Bevezetés a jog- és államtudományokba

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a jog- és államtudományokba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a jog- és államtudományokba
5. előadás A jogrendszer

2 Rendszer A világ a káosz és a rend „küzdelme: egyszerre van jelen benne mindkettő Rendszer: elemek „nem esetleges” halmaza, valami, amitől a „egész” több lesz mint a részei összessége. Hiába változnak a rendszeren belül az elemek, az egész megtartja önazonosságát: néhány év alatt a sejtjeink teljesen lecserélődnek, mégis ugyanazok az emberek maradunk. Fogaskerekek > óra;alkatrészek > autó Halmaz (pl. fogaskerekek kupaca) nem rendszer A naprendszer A sejt, mint rendszer

3 Részletek az Alaptörvényből és a Jat.-ból
Jogrendszer Az egyik leggyakrabban használt kifejezés Egy állam adott pillanatban hatályos jogszabályainak összessége A jogrendszer attól lesz „rendszer” horizontálisan és vertikálisan is tagozódik. A korai jogok inkább halmazai a rendelkezéseknek A jogrendszerré szerveződés a XVII.- XIX. századra tehető „Értelmi-logikai” összefüggés található a normák között A jogi rendelkezések „összecsomósodnak”, csoportokba rendeződnek, és közöttük összefüggés teremtődik. Alaptörvény R) cikk: (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2. § (4) bekezdés A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály (…) b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe Részletek az Alaptörvényből és a Jat.-ból

4 A rendszerré szervezés technikái
A jogrendszer alapegysége: a jogi rendelkezés (jogi norma) Jogintézmény – jogi normákból felépített séma Sokszor egy valóságos viszonyrendszer az alapja: házasság, család, szerződés > ezt a jog szabályozza > a szabályok összefüggenek egymással, együtt értelmesek, egy „norma- köteget” hoznak létre A jogintézmények csoportokba rendeződnek: legmagasabb szintű összefoglalásuk a kódex (mint speciális jogszabály) – különböző elvontsági szintű jogintézmény található bennük: alapelvek – általános rendelkezések – különös rendelkezések – részletrendelkezések A jogszabályok újabb csoportokba rendezhetőek: a szabályozás tárgya és módszere szerint: ez a jogág – a jogrendszer horizontális felosztására szolgáló módszer Alkotmány Ptk. Btk. Be. …. Büntető eljárásjog Polgári jog Büntetőjog A jogrendszer, a jogágak a kódexek és a jogintézmények

5 A jogrendszer mint fa metaforája
Jogág Levelek – jogi normák A kontinentális jogrendszerekben használatos Nincsen egyértelmű kritérium az elhatárolásra – gyakran csak a szokások mondják meg Elválasztás kritériuma: Szabályozás tárgya (pl. családjog) Szabályozás módszere (tulajdon kétféle szabályozása – büntetőjog imperatív szabályok a megsértése esetén, magánjog – diszpozitív szabályok a vele való rendelkezésre) Diszciplináris – ahogy a tudósok és az egyetemek tagolják Gally - jogintézmény Ág - jogág Fa - jogrendszer A jogrendszer mint fa metaforája

6 A közjog és magánjog eredete
A legrégebbi felosztás (ius privatum és ius publicum) A közjog amely az államra vonatkozik, a magánjog, amely a magánszemélyek érdekét tartja szem előtt Közszféra és magánszféra különbsége van mögötte a XIX. Századtól A középkorban a kettő összefolyik: a rendi helyzet és a tulajdon meghatározták az egyén teljes sorsát Magánszféra kialakulása: az állam határait meg kell vonni. Kell lenni egy térnek, ahol a magánszemély szabadon él, gazdálkodik, és csak a többiek szabadsága korlátozza ebben Az állam rendelkezik az erőszak alkalmazásának monopóliumával – ezt szabályozza, korlátozza a közjog Hatékonyság önkény dilemmája XVI. Lajos fia, Dauphin Louis-Joseph születése: a király fiának születése nem magánügy volt, hanem közügy, így a szüléskor kb. egy tucatnyian tartózkodtak a szobában

