A merevlemezes tároló Második rész

MBR - Master Boot Record PC-s rendszerekben a lemez 0. szektora (melynek neve MBR, azaz Master Boot Record) tartalmaz egy partíciós táblát és egy kis programot. A partíciós tábla felfogható a merevlemezen levő partíciók ’tartalomjegyzékének’ ! Az MBR partíciós tábla mindig a 0. Számú logikai szektor, a 0. sávon a 0. fejjel elérhető 1. fizikai sorszámú szektor. Ahogy egy könyv tartalomjegyzéke megmutatja, hogy a könyv bizonyos fejezetei a könyv hányadik oldalán kezdődnek, úgy a Master boot record-ban levő partíciós tábla is megmutatja, hogy a partíciók a merevlemezen hol találhatóak.

Az MBR működése: Tartalma: A szektor első részében egy programot találunk, ami az igazi partíciós táblát értelmezi és a betöltésre kijelölt partíció betöltő szektorokat beolvassa. Valamint a partíció táblát. (Ez a HDD felosztásáról, partícióiról tartalmaz adatokat, jellemzőket.

Betöltődés „BOOT” rendszer induláskor: A bootolás az a folyamat: mely a számítógép bekapcsolásától az operációs rendszer betöltődéséig tart.

PC bekapcsolási folyamata: Amikor a táp áram alá kerül, az SB (Standby) kimeneten megjelenik 5V. (ilyenkor az alaplap több pontján is 5V feszöltség mérhető, pl. az alaplapon elhelyezett LED is világít, stb…)Ez adja az alaplapnak a Soft-start funkciókhoz (billentyű, WOL, ill. a szokásos ATX gombnyomásos bekapcsoláshoz) szükséges tápot. 2. Az alaplap a PWRON vonalon +5V-ot ad ki, ezzel jelzi a tápegységnek a kikapcsolt állapotot. (olyan mint a készenléti üzemmód) 3.Amikor a „power” gombot megnyomjuk, a PWRON jel 0V közelébe kerül, ez jelzi a tápnak hogy be kellene kapcsolni. 4. A táp bekapcsol, majd amikor a kimeneti feszültség(ek) eléri(k) a normális értékeket a táp a Power good jel +5V-ra húzásával jelez az alaplapnak, hogy minden rendben lehet indulni. 5. Az alaplap bekapcsol, a gép bootol.

A bootolás lépései a következők: 1. Először az alaplap BIOS rendszere kapja meg az vezérlést. A BIOS különféle ellenőrzéseket végez annak megállapítására, hogy a számítógép hardver eszközei (RAM memória, billentyűzet, merevlemez, stb.) rendben vannak-e. Ezt a néhány másodpercig tartó ellenőrzési folyamatot power on self test-nek vagy rövidítve POST-nak nevezik. 2. Miután a POST ellenőrzések sikeresen végrehajtódnak, a BIOS megnézi, hogy milyen hardver eszközről kell végrehajtani a bootolást (lehetséges esetek: floppy, merevlemez, CD/DVD, sőt újabban USB flash drive). A továbbiakban azt az esetet vizsgáljuk, amikor merevlemezről indul az operációs rendszer bootolása.

3. A ROM BIOS program az önteszt és a kezdeti paraméterek beállítása után az első fizikai szektort (MBR és a partíciós tábla) betölti a 07COOh RAM címre, majd a vezérlést átadja erre a címre. Innentől az MBR betöltő programja fut!

4. Átmásolja önmagát a 00600h címre, majd a végrehajtást innen folytatja. 5. Elemzi a partíciós tábla első bejegyzését. Ha nem aktív, akkor átugrik a következő bejegyzésre. Amennyiben nem talál aktív bejegyzésű partíciót, akkor az operációs rendszert az A: meghajtóról próbálja meg elindítani. Amennyiben van a meghajtóban lemez, de nem tartalmaz operációs rendszert, vagy nincs benn lemez, akkor az üzenettel kér minket, hogy helyezzünk ­be rendszerlemezt.

