A módszerek alkalmazása saját világunkra A nyugati kultúra fejlődése, jellegzetességei - A racionalitás bűvölete és problémái

Ami volt – és ami lesz Volt Lesz kognitív, evolúciós elméletek antropológia a nyugati kultúra kolonizációs képességének okai (White, Weber, Diamond) Lesz hogyan lehet mindezt a saját kultúrára alkalmazni? I. mi tünteti ki a nyugati kultúrát? II. mennyiben érték ezeket kihívások az utóbbi időszakban?

I. Mi tünteti ki a nyugati kultúrát? Francis Bacon: Novum Organum – 1620 – nyomtatás, puskapor, mágnes. Fejlődés eszméje! (nem régen volt aranykor, hanem majd jön a tuti) A tudás, a tudomány hatalom – de veszélyeztetik a megismerést a ködképek

XXXVIII. A ködképek és a helytelen fogalmak régen megszállták az emberi értelmet, mélyre eresztették a gyökereiket és nemcsak az utat nehezítik meg az emberi elmének az igazsághoz, hanem, ha már nyitva áll is az út, újból felütik fejüket és hátráltatják a munkát a tudományok megújítása közben; ezért figyelmeztetni kell az embereket, hogy a lehetőségekhez képest vértezzék fel magukat ellenük. XXXIX. Négyfajta ködkép tartja hatalmában az emberi elmét. Érthetőség kedvéért a következő nevekkel ruházzuk fel őket: először a törzs ködképei; másodszor a barlang ködképei; harmadszor a piac ködképei; negyedszer a színpad ködképei. [...] XLI. A törzs ködképei hozzátartoznak az emberi természethez, az emberek törzséhez, az emberi nemhez. Mert helytelen az az állítás, hogy az emberi érzékek a dolgok mértékei; éppen ellenkezőleg: mind az érzékek, mind az elme képzetei az ember hasonlatosságára, nem a világegyetem hasonlatosságára jönnek létre. Az emberi értelem pedig görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat. XLII. A barlang ködképei az egyénnek, az embernek ködképei. Az emberi természet általános tévedésein kívül ugyanis, mindenkinek megvan a maga egyéni ürege, vagy barlangja, mely megtöri és beszennyezi a természet fényét aszerint, hogy kinek milyen az egyéni természete, milyen neveletetésben részesült, milyen tekintélyeket ismer el, milyen éltető módon hatnak rá a benyomások, aszerint, hogy gondterhelt és elfogult lélek, vagy háborítatlan nyugodt szellem fogadja őket stb.; világos tehát, hogy az emberi lélek hajlandóságai egyénenként igen változók, zavaró behatásoktól soha nem mentesek és úgyszólván a véletlen uralkodik rajtuk. Helyesen mondja tehát Hérekleitosz, hogy az emberek a maguk kis világában keresik a tudást és nem a nagy, közös világban. XLIII. Bizonyos ködképeket szinte az emberi nem kapcsolata és a társadalmi élet hoz létre: ezeket az emberek érintkezése és együttélése miatt a piac ködképeinek nevezzük. Az embereket ugyanis a beszéd gyűjti társaságba, a szavak viszont az átlagos felfogóképesség szerint alakulnak ki. Ezért a helytelenül és ügyetlenül kialakult szavak szembeötlő módon béklyóba verik az értelemet. Ezen a bajon mitsem enyhítenek a tudósok védekezésképpen alkotott meghatározásai és magyarázatai, sőt éppen a szavak tesznek erőszakot az értelmen, a szavak zavarnak össze mindent és bonyolítják az embereket megszámlálhatatlan hiábavaló vitába és szószaporításba. XLIV. Végül bizonyos ködképek különféle filozófiai dogmák vagy torz bizonyítási módszerek hibájából gyökeresednek meg az emberi gondolkodásban. Ezeket a színház ködképeinek nevezzük, mert véleményünk szerint, ahány filozófiai irány felmerült vagy polgárjogot nyert, ugyanannyi színdarab készült el és került bemutatásra: megannyi képzeletbeli és színpadra illő világ… És nem csupán a filozófia rendszerekről gondolkozunk így teljes egészükben, hanem a tudományok legtöbb elvéről és axiómájáról is, amelyek a hagyomány erejéből és hiteléből, valamint hanyagságból kaptak erőre. [...]

Amikor már mindenképp új szemléletről beszélhetünk 1699 Fontenelle: politika, morál, irodalomkritika, stb.-re hatással az új geometriai szemlélet 1759 Jean Lerond D’Alambert: lelkes, új század, a filozófia új módszere. Már ekkor tudományos forradalomról beszélnek. 1785 Kant: felvilágosult korban élünk-e? Nem, a felvilágosodás korában.

