Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika 4.
Logikai rekonstrukció Összetett érveléseknek nevezzük azokat az érveléseket, amelyekben a következtetések láncszerűen egymásba kapcsolódnak, az egymásba kapcsolódó részeket pedig részérveléseknek. Ilyenek szerepeltek már korábbi példáinkban is. Nem kell szomorkodni, hiszen minden elmúlik egyszer! P1 Minden (állapot) elmúlik egyszer. P2 (A te szerelmi csalódásod is egy állapot. ) K (Tehát a te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P1 (A te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P2 ( Új szerelmek jönnek helyette, amelyek majd boldoggá tesznek) K Nem kell szomorkodni
Logikai rekonstrukció „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” P1 Ha valamit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ha valami nincs meg neked, akkor azt elvesztetted.) 1. részérvelés P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) 2. részérvelés P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott téged.) K2 Felszarvaztak (megcsaltak) téged.
Logikai rekonstrukció „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” P1 Ha valamit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ha valami nincs meg neked, akkor azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvai A két részérvelés kapcsolódása P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott – megcsalt – téged.) K2 Felszarvaztak (megcsaltak) téged.
Összetett érvelések Hosszabb szövegekben, cikkekben, könyvrészletekben, beszédekben szinte kivétel nélkül összetett érvelésekkel találkozunk. Ezek logikai szerkezete igen bonyolult is lehet. A szerző néha egymással távoli és nem nyilvánvaló kapcsolatban álló konklúziók alátámasztására vállalkozik. A logikai rekonstrukció során megpróbáljuk az érv premissza-konklúzió szerkezetét feltárni, és áttekinthető formába önteni, hogy aztán alkalmazni tudjuk velük szemben a logikai vizsgálat eszközeit. Célszerű megszámozni az állításokat, s egy úgynevezett logikai térképet készíthetünk. Ennek segítségével sematikusan ábrázolhatjuk az állítások logikai kapcsolatát.
Összetett érvelések/logikai térképek „A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője.” Egypremisszás következtetés.
Összetett érvelések/logikai térképek „(1 ) A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván (2) nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője.” Logikai térképe: P1 A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. K Nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője.
Összetett érvelések/logikai térképek Az egypremisszás következtetéseket elemi következtetéseknek is nevezzük. Az elemi következtetések is sok esetben láncszerűen egymásba kapcsolódnak. „ A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője. Tehát ártatlan. Ezért a vádlottat fel kell menteni.”
Összetett érvelések/logikai térképek „(1) A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott. Így nyilván (2) nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője. Tehát (3) ártatlan. Ezért (4) a vádlottat fel kell menteni.” Függőleges mintájú logikai térkép: 1.P1 A benyújtott okmányokból világosan kiderül, hogy a vádlott a kérdéses időpontban Bécsben tartózkodott 2.K Nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője P1 (Nem lehet ő a Visegrádi utcai rablás elkövetője) 3.K Tehát ártatlan P1 (A vádlott ártatlan.) 4. K Ezért a vádlottat fel kell menteni.
Összetett érvelések/logikai térképek „A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Mi a konklúzió?
Összetett érvelések/logikai térképek „A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Két konklúziójelzőnk van: tehát, így
Összetett érvelések/logikai térképek „A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Konklúzió: 1. Az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. 2. Az ember nem rendelkezik szabad akarattal. Az első konklúzió azonban premisszája is egyben a második konklúziónak.
Logikai térképek „(1) A világon minden jelenség oksági törvényeknek alávetett. (2) Tehát az ember cselekedetei is oksági törvényeknek alávetett. Így (3) az ember nem rendelkezik szabad akarattal.” Logikai térképe: A logikai térkép első lépésként segíthet minket abban, hogy rekonstruáljuk a szöveget, de nem azonos magával a rekonstrukcióval.
Logikai térképek Nézzünk egy olyan szöveget, amelynek a logikai térképében a premisszák részben vízszintes minta szerint kapcsolódnak. Ahol több, egymástól független premissza alapozza meg a(z) (egyik) konklúziót. „(1) A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. Azon kívül, hogy (2) képesek lesznek más emberekkel kommunikálni, (3) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. (4) A fogalomalkotásról is tanulhatnak, ha (5) látják, hogy azoknak a szavaknak a megfelelője, amelyek az egyik nyelvben hasonló dolgokat jelentenek, mennyire különböző dolgokat jelent a másikban. (6) Egyetlen diák órarendjéből sem hiányozhat az idegen nyelv, (7) még akkor sem, ha egyes intézményekben nem kötelező. (8) Neked is időt kell szakítanod a nyelvtanulásra.”
