2010.január.23. Szombat Budapest és környéke természeti értékei II. Természetismereti és létesítményellenőrző túra MEGHÍVÓ

A Jókai-kert Budapesten a Svábhegyen (XII. ker. Költő utca 21.) található természetvédelmi terület.BudapestenSvábhegyenXII. ker. természetvédelmi terület Jókai MórJókai Mór 1853-ban vásárolta az akkor kőbányának használt 2 holdas földet, ahonnan pazar kilátás nyílt a Gellérthegyre, a Dunára és a városra. Hárs-, juhar-, vadgesztenye-, és diófákat ültetett, hogy felfogják az északi szelet. Teraszosan alakította ki a kertet, feltöltötte termőfölddel, gyümölcsfákat és szőlőt telepített, konyhakertet létesített, rózsákat nemesített. Ide vonult el a város zajától, falusias környezetbe.1853GellérthegyreDunáraHársjuharvadgesztenyediófákatszőlőtrózsákat

A kertben lévő épületek adnak otthont Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárnak, Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület irodáinak, és a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében lévő Jókai emlékszobának.Magyar Madártani és Természetvédelmi EgyesületPetőfi Irodalmi Múzeum

A Jókai kert országos védettséget élvező természetvédelmi terület, mely munkaidőben szabadon látogatható közpark is egyben. Évtizedek óta itt működik az MME központi irodája, és 2009-ben a főépületbe költözött a Dunai-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja.

Számos madárfajt figyelhetünk itt meg, A Jókai által ültetett fák közül is jó néhány őrzi még emlékét a parkban.

A 7,2 hektáros természetvédelmi terület, a 259 méter magas dombtetővel, a történelem állandó tanúja volt. A Várhoz és a városhoz való közelség mindig kiemelt stratégiai szerepet osztott a Budai-hegység e legkeletibb nyúlványára. Buda visszavívásakor például sváb ágyúk lőtték innen a Várat. A döntő rohamot jelző ágyú is innen dördült el. Állítólag ekkor született a Sváb-hegy név is, amely eleinte csak a Kissvábhegyre vonatkozott, aztán lassan széltében-hosszában elterjedt a hegyen. Ezért az eredeti terület neve kiegészült a „kis” jelzővel.

A Kis-Sváb-hegy déli, meredekebb beépítetlen része több mint egy évtizede lett védett. Oltalmát egyrészt szigetszerű kiemelkedése miatt, másrészt a rajta található, kisebb-nagyobb mértékben károsodott, természetközeli növényzetnek köszönheti. A terület markánsan emelkedik a Városmajor fölé, a pesti oldalról, szinte mindenhonnan látható. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Budai- hegység számos pontjára és Pestet is majdnem teljes egészében szemügyre vehetjük innen. Tiszta időben még a Vác felett elterülő Naszály kőbányáját is látni. Legmagasabb pontja a Gellért-hegynél is magasabb (258,4 méter).

A hegy zárványterület, a főváros budai részének egyik legsűrűbben beépített területén fekszik. Teljes beépítésére valószínűleg azért nem került sor, mert déli oldala igen meredek és sziklás. Ökológiai folyosó nem köti össze a területet a környező erdőkkel, védelme ezért kiemelten fontos, de egyúttal emiatt igen nehezen fenntartható. A szemetelés szintén elég nagy probléma, de elsődlegesen a táj esztétikai értékét, s nem természeti kincseit rontják. Évente néhány szemétszedés feltétlenül indokolt lenne.

A növényeken kívül menedéket talál itt a legtöbb kerti énekesmadár, a leggyakoribbak a rigók és a cinkék. A talajból kibukkanó sziklákon gyíkok sütkéreznek. Számukra a bokros bozótos valóságos éléskamra. Se szeri, se száma a virágok körül zümmögő, vagy a talajon kutató rovaroknak. A leglátványosabbak a fémeszöld rózsabogarak és a nehéz repülőként zúgó kék fadongók.

Ismerjük meg Budapest és környéke természeti értékeit Várunk szeretettel 2010 január 23-án szombaton Találkozó: 9 órakor a Moszkva-téri METRÓ kijáratnál /mozgólépcső felső részénél/ Túraútvonal: Jókai-kert - Kis-Sváb-hegy - Moszkva-tér Táv:6 km Túravezető: Telek György, Bertalan István BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság Erzsébetvárosi Természetbarát Sportszövetség, ÁPISZ Természetbarát SE.

BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság Erzsébetvárosi Természetbarát Sportszövetség, ÁPISZ Természetbarát SE.