozatali képesség, a nemzeti kultúra megismerése, a más kultúrák elfogadása, élethosszig tartó tanulás képessége, a munka világába való eligazodás képessége.

A közoktatás tartalma A Nemzeti alaptanterv meghatározza, és a közoktatás számára kötelezővé teszi azokat a tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket, amelyek elsajátítása révén a felnövekvő nemzedékek számára a magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség hozzáférhetővé válik. Minden felnőtt állampolgár létérdeke a műveltség nyelvének elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv kijelöli a közműveltség szempontjából alapvetőnek tekintett tartalmakat, ezzel irányokat és arányokat jelez.

A közműveltség értelmezése a Nat-ban A közműveltséghez való méltányos hozzájutás a közoktatás közszolgálati szerepe miatt fontos. A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában differenciáltan valósul meg.

Új és hangsúlyos kiemelt fejlesztési feladatok Új elemek Fenntarthatóságra nevelés Családi életre nevelés Önképzésre, munkára nevelés Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

A közműveltségi elemek jellemzői Egységes szemlélet, ugyanakkor az egyes műveltségterületek sajátosságait érvényesítik. A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert, így nem táblázatban jelenik meg. Azon az elvonatkoztatási szinten fogalmazódnak meg, amelyek még tartalomként értelmezhetők, és magukban hordozzák az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét. A elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti. Megfogalmazásuk tömör, szikár és a laikus közvélemény számára is értelmezhető. Keresztutalásokat tartalmaznak.

Tantárgyközi elemek + +++ +? Egészségtudatosság (T, K) Tantárgyközi ismeretkörök, modulok Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Dráma és tánc Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport 1. Egészségtudatosság (T, K) + +++ 2. Környezettudatosság (T, K) 3. Erkölcsi , morális tudatosság (K) 4. Jogi és állampolgári tudatosság (K) 5. Gazdasági és pénzügyi tudatosság (K) +? 6. Média és médiumtudatosság (K) 7. Önismeret, szereptudatosság (K) 8. Fogyasztóvédelem (K)

Műveltségterületek Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések. Megjelennek a közműveltségi tartalmak. 2006-os NAT felépítése Az új NAT felépítése 1. Alapelvek, célok 2. Fejlesztési feladatok szerkezete 3. A fejlesztési feladatok 4. A közműveltségi tartalmak szerkezete 5. Tantárgyanként a közműveltség tartalmai Pl. fizika Pl. kémia

Közműveltségi tartalmak Három iskolai szakaszban: 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

Általános műveltségterületi elvárások Alapelvek, célok kiegészítése, korrekciója, az életkori sajátosságok figyelembe vétele, kiemelt kereszttantervi feladatok integrálása (EU kompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok), műveltségterület kapcsolódásai, tehetséggondozás hangsúlyozása, az elméleti tudás megszerzése legyen életszerű, differenciált felépítésű, jelenjen meg minden műveltségterületben az informatika használatára való utalás.

Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti: - a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez, - a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához, - a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez, - a médiumok alkotó használatához, - az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.

Matematika Kiemelten kezeli: - a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését; - a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát, - a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel, - a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét; - az informatika alkalmazását.

Ember és társadalom Kiemelten kezeli: a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat, a narratív megismerési mód alkalmazását, - a történeti gondolkodásmód kialakítását, a kulturális kódrendszer megismerését és a kollektív identitásképzést, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.

Idegen nyelv Kiemelten kezeli: - a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását, - a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését, - a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését - a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

Ember a természetben Kiemelten kezeli: - a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését, - a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz, a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik: - A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára, - az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli: - az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását, - az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését, - a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

Informatika Kiemelten fontosnak tartja, hogy: az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra, a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen, kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel, foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

Művészetek Kiemelten kezeli: - az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést, - az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást, - a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait, - a dráma és média integratív elemeit, - a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését, - a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését, - a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.

Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van: a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, a tehetséggondozásra, az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére, a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására, az egészséges életmód kialakítására; a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére, a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.

Összegzés Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. Az ismeretközvetítés és a képesség- tehetségfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani. A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.