„A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körében HEFOP 3.3.3. Óvodapedagógus-képzés Hegedűs Gábor 2008. augusztus 29.

A jelen projekt előzményei A HEFOP 3.3.1. „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projektben az ELTE vezetésével létrejött konzorcium tagjai voltunk az összes hazai tanítóképzővel együtt. Ez a projekt 2005. január elsejétől 2006. december 31-ig tartott. A projektről a legfontosabb információk a http://ppk.elte.hu/pedagogushefop címen érhetők el. Karunk hat millió forint támogatást kapott. 14 fő oktató vett részt a projektben és a GF munkatársai.

Az óvodapedagógus-képzést befolyásoló négy dokumentum AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPSZAK (nemzetiségi szakirányokkal) képzési és kimeneti követelményeinek ki- és feldolgozása HEFOP anyag, ajánlás TFK – óvodapedagógus szak, MAB anyag Kérelem Óvodapedagógus szak (BA szint indítása) Jelenleg futó, már módosított változat, hagyományainkkal és a jövő elvárásainak megfelelően. 20% eltérés Intézményi sajátosságok - didaktika, a tanítás és a tanulás elmélete - technika és barkácsolás

Az óvodapedagógus-képzés célja HEFOP BA alapszak indításnál ugyanaz A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Mire képesít az óvodapedagógus szak? HEFOP Az óvodapedagógus az óvodai nevelés szakaszában pedagógiai feladatokat ellátó pedagógus, aki a 3-6 éves gyermekek személyiségfejlesztését végzi, biztosítva a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Az óvodapedagógus elméletileg megalapozott ismeretek, készségek birtokában alkalmas az óvodai nevelés feladatainak ellátására [az 1993. évi LXXIX. sz. Közoktatási törvény 17. § (1.) a. pontja alapján]. Az óvodapedagógus végzettségű szakember családpedagógusként segítheti a családi nevelést, pedagógiai szakszolgálatnál, nevelési tanácsadóban láthat el kompetenciájából adódóan feladatokat. Speciális ismeretek birtokában erdei óvoda programok, bábszakkör, gyógytestnevelés–gyermektorna vezetését is végezheti.

Az óvodapedagógus szak képzési és kimeneti követelményei a 252/2004 Az óvodapedagógus szak képzési és kimeneti követelményei a 252/2004. (VIII. 30.) Kormányrendelet alapján 2004 novemberében elkészültek. Így építhettünk a feldolgozás során azokra az elemző tevékenységekre, melyek a pályázati munka szempontjából meghatározóak voltak.Különös tekintettel: az óvodapedagógus szak és a nemzetiségi szakirány kialakulásának történeti áttekintésére; az alapszak és a szakirány tantervi változásaira; az óvodapedagógus szak képzési tartalmaira; a képzési szak nemzetközi összehasonlítására; a képzési idő indoklására; az óvodapedagógus szak és szakirány feladataira és követelményeire; a rokon szakokkal történő összehasonlításra; a képzési és kimeneti követelmények alapfogalmainak értelmezésére (tantárgyak, ismeretkörök, modulok, közös képzési szakasz tartalmai, a felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó választható ismeretkörök); a kompetenciák értelmezésére; a törzsanyag ajánlott kreditértékeinek meghatározására; a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök – a programok ki- és átdolgozása során figyelembe vehető tartalmaira, tantárgyi struktúrára, ajánlott tantárgyelemeire; a gyakorlati képzés struktúrájának, formáinak és kompetenciáinak kimunkálására.

77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 13. sz. melléklet A tanító és óvodapedagógus szakok sajátos képesítési követelményeiről I. Kötelező elméleti tárgyak 135 kredit (75%) Közös, alapozó képzés: társadalomtudomány, pszichológia, pedagógia, informatika 32-45 kredit (18-25%) Szakmai elméleti képzés: 54-72 kredit (30-40%) II. Kötelezően választható tárgyak 18-36 kredit (20-25%) III. Kötelező gyakorlati képzés 25-43 kredit (14-24%) IV. Szakdolgozat 10 kredit (5%)

A szakindítási kérelem indoklása, a képzési kapacitás bemutatása A szak képzési és kutatási előzményei 50 éves Kmét A jelentkezések, létszámok alakulása Jelenleg 70 fő+30 fő Kutatási eredmények Projektpedagógiai Társaság „Körlánc” környezetpedagógiai műhely Társadalomtudományi műhely Nyelvpedagógiai műhely Vizuális művészeti műhely Művészeti együttesek A Kar oktatói jelentős nemzetközi és hazai kutatótársaságok tagjai és együttműködői. A szakon végzők iránti regionális és országos igény Bács-Kiskun megyei helyzetkép: felvétel, elhelyezkedés Az alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása: pedagógia

