A TELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGA országos főkapitány-helyettes 2. A TELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGA ______________________________________________ Dr. Kökényesi Antal r. vezérőrnagy országos főkapitány-helyettes bűnügyi főigazgató Életút ismertetése, különös tekintettel a bűnmegelőzésre 2004. novemberig Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központ főosztályvezető 2004. november – 2007. november 15. Borsod – Abaúj – Zemplén megye rendőr-főkapitánya 2007. november 15-től országos rendőrfőkapitány-helyettes, bűnügyi főigazgató

A TELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGA A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája 5. fejezet Alapelvek és működési elvek 3. A „helyi bűnmegelőzés helyi közügy” alfejezet fontosabb megállapításai: A Stratégia, csak az önkormányzatok közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé. Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek elkészítésében. A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. A Stratégia egyértelműen fogalmazza meg az önkormányzatok és a rendőrség összefogásának szükségességét a lakosság védelmében. A Stratégia további megállapításokat tesz az önkormányzat és lakosság bűnmegelőzésre vonatkozó kapcsolatáról, pl.: Az önkormányzatnak központi referencia-szereplőként meghatározó szerepe van az információk és a biztonsággal kapcsolatos adatok terjesztésében. Többek között, ezek a megállapítások sarkalták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot arra, hogy újragondolja és hatékonyabbá tegye a lakosság, az önkormányzatok és a szakmai intézmények felé kommunikációs és bűnmegelőzési tevékenységét. Az ELBIR rendszer létrehozásának egyik külső oka!!

A bűnözéssel kapcsolatos megállapítások: 4. A TELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGA A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Részletek a városok biztonságának fokozása c. fejezet (7.2.) A bűnözéssel kapcsolatos megállapítások: A bűnözés terheinek nagy részét a városok viselik. Megjelennek a tipikus városi bűncselekmények. A közterületen elkövetett személy elleni támadások és rablások jelentik az erőszakos bűnözés látható részét, az „utcai bűnözést”. A rablás az ezredfordulóra városi jelenséggé vált, és ez az elkövetési mód erőszakosabb, durvább, veszélyesebb lett. A statisztikai adatok a városi garázdaságok folyamatos emelkedését jelzik. Egyre többen lesznek utcai támadás, nyilvános helyen történő lopás, betöréses lopás, illetve gépkocsi-feltörés vagy lopás áldozata. A bűnözés erősen befolyásolja a település jövőjét, a lakosság szubjektív biztonságérzetét, pár száz lakosú településen egy-két súlyosabb bűncselekmény nagyobb félelmet vált ki, mintegy városi környezetben. B-A-Z. megyében ezek a megállapítások összességében bár nem azonos mértékben a városokat, a nagyobb lélekszámú községeket és a sok-sok 500 fő körüli lélekszámú településeket egyaránt érintik. A bűnözés erősen befolyásolja a település jövőjét, a lakosság szubjektív biztonságérzetét, pár száz lakosú településen egy-két súlyosabb bűncselekmény nagyobb félelmet vált ki, mintegy városi környezetben. B-A-Z. megyében ezek a megállapítások összességében bár nem azonos mértékben a városokat, a nagyobb lélekszámú községeket és a sok-sok 500 fő körüli lélekszámú településeket egyaránt érintik.

Az intézmények, önkormányzatok kapcsolata a bűnmegelőzéssel: 5. A TELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGA A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Részletek a városok biztonságának fokozása c. fejezet (7.2.) Az intézmények, önkormányzatok kapcsolata a bűnmegelőzéssel: A városi önkormányzatok többsége nem érzi saját felelősségét a helyi biztonságért, e probléma megoldását a rendőrségre hárítja. Nem érzékelik azt, hogy a közbiztonság egyfelől közérzetet javító közösségi, másfelől a gazdasági fejlődést, a piac biztonságát közvetlenül szolgáló materiális érték. A közösségi és személyes biztonság szempontjai nem érvényesülnek az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseiben, nem jelennek meg a helyi társadalompolitikában. Az ezredfordulón a bűnmegelőzés kihívása: A bűnüldözés, bűnmegelőzés, és a hatósági igazságszolgáltatás mellett, azzal nemcsak párhuzamosan, de vele szoros együttműködéssel az önkormányzatoknál is fel kell készülni erre a - nemzetközi gyakorlatban már jól ismert - új típusú szolgáltatásra. A hivatali, az önkormányzati és a társadalmi szféra összefogása teremthet alapot a közösségi bűnmegelőzési modellek eredményes működtetéséhez Az ezredfordulón a bűnmegelőzés kihívása: A bűnüldözés, bűnmegelőzés, és a hatósági igazságszolgáltatás mellett, azzal nemcsak párhuzamosan, de vele szoros együttműködéssel az önkormányzatoknál is fel kell készülni erre a - nemzetközi gyakorlatban már jól ismert új típusú szolgáltatásra. A hivatali, az önkormányzati és a társadalmi szféra összefogása teremthet alapot a közösségi bűnmegelőzési modellek eredményes működtetéséhez A konferencia célkitűzéseinek, felkérésüknek megfelelően fontosnak tartom, hogy rövid áttekintést adjak az elmúlt időszakban szolgálati helyem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőri bűnmegelőzési tevékenység főbb jellemzőiről, elsősorban a települések biztonságának növelésére tett intézkedésekről, azok hátteréről.

