Munkavédelem a gépgyártásban 2014 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Munkavédelem a gépgyártásban 2014 Zajvédelem Pintér Péter Mihály Email : pinter.peterm@uni-obuda.bgk.hu Szoba : A28

Zajvédelem a Güntner-Tata Kft présüzemében A hang egy rugalmas közegben pl.: levegőben terjedő rezgés, amelyet fülünkkel észlelünk. A hang jellemzői közül az egyik hang erőssége, amit decibelben (dB) mérünk. Másik jellemzője a hang magassága, amelyet Herz-ben (Hz) adunk meg. A mély hangok kisebb a magas hangok nagyobb rezgésszámúak. Az emberi fül általában 20-20.000 Hz-es rezgéseket érzékeli akkor, ha a hangerőssége a hallásküszöböt meghaladja. Az emberi fül hallása frekvenciafüggő, ami azt jelenti, hogy a fülünk a különböző magasságú hangokat különböző erősségűnek érzékel. Zajnak nevezzük azt a hangot, amely az emberben kellemetlen érzetet kelt. A rezgés mint téma lásd: alapozás.

1.1. A munkahelyi zaj-rezgés jogszabályi háttere A munkahelyi zaj és rezgésterheléssel kapcsolatos alapvető előírásokat a : 1993 évi XCIII. tv. a munkavédelemről valamint a törvény végrehajtásáról kiadott 5/1993 (XII.26) MüM rendelet foglalkozik, amelyek a munkahelyi ártalmakkal és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeivel foglakozik A törvény 32. §-a a munkavállalókat érő fizikai hatásokat korlátozza és kimondja, hogy: ”A munkahelyi zajhatások és rezgések, a por és vegyi anyagok valamint a sugárzások, az alacsony vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.„

„Mvt. 54. §: Az egészséget nem veszélyeztető n biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: - a) a veszélyek elkerülése, - b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése, - c) a veszélyek keletkezési helyükön történő lekűzdése - d)az emberi tényező figyelembe vétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, munkaidő beosztására. - e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására, - f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel - g) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatokra, a technológiára, a munkaszervezésre,a munkafeltételekre, aszociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására, - h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest - i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása

(2) A munkáltató szükséges minőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységébe.”

Szükséges megemlíteni, hogy a munkahelyi zaj– és rezgésterhelés határértékeit a 3/2002 (II.28) SzCsM-EüM együttes rendelet - a munkahelyek munkahelyi követelmények minimális szintjéről - és a 18/2001 (IV.28) EüM rendelet – a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemről - , valamint a 66/2005 (XII.26) EüM rendelet - a munkahelyi zaj- és rezgésterhelés határértékeit - szabályozza.

2.1. Zaj és a rezgés elleni védelem (a tervezés során) A zaj és rezgés elleni védelemnél röviden zajcsökkentésnél először azt kell tisztázni, hogy milyen zajforrásokat mennyivel kell csillapítani, hogy az eredmény meg felelő legyen. Tehát a tervezés és a kivitelezés során a követelményeket kell elsősorban tisztázni. Végeredményt tekintve a zajterhelés az üzemelés során a védendő ember hallószervét vagy egész testét támadja. A zajt csökkenteni csak a forrásnál vagy terjedés közben lehetséges. Egy lemezmegmunkáló présüzem présgépeit kétféle módon lehet csökkenteni. A zajcsökkentés módja egyrészt lehet elsődleges vagy aktív, másrészt másodlagos vagy passzív. Amennyiben mód és lehetőség van rá célszerű az aktív módszerrel kezdeni a zajcsökkentést, mert hatásos eredményt csak a gép kisugárzott zajának csökkentése adhat.

A présüzem kisugárzott zajának csökkentése többféleképpen történhet: megfelelő telepítés munkaszervezési módszerek zajszegény gépek és berendezések alkalmazása a lesugárzott zaj csökkentése

Erre láhatunk példát présüzemekben is. A ventilátorlemez préseléséhez használt lassú süllyedésű és emelkedésű présgépre, valamint a présüzembe telepített Rosenberger típusú rézcső daraboló gépre. Mindkét gép zaja a többihez képest elenyésző. De sajnálatos módon vannak olyan présgépek is amelyek zajos mivoltunkat látva és tapasztalva ugyan, mégsem tudják őket burkolással, tokozással hangszigetelni formájuk és térbeli elhelyezkedésük, méreteik miatt.