7 Közjog és magánjog megkülönböztető ismérvei
Alaphelyzet Korlátozottság Szabadság Jogviszonyok jellege Alá-fölérendeltségi Mellérendeltségi Jogi normák jellege Kogens Diszpozitív Szabályozási tárgy Közérdek Magánérdek Tipikus jogalanyok Állam – állami szerv Állam – magánszemély Magánszemély - magánszemély

8 Külső jog – belső jog Nemzetközi közjog
A belső jogrendszereken kívüli, azaz az államok közötti jog a külső jog (nemzetközi jog) Nincsen világállam, ez a jog koordinációs jellegű Jogforrásai: főként szerződések Sok konstitutív (szervezeteket létrehozó) szabály van közötte, kevés a regulatív (cselekvést szabályozó) Nincsen főhatalom, ezért a szankciót nincsen aki kikényszerítse (ld. Oroszország elleni szankciók) A nemzetközi jog alanyai elsősorban az államok (csak ritkán magánszemélyek) A jogvédelem csak szűk körben a bírói út Örök kérdés a nemzetközi jog elsődlegességének kérdése Monista elmélet: a nemzetközi jog és a belső jog egy jogrendet alkotnak Dualista elmélet: a két jogrendszer különböző, egy nemzetközi norma az elfogadással, vagy a kihirdetéssel válik a belső jog részévé Nemzetközi magánjog A név megtévesztő: nem államok közötti viszonyokat szabályoz, hanem azt mondja meg, hogy egy nemzetközi elemet, (tipikusan eltérő nemzetiségű vitázókat) tartalmazó jogvitát milyen jogrend szerint kell eldönteni. Kétféle megoldás: Közvetett: csak azt szabályozza, hogy melyik jogrendet kell alkalmazni (koordinációs – technikai jog) Közvetlen: az államok nemzetközi szerződést kötnek egyes jogviták rendezésével kapcsolatos kérdésekben.

9 Anyagi jog - alaki jog (eljárásjog)
Főleg emberi magatartásokat szabályoznak – az állampolgárok, vagy az állam számára előírt kötelezettségeket és jogokat Példák: Ptk., Mt,. Btk. Alaki jog (eljárásjog) A jogok és kötelezettségek érvényesítésének módja A szabályok, amelyekkel mozgásba hozható (és mozgásban tartható) a „jog gépezete”

10 Polgári jog Tág értelem: ius civile – a magántulajdon és az árutermelés és csere (pgazdaság és piac), valamint a magánszemályek személyi viszonyait szabályozó jogág Alapja a római jog Szűk értelemben: a polgári jog a magánjog része, (elsősorban a magánszemélyek és a piaci forgalom joga), és tőle különbözik a munkajog, a kereskedelmi jog, a társasági jog, a családjog, stb. Jelenlegi rendszere: Általános rész Az ember, mint jogalany (jogképesség, cselekvőképesség, a személyiség védelme) A jogi személy (benne: a gazdasági társaságok) Családjog (család, házasság, gyámság) Dologi jog (in rem jogok – tulajdon, haszonélvezet, zálog) Kötelmi jog (in personam jogok – szerződések és kártérítés) Öröklési jog

11 Büntetőjog Büntető anyagi jog
Fő célja, hogy a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvének megfeleljen. Ezért a bűncselekményeket és a büntetéseket tartalmazza Tág értelemben: ide soroljuk a büntető eljárási jogot is. Általános rész: bűnösség (szándékosság és gondatlanság) – büntetések, bűncselekmények stádiumai, stb. Különös rész: az egyes bűncselekmények a védett jogtárgyak szerint csoportosítva – élet és testi épség, nemi erkölcs, közbizalom, közegészség, közlekedés rendje, A szombathelyi börtön dráma szakkörösei szavalnak az 1956-os forradalom emlékére tartott műsorban