Logikai térképek (5) (2) (3)(4) (1) (6) (8) A (7) állítás se nem konklúzió, se nem premissza! A diagram második-harmadik sorában egy vízszintes szerkezetű részérvelés található, ahol három premissza (2), (3) és (4) egymástól függetlenül indokolja az (1) konklúziót: ezek az úgynevezett független premisszák. Vegyük észre, hogy a független premisszák, egymástól független elemi következtetéseket alkotnak a konklúzióval.
Logikai térképek Az előbbi példában: P A (nyelvtanulók) képesek lesznek más emberekkel is kommunikálni. K A hallgatók számára fontos a nyelv. P A (nyelvtanulók) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. K A hallgatók számára fontos a nyelv. P (A nyelvtanulás folyamán) a fogalomalkotásról is tanulhatnak (a nyelvtanulók) K A hallgatók számára fontos a nyelv.
Logikai térképek Ettől a szerkezettől lényegesen különbözik az a szintén vízszintes képlet, amelyben egy vagy több premissza együtt, összekapcsolva támasztja alá a konklúziót. „(1) A szobatársam elköltözik. Következésképpen (2) nekem is el kell költöznöm. (3) Jelenleg alig tudom fizetni a bér rám eső részét.” Az érvelés diagrammja: (1) (3) (2)
Logikai térképek Ebben az esetben az (1) és (3) állítások csak együtt indokolják a konklúziót, külön-külön nem jelentenének érvet a konklúzió mellett. Az ilyen premisszákat kapcsolt premisszáknak nevezzük. P A szobatársam elköltözik. K Nekem is el kell költöznöm. Miért is kell elköltöznöm? Fontos megkülönböztetnünk a független premisszákat a kapcsolt premisszáktól: Ha a független premisszák egyikéről ki tudjuk mutatni, hogy hamis, attól még a többi – esetleg egyetlen is – képes indokolni a konklúziót. (Bár nyilván gyengébb lesz az érvelés.) Ha viszont a kapcsolt premisszák egyikéről sikerül kimutatni, hogy hamis, akkor az érvelést megcáfoltuk.
Logikai térképek A logikai térképekben az állítások tehát 1. Kapcsolódhatnak kizárólag függőleges minta szerint a) Egyetlen elemi következtetés b) Több elemi következtetés láncszerű kapcsolódása 2. Kapcsolódhatnak részben vízszintes minta szerint a) Több, önmagukban is elegendőnek ítélt, úgynevezett független premissza több elemi következtetést alkot. b) Kapcsolt premisszák alkotnak a konklúzióval együtt következtetést. (Önmagukban nem elegendőek)
Logikai rekonstrukció/érvelések értékelése Ne felejtsük el, a célunk az, hogy kiderítsük milyen eszköz vagy eszközök lehetnek a kezünkben a helyes álláspont kialakítására. A logikai elemzés segítségével értékelhetünk egy adott érvet. A logikai értékelés szempontja az, hogy a premisszák mennyire támasztják alá a konklúziót, valóban maguk után vonják-e a konklúziót. A logikai térképek készítése megkönnyítik a rekonstrukciót, de – önmagukban tekintve – semmit nem mondanak az érvek értékéről. A logikai térképek készítését ki kell egészítenünk. Az értékelés érdekében fel kell tárni az érvelés premissza-konklúzió szerkezetét. Ha lehet, az adott sémába kell illeszteni az érvelést. Ezt már eddig is csináltuk.
Logikai rekonstrukció „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. Az első részérveléssel kapcsolatban kimutattuk, hogy bár az első explicit premisszája igaz, de a második – implicit – premisszája nem. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a logikai rekonstrukció segítségével feltárhatjuk az érvelés szerkezetét, sémáját, világosabban láthatjuk – mint a példa esetében is – a rejtett premisszákat, ezután ítélkezhetünk a premissza igaz vagy hamis voltáról, de ez utóbbi mozzanat már nem a logika feladata.
