A számítógéppel támogatott információ-feldolgozó rendszer összetevői - 1. Hardver: a számítógép fizikailag megtestesült berendezései Szoftver: a hardver berendezéseket működtető, a felhasználói feladatokat ellátó programok összessége Förmver: a HW és a SW feladatokat összehangoló, biz. SW funkciókat ellátó, permanens memóriában tárolt mikroprogramok

A számítógéppel támogatott információ-feldolgozó rendszer összetevői - 2. Brénver: szellemi tevékenységek, amelyek egy SW termék létrehozását realizálják. Összetevői: Orgver: s SW fejlesztési munkát támogató, segítő elvek, módszerek és eszközök Menver: mindazoka az emberekkel kapcsolatos feladatok, amelyek egy számítógépes rendszer működtetését biztosítják (személyzet képzése, felelősök kijelölése, munkaerő biztosítása)

Az információfeldolgozás folyamata eredmények megjelenítése feldolgozás adatbevitel, vezérlési információk beadása

INPUT FELDOLGOZÁS OUTPUT

Az információfeldolgozás fázisai input fázis: adatgyűjtés, -előkészítés,, -bevitel, -ellenőrzés (érvényesség, összefüggés-, konzisztencia-, teljességvizsgálat), átalakítás, tárolás, felügyelet feldolgozási fázis: adatmanipuláció, információ-előállítás output fázis: megjelenítés, tárolás, biztonsági mentés

A számítógép erőforrásai

A számítógép input/output és memória egységei 1. Memória tárolók 2. Adatbeviteli eszközök 3. Kimeneti berendezések 4. Háttértárolók

A tárolók hierarchiaszintjei

2. Adatbeviteli eszközök Közvetlen bevitel: klaviatúra, egér, scanner, digitalizáló, hordozható adatrögzítő Elsődleges adathordozók beolvasása: optikai jelfelismerő, karakterolvasó, vonalkódolvasó Beszédértésre alkalmas eszközök Távadatátviteli lehetőségek

3. Kimeneti egységek hardcopy: softcopy printer: impact (leütéses) non impact: hőpapír, tintasugaras, lézer plotter: hengeres, lapágyas, elektrosztatikus mikrofilm softcopy monitorok gázplazmás, folyadékkristályos, lumineszences kijelzők, hang szintetizátorok

4. Háttértároló közegek Tárolóközeg, adathordozó: olyan számítógéppel kezelt média, amely alkalmas az adatok, programok hosszabb időn keresztül történő megőrzésére.

4. Háttértároló közegek - Kategóriák a tárolás fizikai megvalósításának módja szerint (mágneses, optikai stb.) az adatok visszanyerésének módja szerint (szekvenciális, közvetlen) tárolókapacitás szerint a megőrzés állandósága (elsődleges, másodlagos) az átviteli sebesség az adathordozó cserélhetősége (beépített, fix)

A tárolás fizikai megvalósításának módja szerinti tárolók mágneses tárolók szalag alapú lemez alapú mágnesbuborék optikai tárolók optikai lemez WORM, CD-ROM mikrofilm holografikus tárolók magneto-optikai tárolók

A lemezcsomag felépítése Sáv: a mágneslemezek olyan tárolási része (kör), amelyet egyetlen író/olvasó fejállással lehet kezelni Cilinder: egymás alatti sávok

A floppy és Winchester információk Szektor: egyszerre kezelhető legkisebb egység, részei: szektorfej: azonosító blokk adatblokk: adattárolásra szektorcím: cilinder ssz. + fej/sáv ssz. + szektor ssz. Cluster: több szektorból álló egység FAT: File Allocation Table Root directory file neve, kiterjesztése, típusa utolsó módosítás időpontja a file első clusterének sorszáma a file hossza byte-ban partíciós tábla

Az optikai tárolás technológiája Compact Disc: CD-ROM

CD szabvány: ISO 9660 red, yellow, green és orange könyvekben CD-A CD-XA CD-I CD-R 1979: Audio CD 1985: optikai adattárolás szabványa ISO 9660 1987: CD Interactive operációs rendszer architektúra 1989: CD XA kiterjesztés

Az adategységek viszonya Logikai egységek: bit  byte  mező  szegmens  rekord  blokk  file  adatbázis Fizikai egységek: belső ábrázolás szempontjából: típus (integer, real stb.), hossz (fix, változó) I/O elérés szempontjából: fizikai rekord, blokk

Adat Információ Tudás Rendszer

Az információ: olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

Az adat (mint az információ megjelenési formája): olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek): a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak , okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

Információkategóriák feldolgozhatóság szerint információ jellege alapján információforrás, az információtartalom teljessége, valamint a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória

Feldolgozhatóság szerint: kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

Információk jellege szerint: Primer információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

Információforrás szerint: belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): pontatlanabbak, megbízhatatlanabbak.

az üzleti/szervezeti folyamatok Az információ erőforrás stratégiai tényező versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

Rendszer Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemlélet Dinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke. Alrendszer: a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia: a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

Szervezet: konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: a rendszer célja, a rendszer környezete, a működés feltételei, az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) komponensek (feladatok, funkciók, munkák) a rendszer vezető szerve.

Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.