Az értelmi fejlődés Jean Piaget 1896-1980 A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó. A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az asszimiláció és az akkomodáció.

Az asszimiláció segítségével a tapasztalat beépül az ismeretrendszerbe Az akkomodáció a viselkedés külső mintákhoz való igazítását, vagyis egy, már meglévő séma átalakítását jelenti az új helyzetnek megfelelően. A két mechanizmus által létrehozott egyensúly viszonylagos, újra és újra megbomlik a külső környezet megváltozása vagy a szervezet érése következtében s egy magasabb szinten teremtődik újra. Az egyensúly kialakulása, felbomlása és újászerveződése, vagyis az adaptáció maga a fejlődési folyamat Piaget szerint.

A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi- mozgásos szakasz A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi- mozgásos szakasz (szenzomotoros periodus) cselekvéses helyzetmegoldás A második - a művelet előtti szakasz szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás A harmadik - a konkrét műveleti szakasz az internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek A negyedik - a formális műveletek kombinatorika, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulásával

I. A szenzomotoros periódus (0-2 év) cselekvéses helyzetmegoldás Elsődleges cirkuláris reakciók (5.hét -5. hónap) saját testre irányuló, ismétlődő. Másodlagos cirkuláris reakciók (5 - 9. hó) A tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák kezdenek kialakulni. A másodlagos sémák koordinálása és felhasználásuk új helyzetekben (9.hó - 12. hó) A már meglévő módokat új helyzetekben is alkalmazza, akadályokat eltávolít. Harmadlagos cirkuláris reakciók (12 - 18 hónap) Új eljárások, új cselekvési technikák kialakitása próbálgatással (pl.bottal odébbhúzza a tárgyat)

II. A művelet előtti periódus (2 - 7 év)                             Centrálás

konzerváció (megőrzés) térfogat, hosszúság, tömeg, stb.

II. A művelet előtti periódus bennfoglalás (rész-egész viszony) átlátásának hiánya magyarázatigény (ultrajelenségek): animizmus, artificializmus, finalizmus gyermeki etimológia

III. Konkrét műveletek (7-12év) 1. Elemi konkrét müveletek (7 - 10 év) osztályozás, sorbarendezés, invariancia 2. Komplex idői és téri konkrét müveletek (10 - 12 év) viszonyitás mércéhez, osztályozási rendszerhez

IV. Formális műveletek (12-16) 1. Formális műveletek keletkezése (12-14) hipotézisek, dedukció, törvényszerűségek megfogalmazása 2. formális műveleti strukturák (14-16 ) müveleti csoportok (INRC). Identitás (ab) a  b ha a akkor b Negáció ~(ab) Reciprok (ba) Correlatív ~(ba)

Kritikák, újabb eredmények

Wason E K 4 7 Ha a lap egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van.

Jerome Bruner A környezet szerepének fontosságát s az egyéni különbségek okozta eltéréseket emeli ki. Minden ismeretünk aktív konstrukció terméke. Ami változik, az a külvilág leképeződése, a reprezentáció módja. Három reprezentációs formát különböztet meg: enaktív (cselekvéses) ikonikus (képi) szimbolikus (nyelvi) Mindhárom forma végigkíséri az egész életet. Kísérletek (gyurma, tűzoltóautó)

A nyelvi szocializáció Bernstein hipotézise A felnőtt gyerekhez szóló beszéde, túl a jobb artikuláción, lassúbb tempón, szintaktikailag és a szókészlet szempontjából is egyszerübb. Továbbá pl. katonák bevetésen egymásal másként beszélnek, mint a tábori lelkész jelenlétében. a társadalmi viszony formáját szintaktikai és lexikai választások hordozzák a társadalmi viszonyok különböző formái különböző beszédrendszereket, nyelvi kódokat hoznak létre.

Zárt szerepviszonyok esetén a státusz határozza meg a családtagok egymáshoz való viszonyát (feleség, gyerek, stb.). A kölcsönös elvárásokon túl a kommunikáció stílusát is elsődlegesen a státuszbeli pozició határozza meg. A gyerek nevelésében is a státusznak megfelelő viselkedésre való hivatkozás az egyik lényeges elem. Pl. "hagyd békén anyut, ez nem az ö dolga." Továbbá a gyerek irányitásában gyakoriak a közvetlen utasitások, a felszólitó mondatok. Az ilyen családban csekély súlya van az egyéni motivumok, szándékok figyelembe vételének, kialakul az ún. korlátozott kód.

Nyilt szereprendszerben inkább érvényesülhet az egyéni igény, észrevételek, vélemények. Itt inkább a személyhez szóló, érvelő, az okokat és szándékokat feltáró stilus a jellemző. Az ehhez kapcsolódó kidolgozott kód nem a helyzetre, közös ismeretekre épit, hanem a helyzettől függetlenül is érthető bárki számára. Példa a kétféle kód használatára: korlátozott nyelvi kód: Futballoznak és az ott bemegy ... és ... kijön ... elszaladnak ... és akkor kinéz és leszidja őket.

kidolgozott nyelvi kód: Három fiú focizott és az egyik fiu belerug a labdába ésa a labda bemegy az ablakon.Betörik az ablakot. És egy ember kijön és kiabál velük mert betörték az ablakot. A gyerekek elszaladnak és akkor egy néni kinéz az ablakon és leszidja őket.