Az árnyékbokszolás (szalmabáb érvelés) hibája Gyakran előfordul, hogy nem a saját álláspontunkat változtatjuk meg illegitim módon, hanem a vitapartner álláspontját torzítjuk el. A: Szerintem nem jó, hogy a gyerekek a forgalmas autóutakon játszanak. B: Én viszont azt gondolom, butaság lenne egész napra bezárni a gyerekeket. B azt sugallja, hogy A álláspontja szélsőségesebb, mint amilyen valójában. Mintha A azt állította volna, hogy „a gyerekeket egy pillanatra sem lehet kiengedni a lakásból.” Ám A nem ezt állította. 1. B ezáltal egyrészt kitér az eredeti kérdés elől. 2. Másrészt egy olyan eltúlzott, szélsőséges álláspontot tulajdonít A-nak, amit könnyebben cáfolhat. Ezáltal azt a látszatot kelti, hogy A álláspontja tarthatatlan.
Az árnyékbokszolás (szalmabáb érvelés) hibája Az árnyékbokszolás (szalmabáb érvelés) hibáját követi el az, aki eltorzítja partnere álláspontját, és e torzított álláspont ellen érvel. A torzított álláspont rendszerint megtévesztésig hasonlít az eredetire, ám logikailag sokkal gyengébb, sokkal nehezebben védhető. Majd erről a torzított, gyenge álláspontról kimutatja a beszélő, hogy tarthatatlan, és ezzel azt a látszatot kelti, hogy megcáfolta partnere álláspontját. Logikai szempontból az árnyékboksz csak egy irreleváns megnyilatkozás, ám a racionális vita célja szempontjából nagyon veszélyes, mert képes a vitát teljesen félre vinni: egész egyszerűen kizárja a másik álláspontját. Ez a veszély abban rejlik, hogy képes összezavarni a beszélőt. Sokszor a beszélő nem utasítja el a torzított álláspontot, hanem megpróbálja megvédeni, így olyan álláspont mellett igyekszik érvelni, ami eredetileg nem is az övé volt.
Az árnyékbokszolás (szalmabáb érvelés) hibája A: Szerintem nem jó, hogy a gyerekek a forgalmas autóutakon játszanak. B: Én viszont azt gondolom, butaság lenne egész napra bezárni a gyerekeket. A: Hm, de még mindig jobb, mint balesetnek kitenni a gyerekeket. B: Ezt komolyan gondolod? A gyerekeket tényleg egész napra be kellene zárni? B azzal, hogy egy sokkal szélsőségesebb álláspontot tulajdonított A-nak, össze is zavarta A-t, aki ezáltal átsiklott a tény felett, hogy az eredeti álláspontja sokkal mérsékeltebb volt, s így egy eltúlzott álláspontot kezdett védeni.
Az árnyékbokszolás (szalmabáb érvelés) hibája Ennek az oka abban rejlik, hogy a torzított álláspont – „a gyerekeket egy pillanatra sem lehet kiengedni a lakásból” – nincs explicit kimondva, hanem csak az árnyékbokszoló (B) érveléséből lehet rá következtetni. Mivel a vitának a dramaturgiája, szokványos mechanizmusa is olyan, ha az egyik fél támad egy álláspontot, akkor a másik félnek védenie kell azt, ezért könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy a beszélő olyan álláspontot kezd védelmezni, ami eredetileg nem is az övé. Némely esetben az árnyékboksz kialakulását mozdítja elő, hogy maga a beszélő sem teszi világossá saját álláspontját. Példánkban is A megnyilatkozása „Szerintem nem jó, hogy a gyerekek a forgalmas autóutakon játszanak” tekinthető úgy, hogy a saját, kimondatlan álláspontjának megalapozását szolgálja. Az álláspontja feltehetően az lenne, hogy „jobban oda kellene figyelnünk a gyerekekre, nem szabadna felügyelet nélkül hagynunk őket.” Ezt azonban nem mondja ki.
