Építsünk hidat! – az együttnevelés környezete, rendszere Dömötör Monika gyógypedagógiai tanár, szaktanácsadó 2010. november 17.

A tárgykörre vonatkozó alapvető törvények és rendeletek 1991. évi LXIV. törvény – a Magyar Köztársaság kihirdeti a gyermekek jogairól New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 23/1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

„Integrálható” Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele Komplex képességvizsgálat Szakértői vélemény SNI: fogyatékosság (hallás, látás, mozgás, beszéd, autizmus, halmozott) megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos / súlyos rendellenessége

Jogszerű működés és finanszírozás Alapító okirat Pedagógiai program, helyi tanterv Speciális program Létszámszámítás Gyógypedagógiai hozzájárulás (normatíva) a fejlesztéshez Tárgyi és személyi feltételek

Útkeresés „Óvodába járhatott – ott külön csoportban volt, de az udvaron együtt volt az egészséges gyerekekkel. Mondták, hogy ezt az iskolát javasolják. Tapolcáról azért költöztünk ide.” „A társadalom ilyen szemléletű. Kevesen vannak, akiknek a környezetében van sérült. Akinek nincs, az nem tudja, hogy mit kezdjen velük.”

Útkeresés az iskolában „Eleinte azt sem tudtuk, hogy integráltan nevelünk. Föl sem merült. Jött a gyerek és foglalkozni kellett vele.” „Az integráció sikerességében a pedagógusok kiválasztásán nagyon sok múlik. Mindenki számára ajánlom ebben a nagy körültekintést – nem mindenki alkalmas erre a feladatra.”

Személyi feltételek „Azt gondolták, hogy majd jön a vak gyerek, akit szépen kézen fogva végig lehet sétáltatni az iskolán, megfogjuk a vállát, nyugodt lesz, higgadt lesz, hálás lesz, hogy itt lehet. Ez meg bizony egy 16 éves vaddisznó, megvan a maga kialakult gondolkodása, kialakult véleménye, és ez nincs benne a képben.” „Nemcsak a gyerekeknek van szükségük arra, hogy odafigyeljenek egymásra.”

Tárgyi feltételek „Jó lenne még felújítani a régi épület tetőszerkezetét, kicserélni az olajos padlózatot, a szakadozott burkolatokat. Olyan bútorokat szeretnénk vásárolni, amelyek mozgathatók, egyszerűvé teszik a modern pedagógiák alkalmazását. Jó lenne még egy sportudvar, mert az nagyon hiányzik.” „…az itt elkészült lift... – már előbb kellett volna.”

Szülők „A mozgáskorlátozottak szülei nagyon érzékenyek.” „Van közöttük, aki nagyon agresszív, kemény, kiverekszi, amit csak lehet.” „Az anya szinte itt akart lakni. Ha a gyerek hetes volt – az anya törülte a táblát. Ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy szükség van rá az iskolában.” „Általában segítőkészek a szülők, de ha nem, akkor sem ábrándulunk ki.”

Szülők „Pluszórákat nem kap. Tavaly volt egy óra matekból, azelőtt, azóta nincs.” „A többi tanárnak is tudnia kellene, hogy mi a gyermekem problémája”. „Év elején az osztályfőnök tájékoztasson mindenkit… A lányomat lelkileg megviseli, ha nézik.” „Sokat van egyedül.”

Szülők „Úgy érzem, örüljek, hogy ide járhat, és nem kellett idegenbe vinnem.” „Remek tanárok vannak, akik nagyon toleránsak.” „A húzóerő megvan. Vagy a közösség műve, vagy a tanáré, mindegy.” „Fogadják, tanítják – ez nekünk nagyon pozitív érzés. Az iskola 90%-ban megvalósítja a szülők álmát. Csak apró dolgokon múlik, hogy az arca mennyire mosolygós… Hála Istennek, hogy van egy ilyen iskola!”

Ép társak „Az elsős beíratásnál is elmondjuk, hogy lesznek sérült gyerekek az osztályban. Van olyan szülő, aki azt mondja, hogy pont ezért választották ezt az iskolát, mert tetszik, hogy felvállaltuk az integrációt. Előfordult, hogy valaki nem akarta, hogy fogyatékos mellé üljön a gyereke. Elértük, hogy felnő egy elfogadóbb generáció. De van, aki egyedül ül most is...”

Osztálytársakról „Van, amikor hülyéskednek. Durvák, hamar megsértődök.” „Három olyan haverom is van, aki egész nyáron nálunk van.” „Nagyon ‘király’ emberek járnak az osztályunkba!” „Az kell, hogy úgy viszonyuljunk, hogy ne látszódjon, hogy mások vagyunk, mint ők.”

Róluk „Egy éve jár hozzánk. Nagyon okos. De nem tudunk vele elbeszélgetni. Kérdezünk tőle valamit, nem reagál, sokszor. Ha olyanja van, akkor válaszol.” „Azt mondják, hogy nyomorék… a szülinapján is. Akkor szépen felöltözött… aztán sírt. Nagyon akaratos. Talán más. Ha nem férnek el tőle, akkor is mondják neki: Húzz innen! Takarodj innen! Mi megvédjük”. „Ha szülő lennék, én is integrálnám a gyerekem. Megbeszélném… hagyni is kell, hogy ő is harcoljon.”

Tanulás „Nálam a végsőkig türelmesek. Nekem egyszerűen menne a matematika, csak nem nagyon tanulom. Vannak vonzóbb tárgyak is. Kedvencem a történelem.” „Kivételeztek. Háromszor-négyszer is megírhattam a dolgozatot, amíg jó nem lett.” „Mindent ugyanúgy meg kell csinálni, mint a többieknek – külön matektanárt fogadtunk.” „Ajjaj!”