És amikor megszületik az ellenkezés első hulláma A romantika első hulláma William Blake: Urizen Coleridge, Wordsworth – szakítás a „kiművelt” kultúrával – megszűnik a kitüntetett kultúra Goethe Színtana: antinewtonianizmus Azóta újabb hullámok Pl. beatnemzedék Általános jellemző – megpróbál kibújni a „racionalitás” béklyóiból - miközben egész világképét áthatja az… pl. a szerelemben

A szerelem mint öncél Daniel Defoe – Moll Flanders – sorsán végigbukdácsoló nő Jane Austen – Büszkeség és balítélet, Meggyőző érvek, társadalmi célok és érzelmek kapcsolódása Megengedhetjük magunknak a romantikus szerelmet? „Fogyasztói” álláspont és AIDS Vagyis kitörési kísérleteink is „belül” maradnak a kultúrában?

A gyermekek és a szexuális jogok Szex – erotika – szerelem A 19. században a gyermeki szexualitás feletti kontroll megszerzése a maszturbálás tiltása, szülői, orvosi, pedagógiai felügyelet. A gyermeki „rossz”megzabolázása. A társadalom a szülővel „vállvetve” küzd. Freud központi szerepet szán Fellini – Amarcord (Foucault, M. A szexualitás története, Atlantisz) Ma (posztmodern) a gyermek szexuális tárgy és nem alany (veszélyeztetett, kihasználható): gyermek ellenőrzése helyett a felnőtt ellenőrzése. más területek: házasságon belüli szexuális erőszak, munkahelyi hatalmi viszonyok, oktatási helyzetek Bauman, Z. On postmodern uses of Sex. Theory, Culture & Society. 1998 (3-4): 19-33

A lázadás ellenére… A modern nyugati kultúra nagyon meghatározza az egyén mozgási lehetőségeit. Sok elem közül kiemelhető A. fogyasztás B. szabályozás

A Weber tézis másfajta megközelítése Colin Campbell: A tizennyolcadik századi angol fogyasztói forradalom okai ipari forradalom, a termelés forradalma és a fogyasztás forradalma a fogyasztói forradalom egy szélesebb körű kulturális forradalomba ágyazódik: az örömszerzési formákban s megelégedési szokásokban bekövetkezett változások értékek és attitűdök megváltozása szabadidő, kikapcsolódás a romantikus szerelem kialakulása „Az elmúlt két évtized során egyre több gazdaságtörténész ismerte föl, hogy ez a tudományág hajlamos túlságosan nagy súlyt fektetni az áruforgalom kínálati oldalára. … E felismerés nyomán ma már nagyobb figyelem irányul a piacbővülés keresleti oldalához kapcsolódó problémákra” „Megkésve ismerték föl, hogy ezáltal … a fogyasztói forradalom szükségszerűen hasonlít az ipari forradalomhoz, az egyenlet keresleti oldalán szereplő változásnak szükségszerűen igazodnia kell a kínálati oldalon bekövetkezett változáshoz.”

Fordizmus Tömegtermelés rögzített technika, futószalag taylorizmus; a termelékenység növekedése a szakképzetlen munka tömegességén, gyorsaságán és homogenizációján a tömegtermelésen alapuló ipar homogenizált termékei és a fogyasztói minták ebből fakadó homogenizációja

Posztfordizmus A tömegtermékek iránti igény csökkenése, a specializált, minőségi és presztízst kifejező termékek iránti igény növekedése A nagy termelési rendszer felbontása: rövidebb átfutási idő, kisebb szervezetek; rugalmasabb termelés, fejlettebb technológia alkalmazása jobban képzett és rugalmasan alkalmazkodó, folyamatosan tanuló munkaerő A fogyasztási eszközök, életstílusok, kulturális minták differenciáltsága

A modern szabadság: B. Constant A régiek és modernek szabadságáról régiek: a társadalmi hatalom egyenlő megosztása a polisz polgárai között modernek: a magánélvezetek biztonsága, ők azt nevezik szabadságnak, hogy az intézmények javaik zavartalan élvezetét biztosítsák. „mi modern emberek vagyunk, megköveteljük azt a jogot, hogy kedvünkre élvezhessük az életet, hogy kifejleszthessük mindazon képességünket, amellyel nem ártunk másoknak...