Az árnyékbokszolás (szalmabáb érvelés) hibája X: Szerintem elkeserítő, hogy a vágóhídra ilyen összezsúfolva viszik a sertéseket. Egymást tapossák agyon. Hát aztán amit a vágóhidakról hallottam, hogy mi megy ott! Szerintem az állatoknak is lehetnek jogaik! Y: Lehet, de egész gazdaság épül a sertéshús feldolgozására, s egyébként is ha bezárnánk a vágóhidakat, mit tennénk a sok millió sertéssel? Ebben a példában is X lehet, hogy valóban azt a kimondatlan álláspontját kívánja megalapozni, amit Y szintén kimondatlanul tulajdonít neki, de lehet, hogy csak bizonyos, az állati jogokat is figyelembe vevő szabályok, rendeletek fontosságát akarja hangsúlyozni. Ha az utóbbi eset áll fent, és X a másik fél érveit igyekszik cáfolni, akkor az X által kimondatlanul hagyott álláspont megvitatása elmarad. Ebből a szempontból kisiklik a dialógus. Összefoglalva is azt mondhatjuk, hogy az árnyékboksz kivédését segítheti, ha pontosan tisztában vagyunk saját álláspontunkkal, és a vita egy-egy szakaszában világossá, explicitté is tesszük azt. Ha az ellenérvelésben a félreértelmezés gyanúja merül fel, akkor tisztázni kell a saját álláspontunkat, s fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a partner valójában nem ezt cáfolja.
Kiindulópontok Továbbá amellett, hogy világossá kell tenni az álláspontokat, egyik fél sem tekintheti megkérdőjelezhetetlennek, vitán felülinek saját álláspontját, illetve azokat az állításokat, amelyeket megalapozásra kíván felhasználni. A feleknek indokolniuk kell a saját álláspontjukat! (Racionális vita egyik fontos speciális szabálya.) Ennek a szabálynak a megszegése többnyire a következő érvelési hibákat eredményezheti: –kibújás a bizonyítás kényszere alól –körbenforgó érvelés –túl sokat állító kérdés
A bizonyítás terhe Az előbbi szabályból következik, hogy az álláspontot (kritikát) előterjesztő félnek meg kell védenie álláspontját, ha a másik fél úgy kívánja. A helyes álláspont kialakítása megköveteli, hogy minden kimondott álláspont bizonyításra kerüljön, ha szükséges. Ennek megszegése a kibújás a bizonyítás kényszere alól hibáját eredményezi bizonyítás kényszerének illegitim áthárítása A „kibújás” sajátos esete lehet: tekintélyre hivatkozás (irreleváns módon) nem tudásra apellálás
Bizonyítás kényszerének illegitim áthárítása X: Szerintem az 50-es sebességkorlátozás teljesen értelmetlen! Y: Miért, mire alapozod ezt a véleményedet? X: Miért, szerinted nem? Meséld el nekem, hogy mi értelme van! X előad egy álláspontot, ezért a vitának ezen a pontján a bizonyítás az ő feladata lenne, ám a bizonyítás terhét áthárítja a másik félre. Ezzel viszont éppen a racionális kritikáktól próbálja megóvni saját álláspontját, így természetesen megnehezítheti a helyes álláspont kialakítását. Az, aki a vita olyan szakaszában, amelyben őneki kelleni bizonyítania, áthárítja a másik félre a bizonyítás terhét, a bizonyítás kényszerének illegitim áthárításának hibáját követi el.
A bizonyítás terhe Kibújás a bizonyítás terhe alól: –Az álláspontot bizonyításra nem szorulónak állítják be, immunizálják a kritikával szemben: - „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy…” - „Senki, aki épelméjű, nem kételkedhet abban, hogy…” - „Az igazi férfi bírja az italt.” (ezek fenyegetésre is apellálnak. A cél, hogy pszichológiailag nehézzé váljon kritikailag megszólalni) –Személyesen akarnak jótállni az álláspontért: - „Kérem fogadják el tőlem most különösebb bizonyítás nélkül, hogy…” – szimpatikus, tekintélyes figurától. - „Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy…”
A bizonyítás terhe és a nemtudásra apellálás - Azt olvasom a horoszkópomban, hogy a héten csupa kellemes dolog történik velem. - Ugyan már! Csak nem veszed komolyan!? - Nem látom be, miért ne függhetnének össze a dolgok ilyen módon is. Miért ne hathatna az égitestek mozgása az életemre? A nemtudásra apellálás hibáját követi el a beszélő, amikor abból, hogy az álláspont ellen nincsenek meggyőző bizonyítékok, arra következtet, hogy az álláspont elfogadható.
