Kultúra és kultúrák Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény

Az ember mint biológiai lény  Tudományterületek, amik hozzájárulnak az összképhez: etológia, humánetológia kognitív pszichológia  csecsemők fejlődése agykutatás  szervi elváltozások, speciális betegségek paleontológia kulturális antropológia  Elméleti keret: az evolúció

Az emberi törzsfejlődés 6 – 6,5 millió év Két lábra emelkedés: 6 – 4 millió éve  szavannateória  vízimajom-elmélet Enkefalizáció („agyasodás”)  Homo erectus (1,8M)  Homo sapiens (200K)

Intermezzo: a felegyenesedés  Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió évet fog át.  A 6 és 4 millió év közötti időszak kritikus, mivel nem maradtak fenn fosszíliák.  Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése.  Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így többféle elmélet látott napvilágot, például: szavannateória, vízimajom-elmélet

A szavannateória  A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt elválásunk után a szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte meg.  Problémák Miért hagyták el őseink a biztonságot, táplálékot adó esőerdőt, ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól megvan? Különös és ellentmondó logika:  az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott élő állatok kibírják a bundájukat  zsírszöveteinket viszont szigetelés céljából alakultak ki, ha esetleg hideg lenne (és ugye hiányzik a szőrzet)  az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére szolgál

A vízimajom-elmélet (aquatic ape)  Sir Alister Hardy, tengerbiológus, 1960 a csupaszság és a zsírpárnák tengeri életmódra utalnak a felegyenesedést is meg lehet ezzel magyarázni  őseink egy része 4-8 millió évvel ezelőtt geológiai véletlenek során néhány millió évig részleges vagy teljes tengeri életmódot volt kénytelen folytatni

A vízimajom-elmélet  További különös jelenségek: szeretjük a vizet merülési reflex csecsemőknél szívverésünk lelassul a víz alatt lefelé néző orrnyílás, mozgatható orrcimpa bőrlebeny az ujjak között nem kevés, sós izzadás, sós könnyek

Szeretjük a vizet…

A majmok általában nem szeretik a vizet… (a japán makákó kivétel)

Melyik az elfogadhatóbb?  Empirikus adat híján nyitott a kérdés…  Intermezzo vége.

Az emberi törzsfejlődés A jelentős változások viszonylag gyorsan végbemenő, mégis fokozatos és adaptív folyamatok, amelyek távolabbról nézve „ugrásszerűnek látszanak Ezért valószerűbb ábrát kapunk, ha az új fajok, alfajok megjelenését „derékszögű” elágazásokkal jelezzük A két igazán nagy ugrás a Homo erectus és a Homo sapiens megjelenése

Az emberi törzsfejlődés

A modern ember  Homo sapiens sapiens  Az anatómiai értelemben vett mai ember kb. 100 ezer évvel ezelőtt hagyta el Dél-Afrikát  A mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma alapján végzett ún. Éva- és Ádám-vizsgálatok szerint a mai emberiség anyai és apai ági közös ősei 160–60 ezer éve éltek  A géntérképek szerint maroknyi csapat (50–500 fő) hagyta el Afrikát  Az első szimbolikus tárgyak, a „mikrolit forradalom” 40 ezer évesek

A világ meghódítása