Találhatunk olyan lemezmegmunkáló présgépeket, amelyek az újelrendezés szerint bekerülnek a présüzembe. Ezeknek a gépeknek a formája és mérete lehetőséget biztosít arra, hogy zajcsökkentő védőburkolattal elássák – vagy már részben el is látták - őket. Az ilyen utólagos zajcsökkentésnél csak a terjedési viszonyokat tudják befolyásolni. Ide olyan zajcsökkentő műszaki megoldások tartoznak, amelyek a zajforrástól az emberig akadályozzák a hangenergia terjedését.

Ezekhez a passzív zajcsökkentő megoldásokhoz tartozik a: árnyékoló falak, paravánok, a gépek akusztikai burkolása, tokozása, hangszigetelt kezelőfülkék, teremakusztikai megoldások hallásvédő egyéni védőeszközök.

2.2. Zajos üzemek telepítése A zaj káros hatásait megelőző módszerek egyike az ésszerű és a követelményeket kielégítő telepítés. A Güntner-Tata Kft. az 1990-es évben alakult és ezekben az időkben a rendszerváltás után sajnálatos módon kevésbé tudtak a szabályoknak érvényt szerezni. Éppen ezért ennek az időszaknak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a nyugaton már nem kellő, kiselejtezni kívánt gépeket tömegével adták el és hozták be az országba.

Ezek a gépek bizony sokszor nem rendelkeztek védőburkolattal, zajvédő burkolattal sem nemhogy gépkönyvvel. Ezekből a nyugaton elszámolt és „kiselejtezett” gépekből „sikerült” hozzájutni mi kinti cégvezetésünk által is és ezek a présgépek sok bonyodalmat okoznak a mai napig. Ezeket a zajos gépeket, berendezéseket a zaj ellen védendő személyekhez, épületekhez képest úgy kellett elhelyezni, hogy az előírt munkavédelmi, környezetvédelmi határértékek teljesüljenek. Természetesen nem csak a présgépek körül dolgozókat kell a zajártalmaktól megvédeni, hanem a csarnok többi dolgozóját is, de ebben az esetben mivel az új présüzem teljesen leválasztásra kerül a többi csarnokrésztől erre nincsen szükség.

A présüzem csoportvezetői irodáját nem külön más területre, hanem a magába a présműhely területére telepítették. Ennél a telepítésnél külön gondot fordítottak az iroda hangszigetelésére. Az irodát érő beeső hangenergiának egy része visszaverődik vagy elnyelődik és valamennyi része átjutó energia. A hangelnyelés független a beeső hullámok irányától. A hangelnyelés és visszaverődés mértéke függ az iroda falának anyagától és a hang frekvenciájától. Az üzemiroda 15 cm vastag két lemez közé fújt szigetelőhabból, szendvicspanelből és 3 oldalról ragasztott zárt üvegablakokkal készült.

Magára a nagy zajszintű présgépeket magába foglaló üzemi épületrészre nagy hangsúlyt fektettek. Megfelelő hanggátlású fal és födémszerkezetet készítettek. A csarnokrész ablakai vastag többrétegű üvegből készültek és nyithatatlan kivitelűek. A csarnok szellőztetését 4 darab tetőventillátor biztosítja és a frisslevegő befújás külön nagykeresztmetszetű szögletes légcsatornán keresztül, kívülről történik. A fűtés gázfűtéssel, felülre szerelt világosan sugárzó fűtéselemekkel van biztosítva. A nagy zajtechnológiájú üzemekben, mint amilyen a dolgozatban is szerepel a teremakusztika szabályozására is ügyelni kell. Ennek megfelelően az üzemen belüli közlekedés és anyagszállítás alacsony zajszintű Linde típusú gyalogkíséretű villamos villástargoncával került megoldásra.

A magas fordulatszám hatására a gépek üzemeltetése nagy zajjal is jár. Ezért a modulok úgy lettek megtervezve és kialakítva, hogy a belül zajló folyamatok el legyenek választva a külvilágtól, egy modul csak az előtte lévő és a követő modul felé nyitott. Elől és hátul is ajtókkal vannak ellátva a szerelhetőség érdekében, felülről pedig átlátszó plexivel vannak borítva. A borításnak a gyártási folyamat elválasztásán kívül zajcsökkentő szerepe is van.