A bizonyítás terhe A racionális vita szabályai szerint a beszélőnek két feladata mindig van: indokolnia kell saját álláspontját, és bírálnia kell az ellene felhozott érveléseket. A nemtudásra hivatkozás a második feladatot teljesíti, rámutat, hogy nincs cáfolat. Ez a megállapítás releváns az álláspont értékelésével kapcsolatban. Azonban nem elegendõ, mert ezzel még nem teljesítette az első feladatot, az alátámasztás feladatát. Az ilyen érvelés gyakran együtt jár azzal, hogy a nem tudásra apelláló áthárítja a bizonyítás kényszerét a vitapartnerre. „Nem szól ellene semmi, bizonyítsd be te, hogy nincs így!” -> itt azt kell észre venni, hogy a bizonyítás kényszere illegitim módon került áthárításra, hiszen az érvelőnek viszont nincs semmilyen alátámasztó érve az álláspontja mellett és mivel ő vállalt fel egy álláspontot előbb neki kell bizonyítania.
A bizonyítás terhe és a körbenforgó érvelés „A mi papunk éjszakánként az Istennel kártyázik! „Honnan tudod, hogy nem hazudik?” „Csak nem gondolod, hogy Isten kártyázna egy hazug pappal?!” Vagy „Nyilvánvaló, hogy az Univerzum térid ő tartományán kívül fellelhet ő Teremt ő létezik. Egyszer ugyanis egyszülött fián keresztül kinyilvánította, amelyre maga a Biblia a bizonyság. Így nem is kell meglep ő dnünk azon, hogy a négy evangélium egyaránt számos, egymást kölcsönösen alátámasztó történeti bizonyítékot szolgáltat. A Szentírás pedig nem hazudik, hiszen ami benne áll, az maga az isteni ige.”
A bizonyítás terhe és a körbenforgó érvelés –A körbenforgó okoskodás hibája abban áll, hogy a premisszák között már szerepel, vagy logikailag implikálva van a konklúziónak megfelelő állítás, miközben a premisszákból kívánunk következtetni a konklúzióra. –Az érvelés logikai szempontból érvényes. A premisszák kétségkívül megalapozzák a konklúziót. Egy p állításból logikailag következik maga a p állítás is. A körbenforgó okoskodás tehát logikailag érvényes következtetés. A baj más jellegű: maga a bizonyítási eljárás fölösleges a konklúzió megalapozása szempontjából, de azt az illúziót adhatja, hogy a konklúzió bizonyítást nyert.
A másik álláspontjának kritikája Mint már említettük, mindig figyelembe kell vennünk a téma tartalmát amikor a vitapartner álláspontját kritizáljuk: a különböző témakörök különböző mértékű megalapozást kívánnak. Annak bizonyítása, hogy a foci vb-t a német válogatott fogja megnyerni, egészen másféle erősségű megalapozást kíván, mint például egy matematikai tétel bizonyítása.
A másik álláspontjának kritikája - Hidd el, hogy tetszel neki! Mindig olyan jókat mond rólad, feltűnően kedves veled és állandóan csüng a szavaidon! - Jó, jó, de ez még nem bizonyítja, hogy járni is akar velem! A bizonytalan szerelmesnek abban igaza lehet, hogy a barát állításai nem bizonyítják szükségszerűen azt, hogy a szeretett személy ténylegesen járni kíván vele. Ám egy kialakuló kapcsolat elején ennél többet nem is lehet bizonyítani annak érdekében, hogy vajon érdemes-e próbálkozni. vagy - Hidd el, hogy gyomorrákom van. Már egy hete fáj a gyomrom és szédülök. - Ne viccelj! Egy fél éve voltál sz ű résen, nincs hasmenésed és a vérleleted egy hónapja teljesen negatív volt. De azt tudom, hogy keveset eszel. Szerintem inkább többet kellene enned és pihened! - Mit bizonyít mindez? Azért mert rosszul eszek attól – vagy éppen ezért – még lehetek rákos! Mi vagy te, orvos?
A másik álláspontjának kritikája Előfordul, mint érvelési hiba, hogy a másik féltől az adott téma által megköveteltnél, szükségesnél erősebb megalapozást várunk el. Az ilyen túlzó követelmény viszont a helyes álláspontot is kizárhatja a ténylegesen gyenge érvekkel együtt. Ezzel a hibával leginkább az aszimmetrikus vita során találkozhatunk. A szkeptikus pozícióban lévők szoktak némely esetben ilyen túlzó követelménnyel fellépni, tehát azok, akik nem egy alternatív álláspontot adnak elő, hanem inkább amellett érvelnek, hogy a másik álláspontja nincs kellően alátámasztva.