A fogyasztás fogalma, a modern fogyasztói étosz rejtélye Antropológiai feltevés: a vágyak véget nem érő, telhetetlen hajszolása, aminek a külső körülmények állítanak korlátot? Szerzési ösztön? A tradicionális társadalmakban ez nem így van: „a fogyasztást csakúgy, mint az élet más oldalait a szokás és hagyomány irányítja, ezek az erők pedig a vágyak inkább állandó, semmint nyitott fogalmát határozzák meg… egy végtelenül változtatható fogyasztási minta az egyén számára elgondolhatatlan, a társadalom számára pedig felépítése folytán megengedhetetlen.”

Fegyelem és vágyak A modern vágyak „végtelensége”: a fogyasztástól való függőség ugyan nem új jelenség, ez azonban korábban egy konkrét dologra irányult, ezzel ellentétben a modern fogyasztót olyan telhetetlenség jellemzi, amely örökösen újjászülető vágyak és igények alapvető kifogyhatatlanságából ered a növekvő várakozások forradalma: a fogyasztókban olyan várakozások alakulnak ki, amelyek következetesen meghaladják a megvalósítás lehetőségét: want - get ratio You can’t always get, what you want… I can get no satisfaction

A fogyasztásról alkotott elméletek típusai Ösztönelmélet: a vágyak az ember biológiai örökségébe tartoznak, szükségletek manipulációelmélet: a vágy nem belső késztetésből, hanem külső ráhatásból keletkezik passzív vágyteremtés (a vebleni szemlélet): versengés, utánzás, státusz

A fogyasztással kapcsolatos kritikák Globális homogenizáció, a helyi kultúrák felmorzsolása társ- és társadalomellenes, mert a fogyasztó javakra vágyik, és az áruvilág szolgája lesz a fogyasztás aláássa a személyes hitelességet, az egyén felszínes és irracionális vágyak rabja lesz elidegenedett társadalmasulási formákat hoz létre: utánzás, versengés, hivalkodó fogyasztás, individualista hedonizmus

Fogyasztás és kontroll A racionális és irracionális keveredik… Az irracionális fogyasztói/viselkedési minták racionális modellezhetősége / értelmezhetősége Romana sorozatok, bulvársajtó, reklámok, politikai üzenetek egy kidolgozott és ígéretes modell: játékelmélet

Fegyelmezés, felügyelet, intézmények: Michel Foucault Az élet megsemmisítése helyett az élet, a test alakítása: a büntető társadalomtól a fegyelmező társadalomig: hogyan alakuljon át az emberek ideje és teste, maga az élet valamiféle produktív erővé. Arra valók mint technikák, hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nem csak a szó szoros értelemben vett “termelést” kell érteni, hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában, az egészség termelését a kórházban, a pusztító erő termelését a hadseregben).

A panoptikusság A Panopticon: => panoptikum Tömeg megszüntetése Egyének előtérbe helyezése „ a láthatóság csapda ” A panoptikum hatása : a hatalom automatikus működését biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát tartja fenn

Bentham panop-tikuma

Az iskola mint panoptikum

Panoptizmus A panoptizmus társadalmunk jellegzetes vonása. Olyan hatalomtípus, mely az egyének fölötti és minden egyes személyre külön is kirótt állandó felügyelet, ellenőrzés, büntetés, jutalmazás formájában korrekciós feladatokat lát el, vagyis bizonyos normák érvényesülését szem előtt tartva munkálkodik az egyének átalakításán. Felügyelet, ellenőrzés, korrekció - ezek képezik a társadalmunkban működő hatalmi viszonyok alapvető és jellegadó dimenzióját

A helyes fegyelmező nevelés módszerei Hierarchikus felügyelet: Katonai tábor (általános szem előtt lét alapján működik) Iskolák épületeinek felépítése (nevelés eszköze) Ledoux-féle üzem („egy szem mindent lát”)

A helyes fegyelmező nevelés módszerei Normalizáló szankció: Bűntető mechanizmus Büntetés módszerei Büntetés funkciója („büntetni annyi, mint betanítani”) Jutalmazás-büntetés kettős rendszere Rangsorolás kettős szerepe

A helyes fegyelmező nevelés módszerei Vizsga: egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy bizonyos formáját és az ismeret szerzésnek egy bizonyos típusát Felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával Besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába Minden egyént „esetté” alakít át diszciplínák kialakulása

Hatalom-tudás a test szoktatása, fegyelmezése, társadalmi célokhoz igazítása a kisgyermekkortól kezdve: szociális ortopédia erre szolgáló intézmények: iskolák, kórházak, menhelyek, javítóintézetek, börtönök vizsgálat: normalitás és helyesség: „az egyének élethossziglan tartó ellenőrzésével biztosítja a normák érvényesülését”. A testet alakítják, átalakítják, korrigálják, kibontakoztatják képességeit, munkavégzésre alkalmassá teszik.