A RENDŐRSÉGI KIVÁLÓSÁGI MODELL KERETÉBEN VÉGZETT MEGELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉSEK ADATAI (2003.) Állampolgárok és társintézmények kérdőíves felmérése a rendőri munkáról 6. A felmérés adatai azt mutatják, hogy a lakossági megelégedettség mutatója az elérhető 200 pontból csak 111-et ért el. A társadalmi hatás, ami az együttműködő szervek véleményét tükrözi, az elérhető 60 pontból csak 39-et ért el. Ezek alapján azt a következtetést szűrtük le, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete alacsonyabb a vártnál. Elérhető pontszámok Blokkok A megye évek óta alacsony bűnügyi fertőzöttsége, és az ehhez párosuló jó bűnügyi ismeretlen tetteses felderítési mutató jobb lakossági megelégedettséget feltételezne, mint ami a felmérés eredményéből következik. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján megfogalmazódott egy markáns lakossági igény. A megye évek óta alacsony bűnügyi fertőzöttsége, és az ehhez párosuló jó bűnügyi ismeretlen tetteses felderítési mutató jobb lakossági megelégedettséget feltételezne, mint ami a felmérés eredményéből következik.

A RENDŐRSÉGI KIVÁLÓSÁGI MODELL KERETÉBEN 7. A RENDŐRSÉGI KIVÁLÓSÁGI MODELL KERETÉBEN BEÉRKEZETT ÁLLAMPOLGÁRI ÉS INTÉZMÉNYI VÉLEMÉNYEK: A Rendőrség adjon rendszeres tájékoztatást a kiemelt bűncselekményekről, a védekezés módjáról. Az állampolgárok több bűn- és baleset-megelőzési információ és módszer ismertetését igénylik. A rendőrök érdeklődjenek az állampolgárok problémái iránt, bánjanak velük előzékenyen, gyakoroljanak empátiát. Igény fogalmazódott meg a helyi közösségek mindennapi életébe történő aktívabb részvételre, a hatékonyabb kommunikációra. A főkapitányi kinevezésemet követően a kapitányságok 2004. éves szakmai beszámolójára a térség valamennyi polgármesterét meghívattam. A létrejött találkozókon lehetőség nyílt a közös feladatok egyeztetésére, az önkormányzatok igényeinek megfogalmazására. Az önkormányzati elvárások szinte azonosak a lakosságéval. Ezzel együtt felmértem azokat a területeket ahol – bár az eredmények jók és dicséretesek – szemléletváltásra van szükség. Ezzel meghirdettem a megújulás folyamatát, ami a hagyományos rendőri munka és a meglévő eredmények mellett az állampolgárokhoz közelebb álló rendőrség létrehozását jelentette. Reagálva az igényekre: 2004.évi kapitánysági szakmai beszámolókra a térség valamennyi polgármestere meghívásra került.