Tanítás „Hályogkovács módjára dolgozunk – úgy érezzük néha.” „Több időt kellene biztosítani a sérült tanulókkal való egyéni foglalkozásokra.” „Szeretnénk a mozgásállapotoknak megfelelő feladatokat kapni vagy továbbképzések útján a lehetőségekről tájékozódni.” „Több módszerbeli segédanyagot kérnék segítségül, pl. sajátos nevelési igényű tanulónak előállított felmérő feladatlapokat.”

Fejlesztés „Fel kell ismerni, hogy mi az, amit a gyerek képtelen megtenni – azt nem kell forszírozni.” „A jó szemű pedagógus felismeri, hogy a gyerekek mely területeken jobbak és miben gyengébbek. Így aztán lehet differenciálva fejleszteni, kompenzálni vagy kihasználni az erősségeket.” „A mozgáskorlátozottnak 10-ből 6 feladatot kell megoldania – ennyivel a látássérült is megbirkózik.” „Könnyebb az alsó tagozat, egy pedagógus ráhangolódik, pátyolgatja a gyerekeket. A kamaszkor másképp működik. Felsőben mások a keretek.” „Gabi nénihez mindig lehet menni.”

Adottsághoz igazított fejlesztés „Egy üres füzettel kellene kezdeni minden gyereknél. A magával hozott fogalmakat felhasználni, fokozatosan bővíteni, a szókincsébe beépíteni. A szövegértelmezési technikát folyamatosan fejleszteni, az önálló ismeretszerzésre képessé tenni minden tanulót. Ezzel nagyon sokat kell dolgozni, de állítom, hogy két-három éven belül behozza a befektetett energiát, mert a gyerek érteni fogja, hogy mit olvas.”

Elégedettség „Sok külön munkát igényel (feladatlapok, felmérők, órai munka előre leírása, írásban való segítés) ...anyagi megbecsülését nem érzem.” „Hiányolom az integrációban részt vevő pedagógusok anyagi megbecsülését.” „Anyagilag megfizetném a pluszmunkát, és nem csak a tanárok megértésétől várnám a munka elvégzését.” „Többletmunkát jelent.” „…szükségesnek tartanám a gyógypedagógiai pótlék visszaállítását, a sok külön munka anyagi megbecsülése érdekében.”

Szakmai kapcsolatok „Módszertani segédanyagokat kérnék.” „Szorosabb együttműködés kell a főiskola és a módszertani intézmények között, hiszen nagy szükség van a gyógypedagógusokra.” „Oda jusson a pénz, ahol szükség van rá, ahol az integrációban segítik egymás munkáját, ahol a többségi pedagógus, az utazótanár gyógypedagógus együttműködéséhez, az eszközigények kielégítéséhez kell.” „Legyenek pályázati lehetőségek ezen a területen is.” „Szabályozókkal biztosítani kell az integrált nevelés, oktatás összes körülményének szakmai ellenőrzését.”

Házirend „Ha kinyitod – csukd be! Ha bekapcsolod – kapcsold ki! Ha elrontod – javítsd meg! Ha nem tudod megjavítani – szólj! Ha kölcsönkérted – add vissza! Ha rendetlenséget csinálsz – tégy rendet! Ha elveszel valamit – tedd vissza! Ha nincs közöd hozzá – ne szólj bele! Ha nem tudsz valamit – kérdezd meg! Amit megígértél – tartsd be! És tedd mindezt a harmóniáért, és hogy máskor is szívesen lássanak!”

Összegzés „Merni és tudni kell segítséget kérni egymástól.” „Nem attól kell félni, hogy hideg integráció történik. Nem az integráció fajtájának a meghatározása a lényeg: ha ott van a gyerek, akkor egyszerűen meg kell oldani a problémát.” „Minden iskolának meg kell tanulni befogadónak lenni.”

Gondolkodásra ösztönző kérdések „Nem gondoltuk, hogy a gyógypedagógusok számára is hasznos, amit mondunk.” „Van recept? Lehet. Az attitűdváltás mindenképpen lényeges szerepet kap benne.” „A többi szülő elviszi a gyereket, ha fogyatékost integrálunk az iskolába.” „A részképesség-problémás tanulók fejlesztéséhez is adjon segítséget a szegregált intézményhálózat.”

„1927-ben azt írta a Néptanítók Lapja, hogy minden nyomorék gyermek számára biztosítani kell az oktatást és a tanító dolga kiűzni a gyerekekből a nyomorékságtudatot.” „Nem jó a túl gyors átállás. Ne használják az iskolák menekülési útvonalnak az integrálást.” „Irányítja valaki az integrációt?” „Arra kell nevelni őket, hogy felnőtt korukban tudják a saját érdekeiket képviselni.” „Ezt nem lehet egyedül csinálni. Szükség van a sikerhez mindenféle szakemberre.”

„A felső tagozatban megszakad a lendület. Tanáré is, gyermeké is.” „Mindennapos dolog: ha az igazgató biztonságban érzi magát, kinyitja az ajtót.” „A pedagógiai intézetek vegetálnak – pedig a szerepük óriási.” „Hogy hány százalék lehet a fogyatékos gyermekek aránya egy osztályban? Legfeljebb 25% – de az már nagyon végső esetben. Különben veszélyezteti a sikert.” „Az igazgatók elkötelezettsége nélkül ez nem működik.”

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Ajánlás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet www.ofi.hu/tudastar