12 Alkotmányjog Politika Erkölcs Csúcsán az egyben a jogrendszer csúcsát is jelentő alkotmány áll. Az alkotmány két részből tevődik össze: egy államszervezeti részből Alapjogi részből Az államszervezeti rész a hatalmi ágak megosztásának elve alapján írja le a legfontosabb állami szerveket, ezek feladatköreit, (hatáskörét) és egymáshoz való viszonyát > nehezen elválasztható a politikától Az alapjogi rész az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit írja elő > nehezen elválasztható az erkölcstől Sarkalatos törvények – a legalapvetőbb társadalmi viszonyokat szabályozó normák Alkotmány Ptk. Btk. Be. …. Büntető eljárásjog Polgári jog Büntetőjog A jogrendszer az Alkotmánnynal kapcsolódik a politikához és az erkölcshöz

13 Közigazgatási jog Szintén közjogág
Igazgatás: az irányítás egy része – a feltételek biztosítása (bürokrácia – a modern állam egyik legfontosabb vívmánya – racionálisan működő szervezet, ahol az emberek kiszámítható szabályok szerint, elfogulatlanul, gép-szerűen intézik az ügyeket) Az igazgatás lehet: Magánigazgatás Közigazgatás Szűkebb értelemben: állami igazgatás (államigazgatás) Tágabb értelemben: a társadalmi önigazgatás is ide tartozik (pl. egyesületek, érdekképviseleti szervek) A végrehajtó hatalom működését szabályozza Honvédelem, kulturális igazgatás, egészségügyi igazgatás, adóigazgatás, sőt: igazságügyi igazgatás, gyámügy, építési igazgatás Kettős funkció: az állami célok, preferenciák érvényesítése a magán-világban (pl. építési igazgatás, fogysztóvédelem, környezetvédelem) az állam tényleges cselekvése: oktatás, honvédelem

14 A jog vertikális tagozódása
Két dolgot jelent: A jogforrási hierarchia A rendeletek nem lehetnek ellentétben a törvényekkel; a törvények pedig az Alaptörvénnyel A mennyiség és a részletezettség lefelé nő – bizonyos tárgyköröket csak 2/3-os (sarkalatos) törvény szabályozhat – más témákat csak törvény A törvényekben nem lehet mindent szabályozni, az egyes részletkérdésekről a rendeletek Alaptörvény Törvények Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Önkormányzati rendeletek Egyéb adminisztratív – végrehajtási normák

15 A jogrendszer egységének biztosítása
Konzisztencia: egyféle választ ad a jogrendszer egy meghatározott jogesetre, ellentmondás-mentes Ellentmondás fajtái: A jogrendszer nem ad megoldást (joghézag) Inszuffiencia – nem szabályoz, de kellene szabályoznia Eredeti – jogalkotói hiba Származékos – új társadalmi jelenség Inkonzisztencia – szabályoz, de ellentmondásosan Indetermencia – szabályoz, de homályosan Axiológiai – a jog szabályoz, de erkölcstelen módon Joghézag kiküszöbölési módjai Nincs olyan, hogy joghézag Csak jogalkotással Analógiával A tényállás buherálásával A jogrendszer többféle megoldást is ad (normakollízió) Tág értelemben vett joghézag esetén Elvek: lex superiori derogat lege inferiori Lex posterior derogat lege priori Lex specialis derogat lege generali (a horizontális dimenzióban) A jogrendszer több szereplője, vagy egy szereplője sem akarja megoldani a problémát (negatív és pozitív hatásköri és illetékességi összeütközések) A hatáskör a feladatok elosztását jelenti az egyes szervezet-fajták, vagy a szervezetek hierarchikus szintjei között Az illetékesség a területi elosztást jelenti az azonos szintű szervezetek között Két azonos szervezetrendszeren belüli hatásköri és illetékességi összeütközést a magasabb szerv, két különböző közöttit külső szerv, (pl. az Alkotmánybíróság) dönti el. Részlet egy illetékességi térképből, amely háromféle állami szerv illetékességi területeit tartalmazza