MEGÚJÍTÁS FOLYAMATA A KOMMUNIKÁCIÓBAN ÉS A TÁRSADALMI KAPCSOLATOKBAN 8. MEGÚJÍTÁS FOLYAMATA A KOMMUNIKÁCIÓBAN ÉS A TÁRSADALMI KAPCSOLATOKBAN Kiemelkedő feladatomnak tekintettem az állampolgárok által létrehozott civil szervezetekkel való szorosabb kapcsolattartást. A már meglévő együttműködési megállapodásokat felülvizsgáltattam és ahol kellett azokat új tartalommal töltöttük ki. A megállapodások kiterjednek : a megyei, a regionális és a helyi polgárőr szervezetekre, a nyugdíjasok, a mozgássérültek és egyéb okból veszélyeztetettek) egyesületeire (Pl.: Siketek és nagyothallók) , a kisebbségi roma szervezetekre. Ezzel egyidőben iroda szinten a sajtó és kommunikációs tevékenységet egy szervezetbe integráltuk, így a kommunikáció megújulásának szervezeti elemeit biztosítottuk. A lakossági megállapodásokhoz hasonlóan felülvizsgáltuk a társintézményekkel kötött szakmai együttműködéseket is. Ahol szükséges volt aktualizáltuk azokat, valamint tartalmilag a bűnmegelőzési feladatok beiktatásával azokat kiegészítettük. Jelenleg 155 szervezettel van együttműködési megállapodása a Megyei Rendőr-főkapitányságnak, ebből 89 kisebbségi szervezetekkel kötött megállapodás. 2004. évig az együttműködési megállapodások száma 85 volt. 155 szervezettel együttműködés: Polgárőr szervezetek, nyugdíjasok, mozgássérültek szervezetei Kisebbségi szervezetek Intézményi emü.-k felülvizsgálata (Pl.:Vám és Pénzügyőrség, Posta, Vagyonőri Kamara) Belső kommunikáció javítására hírlevél kiadása

MEGÚJÍTÁS FOLYAMATA A BŰNMEGELŐZÉSBEN 9. MEGÚJÍTÁS FOLYAMATA A BŰNMEGELŐZÉSBEN A bűnmegelőzés a főkapitányságon korábban is jó színvonalú, stratégiai célokat is megfogalmazó tevékenységnek számított. Feladatként jelentkezett, hogy a bűn- és baleset-megelőzési tevékenység megyei és kapitánysági szinten épüljön be a napi munkavégzésbe. Ezen kívül a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájának elvárásai szerint a bűnmegelőzésben érintett intézményekkel, önkormányzatokkal közös szakmai tevékenységek végzése. A szervezetet képesnek tartottam a meglévő bűnmegelőzési programok megújítására és további, az elvárásoknak megfelelő, az állampolgárokat közvetlen érintő projektek kialakítására. Feladatként jelentkezett, hogy a stratégiai célokat is megfogalmazó főkapitánysági bűnmegelőzés munka mellett a tevékenység épüljön be kapitánysági szinten is a napi munkavégzésbe. (A Modellprojekt ismertetése a későbbiekben történik.)

MEGÚJÍTÁS FOLYAMATA A BALESET-MEGELŐZÉSBEN 10. MEGÚJÍTÁS FOLYAMATA A BALESET-MEGELŐZÉSBEN Ahogy megállapítható a bűnözés, és az ehhez párosuló bűnügyi és bűnmegelőzési tevékenység összhangja, úgy kellett ezt a feltételrendszert megteremteni a baleset - megelőzésben. A megye baleseti statisztikája, elsősorban a halásos kimenetelű eseteknél nagyon szomorú képet mutatott. Ennek megfelelően a szakterületen teljes körű megújulást vártam el, és új alapokra helyeztettem a baleset-megelőzési tevékenységet. Ennek részleteit a „Sokkoló” közlekedésbiztonsági programnál ismertetem. Részletesen a „Sokkoló” közlekedésbiztonsági programnál kerül ismertetésre.

„AZ ÉV KÖZÖSSÉGE” díj A szemléletváltás elősegítése a közösségeknél. 11. A szemléletváltás elősegítése a közösségeknél. Az „ÉV KÖZÖSSÉGE” díj kiírása 2006. évben Innovatív tevékenység elősegítése, helyi megvalósítású programok kialakítása és végzése. Felhívásra 12 jelentkezés érkezett. I.: Szerencsi RK – balesetmegelőzés. II. Encsi RK – bűnmegelőzés. A szemléletváltást nem csak a vezetők, hanem valamennyi dolgozó körében is el kívántuk érni, ezért 2006-ra pályázatot írtam ki az „ÉV KÖZÖSSÉGE” címen. Ennek lényege, hogy megyénk bármely olyan rendőri mikroközössége, amely úgy érezte, hogy a tud azonosulni a minőségfejlesztési célkitűzésekkel, pályázhatott a díjra. A kiírás elérte célját, több bűn- és baleset-megelőzési projekt is indult a pályázaton.

