k.d.browne@bham.ac.uk OR kdb@who.dk A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése: Népegészségügyi megközelítés Prof. Kevin D. Browne A Birminghami Egyetemen működő Igazságügyi és Családi Pszichológiai Központ igazgatója és a WHO Európai Regionális irodájának gyermekvédelemmel foglalkozó tanácsadója k.d.browne@bham.ac.uk OR kdb@who.dk

WHO EURO A gyermekvédelem integrált stratégiái Biztonságos anyaság és perinatális gondoskodás: a megfelelő technikai, információs eszközök használata szülésnél, az újszülött ellátásánál, és a szoptatásnál. A pozitív szülési- születési élmény szerepének hangsúlyozása a szülő-gyermek kötelék és a gyermekközpontú nevelés érdekében. Gyermekkori betegségek integrált kezelése: a fogyatékosság, betegségek és halál megelőzése, a beteg gyermekkel foglalkozó szülő terheinek csökkentése. Biztonságos gyermekkor: olyan védelmi stratégiák középpontba helyezése, amelyek a gyermekekkel szembeni erőszak prevencióját célozzák, azáltal, hogy a család életébe, még a bántalmazás bekövetkezése előtt beavatkoznak.

Szülői képességek a gondoskodásra Elfogadás, rendelkezésre állás & elérhetőség Alapvető fizikai és pszichés gondoskodás Ösztönzés és érzelmi interakciók Emócionális gondoskodás, melegség & együttműködés Biztonság és a veszélyek elkerülésének biztosítása Nevelés, védelem és a határok kijelölése Állandóság és következetesség Napi rutin kialakítása A növekedés, fejlődés elősegítése

Családi és környezeti hatások a szülői képességekre Családtörténet (erőszak, szerfüggőség, mentális betegség, izoláció és összeomlás) A család „működése” (stressz & küzdési stratégiák) Családi kapcsolatok (társadalmi izoláció) Otthon, lakhatás Foglalkozás és jövedelem Szociális és pénzügyi biztonság Közösségi erőforrások és szolgáltatások (támogatások) A család közösségi integrációja és az igénybevett támogatások (iskolák, támogatói csoportok)

A nem megfelelő perinatális gondoskodás negatív következményei Szegényes szülői képességeket, érzéketlenséget okozhat, továbbá általában együtt jár a támogatottság hiányával és folyamatos problémákkal a születés pillanatától. Ezek a tényezők potenciálisan együtt járnak a gyermekbántalmazással, elhanyagolással, gyermekhalállal, fogyatékossággal. A megfelelő perinatális gondoskodással pénz is megtakarítható a megfelelő védelem mellett. A PEPC ajánlások a gyermekvédelmet jelentik

Védőnők a családoknál A védőnő feladata felmérni: 1. A szükségleteket a gyermek és a család szintjén 2. Az újszülöttet gondozó családoknál a gyermekbántalmazás, elhanyagolás kockázati tényezőit 3. A szülők gyermekkel szembeni elvárásait, gyermekről alkotott képét; negatív és pozitív 4. A szülők újszülöttről való gondoskodásának minőségét legalább az első 12 hónapban; biztonságos vagy nem biztonságos

A mentálhigiénés problémák közötti érintkezési pontok Düh Alacsony önértékelés Depresszió

A szülői gondoskodás négy dimenziója (Maccoby, 1980) 1. Érzékenység/Érzéketlenség 2. Elfogadás/Elutasítás 3. Együttműködés /Beavatkozás 4. Figyelembe vétel/Ignorálás

A szülők mentálhigiénés problémáinak felismerése A szülővé válás egy kritikus szakasz a felnőttek pszichés fejlődésében Támogatni kell azokat a szülőket, akik képtelenek megbirkózni a feladattal: önkéntesekkel, közösségi programokkal, segélyvonalakkal is. Az alacsony önértékelés, düh, depresszió, alkohol és droghasználat is erősen befolyásolják a szülői gondoskodást, vagy a gyermek elfogadásának minőségét

Szülés utáni Depresszió a nők 20%-nál figyelhető meg a szülés utáni 12 hónapban depresszió. a népesség 10%-a élt már át depressziós időszakot, és a népesség 4-5%-nak életében valamikor klinikai depresszió jelentkezik A depressziós időszak tartama általában kevesebb mint egy hónap, és az érintettek felénél 3 hónapig tart. (Williams, J. (1992). Psychological Treatment of Depression (2nd edition), London: Routledge.)

Az anyák – saját bevallásuk szerint – depresszióval küzdöttek a szülést követő 12 hónapban Alacsony Magas Bántalmazó kockázat Igen 32.0% 47.9% 63.6% Nem 68.0% 52.1% 36.4% Chi squared = 6.66 (2 df) p < 0.4 (Browne & Saqi, 1987)

Az anyák így értékelték gyermeküket Bántalmazott Magas kock. Alacsony kock. gyermek % Előfordulás gyakorisága (n=23) (n=42) (n=46) Szeszélyes 25 3 3 Nehezen kezelhető 31 6 0 Idegesítő, Borzasztó 19 3 0 (Browne & Saqi, 1997)

Szülői nevelési módszerek és a gyermekbántalmazás kockázata Nevelési Bántalmazott Magas k. Alacsony k. minta gyermekek % (n=23) (n=42) (n=46) Elkerülő* 52 21 17 Független 9 50 48 Függő 9 19 24 Ambivalens * 30 10 11 *Nem biztonságos kezelés 82% 31% 28%

Családok (egy ötéves kutatás alapján) Bántalmazó Nem bántalmazó Kockázati tényezők (N=106) (N=14146) % % 30.2 1.6 *Erőszakos partner 31.1 3.1 *Közömbös partner 48.1 6.9 *Egyedülálló szülő 70.8 12.9 *Szociális-gazdasági probl. 34.9 4.8 *Mentális betegség 19.8 1.8 *A szülő gyerekként bántalmazott volt 21.7 6.9 *Koraszülés 12.3 3.2 *Csecsemőként elválaszották 29.2 7.7 *Tinédzser szülő 27.4 6.2 *Nevelőszülő 16.0 7.5 *Kevesebb, mint 18 hónap két szülés között 2.8 1.1 Fogyatékos gyermek * Szignifikáns különbség a bántalmazó és nem bántalmazó szülők között (P<O.05) K. Browne & M. Herbert, Preventing Family Violence, Wiley, 1997. P120.

3.9 Szociális-gazdasági problémák 5.2 Mentális betegség Családok, akik rosszul bánnak a gyermekkel – öt éves kutatás - (N=14,252) Browne & Herbert (1997) Preventing Family Violence p120. 12.4 Erőszakos szülők 7.0 Közönyös szülők 5.0 Egyedülálló szülő 3.9 Szociális-gazdasági problémák 5.2 Mentális betegség 7.6 A szülőt gyermekként bántalmazták 2.3 Koraszülés 2.8 Csecsemőként elválasztották 2.8 Tinédzser szülő 3.2 Nevelőszülő 1.6 Kevesebb mint 18 hónap két szülés között 1.9 Fogyatékos gyermek 0.7 Öt éven aluli gyermekeket nevelő szülők

Az „erőszak kör” kialakulásának megelőzése (Adapted from Patterson et al. 1989) Kora gyermekkor Gyermekkor Késő fiatalkor és felnőttkor A kortársak elutasítása Szegényes szülői képességek és erőszak Gyermeknevelési problémák Deviáns kortárs csoporthoz csatlakozás Bűnelkövetés Tanulási nehézség, lemaradás