2.3. Zajhatás csökkentése szervezési és műszaki megoldásokkal Bizonyíthatóan a munkahelyi zaj és rezgés hatására bekövetkező halláskárosodás foglalkozási ártalomnak számít. Ezért minden olyan munkahelyen, ahol ezek az ártalom jelentkezhetnek szükséges a zaj és rezgésmérés teljekörű elvégzése. A rezgést, mint témát az alapozás témakörnél vizsgáltuk. Jelen fémmegmunkáló présműhelyekben csak a feltétlen szükséges létszám dolgozik. Ez a létszám 18 fémmegmunkálógép gépkezelésére két műszakban 8 főt jelent.

Zajos munkakör hatásai alól folyamatosan figyelve kivesszük, illetve az adott munkakörbe nem vesszük fel a halláscsökkent, a betegség miatt károsodott személyeket, idősebb embereket, továbbá mindazokat az embereket, aki alkalmazását a rendelet tiltja. Ezen munkahelyekre, ahol a zajszint a megengedettnél nagyobb az embereket csak eredményes előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat alapján vesszük fel és osztjuk be. Az előzetes orvosi vizsgálatnak zaj vonatkozásában ki kell terjednie az audiometriás vizsgálatra is. A vizsgálatokat minden zajos munkakörben lévő dolgozóra megőrizzük és az időszakos vizsgálatok adataival rendszeresen összevetjük.

Az időszakos vizsgálatok rendjét a Népjóléti minisztériumi rendelet szabályozza, de ettől a rendelettől a dolgozók javára el lehet térni, így akár rövidebb időszakokon belül is elvégezhetők. - 40 éves kor alatt 3 évente - 40-50 éves kor között 2 évente 50 éves kor felett 1 évente Azon dolgozókat, akiket az orvosi zajvizsgálat során fokozottan érzékenynek ítélünk és kiszűrünk, haladéktalanul csendesebb munkakörbe áthelyezésre kerülnek.

Zajcsökkentő műszaki megoldások A zajforrások burkolása, tokozása további zajcsökkentő tényező lehet a dolgozók számára. Ez az utólagos passzív zajcsökkentő megoldás éppen azon gépek, berendezések zajcsökkentésére alkalmas, amelyek nem igényelnek állandó felügyeletet, félautomata, automata üzemmódban működhetnek. Az alábbiakban felsorolunk néhány jellemző műszaki zajcsökkentő megoldást: 1) Zajcsökkentő géptokozások és burkolatok 2) Térelhatárolás, hanggátak létesítése 3) Zajcsökkentett kezelőfülkék 4) Zaj ellen védő gépfülkék 5) Hangelnyelő álmennyezet és falburkolat 6) Áramlástechnikai hangtompítók

Abban az esetben, amikor a tejes megmunkáló géptokozás nem lehetséges célszerű lehet leburkolni az egyes zajos géprészeket is. Ezekben az esetekben a hidraulikus géprészek, mint például a szivattyúk közvetlenül a légtérbe kisugárzott motor és saját zajhatását jelentősen csökkenteni lehet zajcsökkentő tokozással. Az áthelyezésre került présgépek fele rendelkezik zajcsökkentő géptokozással és burkolattal. De a gépek burkolatának és akusztikai kialakítása és a zajcsökkentő géptokozás között különbséget kell tenni.

A gépek burkolása természetesen a gépet körülvevő saját burkolóelemekből áll, míg a tokozás egy a géptől teljesen függetlenül, attól bizonyos távolságra elhelyezett kifejezetten akusztikai célokat szolgáló berendezés. Az áthelyezésre került fémmegmunkáló présgépek az alábbi stilizált ábra szerint kerültek tokozásra: Az ábra a présgép zajvédő burkolattal történő ellátása

A géptokozást követően a gépet, a gép megfelelő működését a géptok akusztikai megfelelőségét tanúsítani kell, mert a géptokozás munkavédelmi megfelelőségi tanúsításra kötelezett kollektív védőeszközök közé tartozik. A már korábban elkészített és most áthelyezésre került tokozás nagymértékben függ az alkalmazott falszerkezet hanggátlási tulajdonságaitól, tok belső hangelnyelési tulajdonságaitól és nagymértékben függ a szabad nyílások és rések akusztikai kezelésétől. A szabadon maradt rések és nyílások kedvezőtlen hatása miatt rendkívül figyelni kell ezek hangszigetelési megoldására és kialakítására. Ezen részek burkolása a már korábban említett részleges tokozással is kimutatható eredmény érhető el.