SHIIBA FÉLE 7 LÉPÉS PDCA ciklus 12. 1. Téma-meghatározás 2. Adatgyűjtés 3. Adatelemzés 4. Ok-elemzés 5. Megoldás tervezése 6. Visszamérés 7. Szabványosítás A 90’-ben megalakult bűnmegelőzési egység az elmúlt 15 évben 17 bűnmegelőzési célzatú önálló kiadványt szerkesztett és jelentetett meg, valamint több szakmai programot indított el. Tevékenységükbe ma már a minőségbiztosítási elemeket is beépítik. Ennek folyamataként készítette el a Bűnmegelőzési Osztály - a főkapitányság minőségbiztosítási szakembereivel együttműködve - pályázati szakmai anyagát, a Megyei Bűnmegelőzési Modellprojektet, -„csoport” kategóriában a IIASA-Shiba Minőségbiztosítási Díjra. A benyújtott jelentkezéssel szembeni alapvető elvárás volt a tevékenység egész folyamatának bemutatása, a világhírű japán professzor által kidolgozott Shiba-féle 7 lépés alapján. A 90’-ben megalakult bűnmegelőzési egység az elmúlt 15 évben 17 bűnmegelőzési célzatú önálló kiadványt szerkesztett és jelentetett meg, valamint több szakmai programot indított el. Tevékenységükbe ma már a minőségbiztosítási elemeket is beépítik. A bűnmegelőzési célrendszert tartalmazó megyei bűnmegelőzési koncepció alapján a Megyei Bűnmegelőzési Modellprojekt kidolgozása minőségbiztosítási alapon történt meg, figyelembe véve a Shiba - féle 7 lépés folyamatát.

IIASA-SHIBA DÍJ ÁTVÉTELE 2006. november 6. 13. A bemutatkozó anyagot a Nemzeti Minőségfejlesztési Központ kijelölt munkatársai elemezték, majd helyszíni szemlén győződtek meg valódiságáról. Ezt követően került sor a bizottság előtti prezentációs előadás megtartására, és annak megvédésére. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya „kiemelkedő minőségfejlesztő munkájáért” IIASA-Shiba Díjban részesült. Az elismeréssel járó plakettet és oklevelet személyesen az alapító dr. Shoji Shiba professzortól, a Parlamentben, a 2006. november 6.-án megtartott X. Nemzetközi Minőségbiztosítási Konferencián vehettem át.

Megyei Bűnmegelőzési Modellprojekt Koncepció kidolgozása 14. B-A-Z. Megyei Rendőr- főkapitányság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata B-A-Z. Megyei Önkormányzat A koncepcióval szembeni kritérium a működőképesség és a biztos megvalósíthatóság: Nincsenek nagy létszámú bizottságok. Gyors eredmények elérése érdekében szakterületek kiválasztása. Kialakított együttműködések továbbfejlesztése. A Megyei Bűnmegelőzési Modellprojekt első lépéseként Miskolc Megyei Jogú Város és a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság, a Megyei Önkormányzat közreműködésével bűnmegelőzési koncepciót alkotott. A koncepció kialakításánál fontos kritérium volt, hogy működőképes, illetve megvalósítható legyen. Ennek megfelelően: Kiválasztásra kerültek azok a területeket, ahol gyors eredményt lehet elérni és a megvalósítás folyamata mozgatórúgója lesz további közös bűnmegelőzési jellegű összefogásnak. Nincs jelen a rendszerben nagy létszámú bizottság, ami tapasztalatok szerint működésben akadályozó tényező. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt években fokozatosan alakította ki a napjainkra már stratégiai célokat meghatározó bűnmegelőzési tevékenységét., mely nagyban szolgálja településeink biztonságát.

Helyzetelemzés - a megye földrajzi jellemzői 15. Helyzetelemzés - a megye földrajzi jellemzői B-A-Z megye az ország második legnagyobb területű és egyik legsűrűbben lakott megyéje. Terület: 7.247 km2 Lélekszám: 732.000 fő Népsűrűség: 101 fő / km2 A települések száma 357, a megyék közül itt a legtöbb. A települések 15 kistérségben helyezkednek el, 10 kapitányság felügyelete alatt. A városok száma jelenleg 24, a lakosság több mint fele városokban él. A települések 61%-a (218) 1.000 fő alatti népességű, mindössze 15 község éri el a 3.000 fős lélekszámot. Ez a városokkal együtt 38 település (10,6 %.) 136 községben a népesség száma nem éri el az 500 főt. A Megyei Bűnmegelőzési Modellprojekt alapja a helyzetértékelés. A megyei rendőr-főkapitányság rendelkezik azokkal a modern bűnelemzési rendszerekkel, módszerekkel, melyek segítségével bűncselekményeknél az azonosságok, a fontosabb összefüggések gyorsan összesíthetők és kiértékelhetők. Települési bűnözési térképet és részletes elemzést készítettünk megyénk aktuális bűnügyi helyzetéről. Most csak a lényegesebb, a megyére különösen jellemző adatokat, megállapításokat ismertetem. A földrajzi adottságokról pár megállapítást a kivetítőn láthattak. A főkapitányság rendelkezik azokkal a modern bűnelemzési rendszerekkel, módszerekkel, melyek segítségével bűncselekményeknél az azonosságok, a fontosabb összefüggések gyorsan összesíthetők és kiértékelhetők. Települési bűnözési térképet és részletes elemzést készítettünk megyénk aktuális bűnügyi helyzetéről.

