Bevezetés

1. A jogrendszer felépítése, jogágak jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak (angolszász – kontinentális jogcsalád) jogkörök: jogcsaládokon belüli specifikumok alapján való tagozódás (pl. angolszászon belül:ausztrál/brit/USA vagy kontinentálison belül:romanista/germán/északi jogkör)

jogszabály - jogi norma jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak az összessége jogág a jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint jogterület jogszabály - jogi norma

jogrendszer: hatékony jogi szabályozás tükrözi a szabályozott gazd.-társ. viszonyokat az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége (hatályos jogi normák összessége = nem pusztán egy normahalmaz, egy koherens rendszer) a rendszerjelleg kifejeződési módjai: a) belső ellentmondás-mentesség (koherencia – sajátos jogi módszerek/elvek ennek biztosítására)

b) strukturáltság (tagozódás): Vertikális tagozódás = törvény rendelet önk.rendelet Horizontális tagozódás = Jogrendszer jogág 1. jogág 3. jogág 2. jogág 4.

jogág: a jogrendszerek jogágakra tagolódnak a tagozódás alapja: a szabályozás tárgya és módszere mivel hasonló v. azonos társ. viszonyokat szabályoznak ez a normák kógens v. diszpozitív szabályozásában ölt testet jogágakon belül: sajátos belső struktúra érvényesül közös alapfogalmaik vannak sajátos a jogértelmezési módszerük

alap-jogágazatok: közjog – magánjog az ember a közjog alanyaként, mint állampolgár jelenik meg a közjog a közérdekű viszonyokat szabályozza alkotmányjog/közigazgatási jog/büntető jog imperatív szabályok az ember, mint tulajdonos jelenik meg a magánjog a magánérdekű életviszonyokat szabályozza családi jog/kereskedelmi jog/öröklési jog/dologi jog/kötelmi jog…stb diszpozitív szabályok keresztülfekvő jogágak (munkajog/tb jog/pénzügyi jog…stb)

hatályos joganyag csoportosítása: anyagi – alaki/eljárási jog: jogalanyok számára jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg=jogviszonyt tartalmilag rendezik meghatározza hogy a jogalanyok a jogaikat milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik Pl.: Gt. Ctv. Ptk. Pp. Btk. Be.

2. Kötelmi jog jogszabályi háttér: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről jogszabály hatálya: ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérõen nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. jogszabály felépítése/szerkezete

3. Társasági jog - cégjog jogszabályi háttér: 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.) - anyagi jogi normák 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról (Ctv.) – eljárás jogi normák A Gt. hatálya: tárgyi hatálya: üzletszerű közös gazdasági tevékenység (kiv.:non-profit gazdasági társaságok) területi hatálya: Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok személyi hatálya: belföldi és külföldi, természetes és jogi személy és egyéb jogképes szervezet, aki a magyar társaság alapítója vagy tagja (külföldi székhelyű társaságok magyarországi fióktelepei) Gt. és Ctv. szerkezete