2.4. Zajártalom ellen védő egyéni védő eszközök Számos olyan fémmegmunkáló présgép szerepel az egy helységbe gyűjtött és áthelyezett présgépek között, amelynek nem lehetséges a zajcsökkentését tokozással és burkolással kivitelezni, ezért a dolgozók hallás elleni védelmét más módon kell megoldani. Ennek megfelelően a dolgozók hallás elleni védelmét, ha már más lehetőség nincsen egyéni hallás védőeszközzel kell biztosítani. Az egyéni zaj védőeszközök általános követelményeit az MSZ 15498:1988 szabvány tartalmazza és a meghatározott Z zajcsillapítási értéket dB/A-ban adják meg.

A szabvány előírja a minimális zajcsillapítási érékeket is.

A hallásvédő kiválasztása a technológiához törtnő alkalmasság alapján történt. Ennek megfelelően a kiválasztásnál figyelembe vettük: - a dolgozó mozgását, - hogy kényelmetlenséget ne okozzon, - hogy a védőeszköz ne csak alacsony, hanem magas frekvencián is védelmet nyújtson, - a hőmérsékletet és, - hogy a védőeszköz megfelelően illeszkedjen a többi egyéni védőeszköz mellé.

A vállalatnál a dolgozók részére 4 féle hallásvédő van rendszeresítve a fenti kívánalmaknak megfelelően. Így egy fajta hallásvédő fültok, és három típusú füldugó. Mind a 4 hallásvédő eszköz kb. 30 dB-t csillapít a környezeti zajból, ennek megfelelően mindegy, hogy a dolgozó melyik hallásvédőt használja, mert mindegyik megfelelő. Azon dolgozók, akik egyéni érzékenységüknél fogva érzékenyebbek a hallásvédő használatára azok is megtalálják az igényüknek megfelelőt. Íme néhány példa hallásvédő egyéni védőeszköz alkalmazására: 1) 1)Hallásvédő vatták (pl. BILSOM vatta) 2) Hallásvédő füldugó (pl. EAR szivacsos füldugó) 3) Hallásvédő fültokok

3.1. Munkahelyi zajvizsgálat elméletben, gyakorlatban A 66/2005 (XII.22) EüM rendelet és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § E rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve. 2. § E rendelet alkalmazásában a) hangnyomás csúcsértéke (pcsúcs): a C súlyozó szűrővel mért pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke; b) napi zajexpozíció szintje (LEX,8h) [dB(A) 20 uPa-ra vonatkoztatva): a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva. A munkahelyenfellépő mindenfajta zaj idetartozik, az impulzusos jellegű zajokat is beleértve;

c) heti zajexpozíció szintje (LEX,8h)): a napi zajexpozíció idővel súlyozott átlaga öt nyolcórás munkanapból álló munkahétre vonatkoztatva. d) legnagyobb hangnyomásszint (Lmax): az értékelési idő alatt C súlyozó szűrővel és csúcs (peak) időállandóval mért legnagyobb hangnyomásszint; e) zajterhelés: a munkahelyen fellépő zaj egyenértékű A- hangnyomásszintje (LAeq).

3. § (1) E rendelet alkalmazásában a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek (a továbbiakban: beavatkozási határértékek) a következők: a) zajexpozíciós határértékek: LEX,8h = 87 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax]= 200 Pa [140 dB(C)] b) felső beavatkozási határértékek: LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)]; c) alsó beavatkozási határértékek: LEX,8h = 80 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 112Pa[135dB(C)]. 2) A zajexpozíciós határértékek alkalmazása esetén a munkavállalót érő tényleges zajexpozíciót a munkavállaló által viselt egyéni hallásvédő eszköz zajcsökkentő hatásának figyelembevételével kell meghatározni. A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.

4.2. A munkahelyi zaj mérése és értékelése A zajmérés célja a munkahelyeken a munkavállalókat érő zaj mérése és értékelése alapvetően, hogy a munkáltató a munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket biztosítson. E cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkáltató ismerje és megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi zajviszonyokat, azaz a Munkavédelmi törvény szerinti kockázatértékelést zajvédelmi szempontból megfelelő részletességgel végezze el.