A megyei szociográfiai helyzete Többszörösen hátrányos helyzet 16. A megyei szociográfiai helyzete Többszörösen hátrányos helyzet A lakosság 7,4%-a nyilvántartott munkanélküli, a munkanélküliségi ráta 18,0% A fiatalkorúak száma kb. 41.000, míg a gyermekkorúaké közel 172.000 fő. Megyénkben a gyámhatóság 2006. évben közel 25.000 veszélyeztetett kiskorút tartott nyilván és az érintett családok száma 11.000 volt. A gyámhatóság 2100 kiskorú védelembevételét rendelte el. Ezek az adatok mutatják, hogy illetékességi területünkön a bűnözés, illetve a bűnözővé válás lehetősége nagy, az országos átlag felett van. A foglalkoztatottsági problémák halmozottan jelentkeznek, hiszen a munkanélküliek többségét több mint egy éve regisztrálták, jövedelempótló támogatásból, jóval a minimálbér alatti összegből élnek. A foglalkoztatottsági problémák halmozottan jelentkeznek, hiszen a munkanélküliek többségét több mint egy éve regisztrálták, jövedelempótló támogatásból, jóval a minimálbér alatti összegből élnek. Hazánkban 13 honosodott kisebbség él, közülük legnépesebb a roma népcsoport. Megyénkben jelenleg több mint 100.000 fővel számolunk.

Megyénk bűnözési adatai 17. Megyénk bűnözési adatai Bűnügyi fertőzöttség A 100.000 lakosra jutó bűncselekmények országos átlaga az elmúlt 5 évet vizsgálva 4.179 volt. Területünkön ez a mutató mindössze 3.638 volt és elmondható, hogy ebben az összehasonlításban az ország egyik legkevésbé fertőzött megyéje vagyunk. A 100.000 lakosra jutó bűnelkövetők számának országos átlaga az elmúlt évet vizsgálva 1232 volt. Területünkön ez a mutató 1477 volt, ebben az összehasonlításban az ország második legfertőzöttebb megyéje vagyunk. Megyénk kriminalitását a 100 ezer lakosra jutó bűnelkövetői és bűncselekményi mutatók ellentétes tendenciája jellemzi. Amíg az elkövetői kör szempontjából országos összehasonlításában évek óta a fertőzött megyék közé tartozunk, addig a bűncselekményeknek a lakosság számához viszonyított aránya a legjobbak között szerepel. Ez a kettősség arra utal, hogy megyénkben nem az egy-egy elkövetőhöz társuló sorozat-bűncselekmények jellemzők, hanem az alulkvalifikált, hátrányos helyzetű réteg úgyszólván „tömeges”, főleg kis-kárértékű vagyon elleni deliktumai a meghatározók. Ez a kettősség arra utal, hogy megyénkben nem az egy-egy elkövetőhöz társuló sorozat-bűncselekmények jellemzők, hanem az alulkvalifikált, hátrányos helyzetű réteg úgyszólván „tömeges”, főleg kis-kárértékű vagyon elleni bűncselekményei a meghatározóak..