Abban az esetben, ha egy partíció bejegyzés nem OOh vagy 80h, akkor az „Invalid partition table" üzenetet kapjuk. Ennek eredménye, hogy itt végtelen ciklusba lép. Ebből csak a számítógép újraindításával lehet kibillenteni. Ha egy bejegyzés aktív, tárolja a betöltő szektor tartalmát. 6. Betölti az aktív partícióhoz tartozó betöltő (Az aktív partíció boot rekordja egy másik, saját kis boot programot (bootstrap code) tartalmaz) szektort a 07COOh memória címre.

Abban az esetben., ha az előbbi művelet többszöri kísérletezés után is eredménytelen, akkor az „Error loading operating system" üzenet íródik ki a képernyőre. Az üzenetet kiírása után az MBR program végtelen ciklusban kerül. Ha a betöltő szektor utolsó szava (2 bájt) nem SSAah, akkor a„Missing operating system" üzenetet írja ki a program és végtelen ciklusba lép.

7. Sikeres betöltés esetén a művelet végeztével átugrik a betöltő szektor végrehajtásához a 07COOh címre. 8. Ez a bootstrap program elkezdi az aktív partíción található operációs rendszert a merevlemezről betölteni a memóriába. Ettől kezdve már az operációs rendszer saját boot lépései következnek.

Merevlemezes csatolók

Merevlemezes csatolók Minden merevlemezhez szükség van egy áramkörre, ami képes a meghajtót vezérelni. Az számítógépek történelmében többféle csatolótípus volt forgalomban, ezek egyre gyorsabb és gyorsabb adatátvitelt tettek lehetővé.

Kezdetben: multi IO kártya (IDE kártya) A multi IO kártyát nevezik a szakzsargonban IDE kártyának. A kártya feladatat a rendszer IO eszközeinek összekapcsolása a rendszersínnel és ezzel együtt a processzorral. Az IDE kártya az alábbi részegységeket tartalmazhatja: - Merevlemez vezérlő - Hajlékonylemez vezérlő - Soros port - Párhuzamos port - Játékport

IDE kártya

IDE merevlemez csatoló Az adatátviteli sebesség növelésének egyik módja, hogy a lemez és a meghajtó elektronika közötti távolságot lecsökkentjük. Ennek megfelelően akkor a legjobb a helyzet, ha magán a meghajtón van a vezérlő elektronika. Ebből az elgondolásból született meg az IDE (Integrated Device Equipment, integrált eszköz-elektronika) rendszer, amelyet AT busznak is neveznek

EIDE csatoló A BIOS által kezelhető lemezméretet az IBM által kifejlesztett lemezvezérlő 504 Mbájtra csökkentette, mivel maximálisan 16 fejjel rendelkező egységeket lehetett kezelni. Az 504 Mbájtos határt úgy kapjuk, hogy a maximális cilinderszám 1024, a fejek száma 16, a szektorok száma 63 és a szektorok mérete 512 bájt. Ha ezeket össze­szorozzuk, pontosan 504 Mbájtot kapunk. 1993-ban a Western Digital cég bemutatott egy olyan IDE kompatíbilis illesztőt, mellyel az 504 Mbájtos korlát kiterjeszthető volt 8,4 Gbájtra. Az új csatolónak az EIDE (Enhanced IDE, továbbfejlesztett IDE) nevet adták. A kezelhető méret növelését úgy oldották meg, hogy a kezelhető fejek számát 255-re növelték.

Az IDE (EIDE)csatoló két IDE (EIDE) interfészes egység kezelését teszi lehetővé. Az egyik meghajtót MASTER-nek, míg a másikat SLAVE-nek kell beállítani. Erre minden merevlemezen van lehetőség. Láthatjuk, hogy van még egy harmadik lehetőség is, amit CS (Cable Select, kábel kijelölés) jelöléssel láttak el. Ebben az esetben nem kell nekünk meghatározni, hogy melyik meghajtó lesz a MASTER, az automatikusan megtörténik. Ahhoz, hogy ezt kihasznál­hassuk a vezérlőnek, a meghajtónak és a kábelnek is támogatnia kell.

Vége