A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI NYÍREGYHÁZA VÁROS TERÜLETÉN Buris Katalin 2004.

Tartalom A vizsgálat célja és menete A levegőszennyezés hatása a növényekre A nehézfémek hatása Ólom Kadmium Por Veszélyeztetett területek csoportosítása és telepíthető növényfajok

A vizsgálat célja és menete Cél: Meghatározni a várost lefedő mintavételi hálózat pontjairól vett növényminták alapján a levegőszennyezettség mértékét és területi képét. Menete: TIKÖFE számozással kijelölte a mintavételi helyeket. Ezen pontokon elvégzett mérések eredményeinek táblázatos összefoglalása (nehézfémtartalom mg-ban, ill. µg-ban kifejezve).

A levegőszennyezés hatása a növényekre A szennyező gázok kimutatása A növények reakciója a gázszennyeződésre függ a: faji adottságoktól, fejlődési állapottól, fiziológiai aktivitástól, az egyes szervek korától. Szennyezők koncentrációja és a hatás időtartama:  akut,  krónikus károsodás.

A nehézfémek hatása Egyes ipari üzemek környékén nagyobb mennyiségű kadmium, réz, vas, mangán, ólom, cink kerül a levegőbe. A levélfelületre rakódott szennyező anyagok hatására csökkenhet a fák növekedése és leveleinek mérete, sőt idő előtti lombhullás is bekövetkezhet. A törvény (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete) által szabályozott határértékű szennyezők közül az ólom, kadmium és az ülepedő por esetében mért értékeket kell elsősorban nagyító alá vennünk.

Ólom Átlaghoz viszonyítva magasabb értékek a veszélyeztetettebb épületek, területek közül pl: a Megyei Kórház közelében. Alacsonyabb értéket a Gumigyár, Papírgyár, ÁNTSZ és a Városi ÁNTSZ közelében kaptak. A legkisebb értéket Nyíregyházának egy kertváros jellegű részén mérték.

A környezetvédelmi törvény alapján ólom esetén a határérték 300 mg/m 2. (µg/m 2 )

Kadmium Kadmiumból egy helyen mértek 0  g/m 2 -nél „magasabb” értéket (0,16968  g/m 2 -t). A határérték: 1,5 mg/m 2.

Por A porra vonatkoztatott határérték a törvény alapján 480 mg/m 2. (mg/m 2 )

A növények szerepe a levegő minőség védelmében A zöldfelületek környezetvédelmi hatásai Kedvezően befolyásolják a helyi klímát, csökkentik a szélsebességet, és növelik a levegő páratartalmát. A városokban a párolgás hűtő hatása révén csökkentik a felmelegedést, az épületek közötti terekben kisebb légmozgás keltésével segítik a belterület átszellőzését. Por- és a légszennyezés, valamint fagy és zaj elleni védelem. Természetvédelmi funkciójuk elsősorban a madarak védelmében rejlik. Növelik a tájképi értékeket Szerepet játszik a városlakók testi-lelki komfortérzetében is.

Veszélyeztetett területek csoportosítása és telepíthető növényfajok Légszennyezés mértéke alapján a területek csoportosítása: 1. Nehézfém által terhelt terület: pagodafa nyugati ostorfa magyar kőris ezüst hárs csörgőfa japán rózsa 2. Kisebb terhelésű terület: Platánfa Lepényfa Juharok Szivarfa Kislevelű hárs

3. Nehézfém által legkevésbé érintett terület: Gyertyán Kocsányos tölgy Madárbirs Tibeti lonc Cserjék: mahónia korallbogyók Júlia-borbolya Árnyéki talajtakarók: borostyán, kúszó kecskerágó és változatai, japán lonc, szőnyegmadárbirs. Magyar kertészetek.