A rendőri munka eredményessége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18. Komoly eredmény, hogy a megye ismeretlen tetteses felderítési mutatója 2006. évben 64,3 % volt, ami a növekvő bűncselekményszám ellenére 5,2 százalékponttal magasabb az előző évi értéknél. Az elmúlt 5 évet vizsgálva megállapítható, hogy az ITE mutató folyamatosan emelkedett. A felderítési és nyomozati eredményességi mutatók értékei, magas színvonalú egyenletes bűnügyi tevékenységet feltételeznek. Az előadásomban, a továbbiakban a bűnmegelőzési modellprojekt fontosabb elemeit ismertetem, valamint bemutatom a legjelentősebb koncepcionális baleset-megelőzési programot is. A programoknak csak azt részét említem, amelyek a településeink biztonságának javításával szoros kapcsolatban vannak. ITE eredményesség 2006. évben 64,3 %, első a megyék rangsorában

A programok társadalmi összefogással valósulnak meg. Megyei Bűnmegelőzési Modellprojekt a települések biztonságára kiható elemei 19. „Beccaria” iskolai nevelési-oktatási bűnmegelőzési program. „ELBIR” Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer”. „Totál-kár” vagyon és áldozatvédelmi program. „Együtt a bűnözés ellen” bűnmegelőzési szakemberképzési program. „Sokkoló” közlekedésbiztonsági program A bemutatott programok az adott területre történő megelőzési módszer és célcsoport megközelítésében térnek el: Beccaria – általános iskolai oktatási program ELBIR - mindenre kiterjedő információátadás, tájékoztatás a megye lakossága szinte valamennyi intézményének. TOTÁL-kár – közvetlen bűnmegelőzési feladatok a vagyonvédelemben és a veszélyeztettek áldozattá válásának elkerülésében. Együtt a bűnözés ellen – felsőfokú- és felnőttképzés az egyes szakmai területen más aktívan tevékenykedő személyeknek. Sokkoló program – a közlekedésbiztonság javítása speciális módszerekkel. A programok társadalmi összefogással valósulnak meg.

„BECCARIA” BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM 20. „BECCARIA” BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM Törvényi háttér: A Társadalmi Bűnmegelőzési Nemzeti Stratégia a 7.1. fejezetében foglalkozik a gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya korábbi meglévő 1-10. évfolyamig terjedő iskolai programjait pedagógiai szakértők bevonásával kiegészítette: „Bűn küszöbén” „Bűn hálójában” program a bűnelkövetővé válás elkerülésére az áldozattá válás elkerülésére iskolai nevelési program vonatkozó program Egyesítve: Az új komplex iskolai bűnmegelőzési nevelési program „Beccaria” néven. . Az iskolák pedagógiai programja tartalmazza a bűnmegelőzésre vonatkozó nevelési feladatokat. Az eddig is tudatosan kialakított bűnmegelőzési módszerek és a hozzájuk tartozó kiadványok egységes szerkezetű programba történő egyesítése a legszínvonalasabban a „BECCARIA” iskolai bűnmegelőzési oktatási programban testesül meg. A program kiemelten kezeli az 1-10. osztályos tanulók erkölcsi fejlődését, a pozitív irányú érték- és a normarendszer kialakítását, az írott és íratlan szabályok tiszteletben tartását. Előtérbe került az áldozatvédelem, a jogkövető életmód bemutatása, és a szenvedélybetegség-mentes életvitel kialakítása.

„Beccaria” bűnmegelőzési program 21. „Értéke, hogy ötvözi az élményszerű tapasztalatot, a tanulást az elemző értelmezéssel és az állásfoglalás kényszerével.” Dr. Gönczöl Katalin IM. Miniszteri Biztos (2006.) Létrehozó: Miskolci, és megyei önkormányzat, MRFK, 10 Kistérségi Közoktatási Központ Megvalósítás 2005. évben az OBmB támogatásával (30 millió Ft) A lebonyolító: Megyei Pedagógiai Intézet A szakmai kiadványok 10 ezres nagyságrendben készültek, 130.000 diák részesül az oktatásban a megyében. Az országban kb.: 3.000 iskola alkalmazza. Monitoring vizsgálat szerint elfogadottsága a pedagógusoknál 4,3, a diákoknál 3.85 (max:5) A program 2005. évi bevezetését hatalmas társadalmi és intézményi összefogás előzte meg. A konzorciumot a Megyei Rendőr-főkapitányság, a Megyei Önkormányzat, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint 10 megyei Közoktatási Ellátási Társulás (kistérségi pedagógiai intézet) hozta létre. A lebonyolítást és a szakmai felügyeletet a Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet végzi. Az induló anyagi háttér jelentős része (30 millió Ft) az Országos Bűnmegelőzési Bizottság makro-pályázatából ered. A program bevezetését a megyei rendőr-főkapitányság kistérségenként 2005. évben megtartott „Szebb Jövőért” rendezvénysorozattal egészítette ki. Ennek anyagi hátterét szintén pályázati alapból az Országos Bűnmegelőzési Központ biztosította.