Mérőberendezés pontossága A zajmérést legalább 1. pontossági osztályú integráló zajszintmérővel kell elvégezni. A munkavállaló zajexpozíciójának (Lex,8h) méréséhez megengedett a 2. pontossági osztályú integráló zajdózismérő alkalmazása. Súlyozó szűrő: a mérést a zajszintmérő "A" és "C" súlyozó szűrőjével kell elvégezni.

A vizsgálat előkészítése a mérési pont kijelölésével kezdődik. A mérési pontot általában a munkavállaló fülétől 50 cm-en belül kell kijelölni. Ha ezek a mérési pontok nem alkalmazható, akkor a mérési pontot a munkavállaló szokásos tartózkodási helyén, álló munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban kell kijelölni. Megjegyezzük, hogy ha a munkahelyen a zajterhelés független a munkavállaló tevékenységétől, akkor a mérés elvégezhető a munkavállaló távollétében is.

4.3. A vizsgálandó munkahelyek kiválasztása A munkavállalót érő zaj minősítéséhez a munkavállaló munkahelyén, illetve több munkahely esetén a zajterhelés szempontjából jellemző munkahelyein kell az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet és az Lmax legnagyobb hangnyomásszintet mérni. Egy üzemrész (présműhely) részletes ellenőrzése során a vizsgálandó munkahelyeket, munkafolyamatokat úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat lehetőség szerint az üzemrész minden egyes munkavállalójának zajterhelésére jellemző eredményeket adjon. A vizsgált munkavállalók, illetve ezek munkahelyei között szerepelnie kell az üzemrészben a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett munkavállalónak, illetve legkedvezőtlenebb munkahelynek, munkafolyamatnak.

Üzemelési körülmények között a méréseket a munkavállalók szokásos tevékenysége közben, illetve a zajforrások üzemszerű működése mellett kell elvégezni. A legnagyobb hangnyomásszint mérésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a méréskor valóban a legnagyobb zajszintet okozó üzemelési körülmény legyen. Ennek érdekében megengedett, hogy a legnagyobb zajszintet okozó tevékenységet a mérés érdekében célzottan végezzék, illetve az ilyen gépet, berendezést célzottan működtessék. Ezt a tény, az üzemelési körülmények részletes leírásával, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A nem munkafolyamatból származó, de rendszeresen jelentkező, illetve ki nem küszöbölhető zajokat (pl. más üzemrész zaja, közlekedési zaj) is számításba kell venni. Nem kell számításba venni az olyan zajokat, amelyek nem a munkafolyamathoz kapcsolódnak, és kiküszöbölhetőek (pl. kiabálás, rádió, működtetés stb.).

A mérés alatt a helyiség nyílászáró szerkezeteit csukva kell tartani (kivétel ez alól a szellőző-, illetve szellőztetés céljából rendszeresen nyitva tartott nyílás vagy más, nem zárható nyílás). A zajszintmérőt a mérések előtt és után a műszerkönyv előírásai szerint kalibrálni kell.

4.4. A vizsgálati eredmények értékelése A vizsgálati eredményeket a mérési jegyzőkönyv és a vizsgálati szakvélemény tartalmazza, amelyet a mérést végző, akkreditációval rendelkező cég ad át a megrendelő (Güntner-Tata kft.) részére.

A mérési jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a vizsgálatot végző szerv nevét, címét, a vizsgálat helyét, időpontját, a vizsgálat célját, hivatkozást a szabványra, a helyszín részletes leírását, vázlatos helyszínrajzot, a zajforrások leírását, helyzetét, működését a mérés alatt, a zaj jellegét (folyamatos, szakaszos, állandó, impulzusos), a dolgozók munkahelyének tevékenységének leírását, a mérési pontok leírását, megjelölését a helyszínrajzon, a méréshez használt műszereket, berendezések gyártmányát, típusát, a műszerek hitelesítésének időpontját, hitelesítési bizonylat számát, az egyes mérések időpontját és időtartamát,

a mérési eredményeket, mérési adatokat, a mérési adatok feldolgozását, az elvégzett számítások és a közbenső mérési eredményeket, a vizsgálat eredményét, a mérést befolyásoló esetleges körülményeket, a mérést végző nevét, aláírását.