Kötelező ismeretkörök Közös alapozó ismeretek Ismeretek kredit kontaktóra Társadalomtudományi ismeretek 14 135 Pedagógia 11 150 Pszichológia 13 Informatika 6 60 Összesen Ajánlott: 44 32-44 495 Szakmai elméleti ismeretek Az óvodai anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana 15 255 Az óvodai matematikai nevelés és módszertana 7 90 Az óvodai környezeti nevelés és módszertana 210 Az óvodai ének-zenei nevelés és módszertana 10 Az óvodai vizuális nevelés és módszertana Az óvodai testnevelés és módszertana Az óvodai játék pedagógiája és módszertana 5 Ajánlott 72 54-72 1065 Kötelezően választható ismeretkörök Választható speciális programok (részletezve a táblázatban) 15-18 180 Szakmai gyakorlat (részletezve a táblázatban) 58 40-57 600 Szakdolgozat Szabadon választott min. (részletezve a táblázatban) 180+30 2500

Törzstantárgy neve: Az óvodai játék pedagógiája és módszertana Törzstárgy felelős: Sztrinkóné dr. Nagy Irén Szakmai elméleti ismeretek 5 kredit, 60 kontaktóra Célja: a hallgatók megismertetése a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének, a játéknak a specifikumaival. Tartalma: a játék pedagógiai, szociológiai, pszichológiai aspektusainak hangsúlyozásával rámutatunk e sajátos tevékenység kultúravezető funkcióira és arra, hogy korai gyermekkorban a játék segíti legteljesebben a specifikus emberi képességek kibontakozását, a gondolkodást, ezzel összefüggésben a kommunikációt, a kreativitást, az önreflexiós képességet és a társas magatartást. Rámutatunk arra, hogy a játék a 3-6 éves gyermek elemi szükséglete, melyet ki kell elégíteni a csoportélet megszervezésével, az objektív és szubjektív feltételrendszer megteremtésével. A hallgatónak tájékozottnak kell lenni abban, hogy a játékszereket, a sokszínű játékélmény gyermeki személyiséget kiteljesítő hatását túlmutatva a játék előkészíti a későbbi tevékenységeket: a tanulást, a munkát, alakítja a szociális magatartást, nagymértékben hozzájárul a felnőtt élet minőségéhez. Igen nagy továbbá a szerepe a felzárkóztatásban, kompenzációban, az esélyteremtésben. A játékirányításhoz szükséges speciális pedagógusi képességeket: improvizációs készség, játékkedv, fantázia, megfelelő metodikával fejlesztjük. Követelmény: legyen képes meghatározni a játék helyét, szerepét a gyermekek fejlődésében. Ismerje a játéknak, mint a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, s mint az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének kiemelt helyét, szerepét a gyermekek fejlődésében, tanulásában, az életkori sajátosságaiknak megfelelően, rendelkezzék a játék irányításához szükséges kompetenciákkal. Irodalom: B. Méhes Éva: A óvónő és az óvodai játék. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Johan Huizinga: Homo Ludens. Universum Kiadó, Szeged, 1990. Kovács György-Bakosi Éva: A játék az óvodában. Debrecen, 1995. Stöckert Károlyné: Játékpszichológia. Eötvös József Kiadó, Budapest, 1997. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével. Eötvös József Kiadó, Budapest, 1996.

Az oktatók személyi – szakmai adatai Név Dr. Hegedűs Gábor Születési év 1951. 04. 28. Végzettség JATE BTK Szakképzettség pedagógiai szakos előadó, főiskolai tanár Jelenlegi munkahely, munkakör: KF-TFK kari főigazgató, főiskolai tanár Tudományos fokozat PhD. Neveléstudomány Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Technika: Technika 1., Technika 2., Technika ttp. Projektpedagógia: Tantárgypedagógia Neveléstudomány: Didaktika Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: 1972 szeptemberétől: Kecskemét, Molnár Erik Általános Iskola, tanár Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); 1999. Projektmódszer, projektoktatás. Tanító, 1999/7. 2000. A projektmódszer a természettudományos tárgyak oktatásában az elemi szinten és a tanítóképzésben. Ph.D értekezés. ELTE BTK, Neveléstudományi Intézet. 2001. A projektmódszer didaktikája. In: Projektmódszer II. (szerk.: Hegedűs Gábor) Kecskemét. ~ Projektmódszer II. Tanulmánykötet szerkesztése. Kecskemét. Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása – Játékos projektpedagógia az óvodai nevelésben. In: Szászné Virányi Katalin (szerk.) – Hivatás és mesterség óvodapedagógusoknak, Konferencia 2003. KF- 43-56.o. – Projektmódszertan IV. tanulmánykötet szerkesztése, előszó írása a könyvben Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása: A Projektpedagógia kutatása, Kreativitás elmélettel való foglalkozás, Környezetnevelés, Tevékenység tanulás Bécsi Egyetem Neveléstudományi Intézet. Ludwigsburg, Pädagogische Hochschule

Infrastruktúrális és tárgyi feltételek Informatika Bútorok Kapacitásvizsgálat Felvételt meghatározó tényezők

Jövőkép Célunk nem kevesebb, mint Magyarország egyik legjobb tanító- és óvóképzőjévé válni és lenni. A cél elérését nem a társintézmények kirekesztésével szeretnénk elérni, hanem a velük való együttműködéssel, a tanítóság és a óvodapedagógia tekintélyének emelésével. Kecskemét ebben a folyamatban szeretne élen járni, mintaértékű lenni.