Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató 2013. November 7., Máriabesnyő

Válság – okok és tényezők Európa erkölcsi és intellektuális hanyatlása hiányzik az élet folyamatossága iránti alázat és a generációk közötti szolidaritás Anyagiakért való, mindenen túli versengés; általánosult szerzésvágy  ANTROPOLÓGIAI válság

Korunk antropológiai- és értékválságának főbb jelenségei Erkölcsi relativizmus: a természetes erkölcsi törvény és az objektív jó elutasítása Liberális szubjektivizmus: annak állítása, hogy a szabad választás önmagában értékes (a valamitől való szabadság egyoldalú hangsúlyozása, a valamire valóval szemben. Szabadság rend nélkül) Egocentrizmus: önérdekérvényesítés Utilitarizmus és funkcionalizmus: a tevékenység és a közösség hasznosság szerinti értékelése individualizmus

A házasságra, családra vonatkozó következményei mindennek A házastársi élet válsága (válás, együttélés. „alternatív-életközösségek” – azonos neműek párkapcsolata) A család fogalmának „átrendeződése”: nem a társadalom alapsejtje, ágyrajáró egy fedél alatt élők halmaza Gender-ideológia – csak kulturálisan determinált „választható” nem A termékenységi ráta viharos zuhanása: (2,1 helyett 1,2-1,3) a csonka vagy patchwork családban Szociáletikai nevelési krízis: fogyasztói szemléletű család, szeretetteljes légkör nélkül, visszaszoruló apaszereppel

A magyar társadalom helyzete identitás- és lelkiismereti válság enyészik a társadalmi tőke az európai átlagnál kevesebb a gyerek több az alkoholista rövidebb az átlagéletkor rosszabb a közhangulat A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás („szekértábormentalitás”)

Ifjúság helyzete fokozódó individualizmus növekvő kulturális szakadás erőteljes szegmentálódás magányos zárványlét kevesekre posztmodern értékvilág jellemző többséget illetően materiális fogyasztói logika szabadság, de bizonytalanság, cseppfolyós jövő

Legfontosabb társadalmi deficitek demográfiai válság lakosság kirívóan rossz egészségi állapota alacsony foglalkoztatás, magas inaktivitás tartós és nagymértékű szegénység fogyatékos emberek elfogadhatatlan életkörülményei cigányság helyzete életminőségbeli különbségek a város és falu, az ország fejlettebb és fejletlenebb régiói között tartós esélykülönbségek

A családot érintő ellentmondások Gyermekszerető, de gyermektelen társadalomban élünk Csökkenő házasságkötések- egy házasságbarát társadalomban Nagyvonalú, de kevésbé eredményes családtámogatási rendszer Munka és családi kötelezettségek összeegyeztethetetlensége

Az új családpolitikai felfogás Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt) A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szemelőtt tartása

Család- és szociálpolitika a rendszerváltozás után

Az új családpolitika sarokkövei Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk Családtámogatás és segélyezés különválasztása Választás lehetőségek biztosítása – rugalmas családpolitika

Az új családpolitika alapelvei, céljai: Gazdaságilag aktív családok támogatása A munka és a család összeegyeztetésének segítése - Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással - Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával A további gyermekvállalás ösztönzése A generációk közötti együttműködés erősítése Családbarát társadalom és közbeszéd segítése - Családi életre nevelés az iskolában - Családbarát közszolgálati médiumok - Abortusz csökkentése – meddőség gondjai - örökbefogadás

Munkavállalás – gyermekvállalás: Magyarországon - alacsony a foglalkoztatottság és a gyermekvállalási hajlandóság Európában ott születik több gyermek - ahol magas a foglalkoztatottság - biztosított a munka és a család összeegyeztethetősége Cél: elősegíteni a munka és a család egyensúlyát, mikro és makro szinten Növekvő foglalkoztatottság – pozitív demográfiai hatás - Családbarát munkahely mozgalom megújítása, - Apasági szabadság - Start Plusz kibővítése - Állásmegosztás esetén 7% járulékkedvezmény - GYES 3 évre és GYET - Családi pótlék – iskolalátogatáshoz kötve - Családi adókedvezmény - Várandóssági járulék

Kisgyermekek napközbeni ellátási formáinak komplex fejlesztése Célok: Férőhely hiány csökkentése Direkt és indirekt munkahelyteremtés Rugalmas, családbarát ellátórendszer Eszközök: Családi napközi: rugalmas, kistelepülésen, munkahelyeken/egyetemeken is alkalmazható Fejlesztésük: támogatások, képzés, szabályozás, finanszírozás Bölcsőde: integráció, nyitva tartás Gyermekbarát intézmények

Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, Védje függetlenségüket és autonómiájukat, Növelje társadalmi megbecsülésüket, Ösztönözze a gyermekvállalást, Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

A teljes termékenységi arányszám I.

A teljes termékenységi arányszám II.

A család: a társadalom életadó alapsejtje. Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! A család középkori 7 funkciója Gazdasági egység Státusz egység (identitást ad) Védelmi gondoskodási egység Szabadidiő egység Nevelési egység Reprodukciós egység Vallási egység

A keresztény család 4 feladata: Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! A keresztény család 4 feladata: Személyek közössége Az élet szolgálata Részesedés a társadalom fejlődésében Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio)

A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius Az ember Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

Köszönöm a figyelmet!