Vírusok Mottó: A számítógépeket programok futtatására készítették. A számítógépvírusok számítógépekre készített programok. Tehát a számítógépek számítógépvírusok futtatására szolgálnak. Peter S. Tippett

Biológiai vírusok: Az élővilág minden más tagjától különböznek, sajátos, különálló csoportot alkotnak, melynek saját mértékei vannak. Önmagukban az életjelenség legkisebb jelét sem mutatják, nem képesek szaporodni. Csak élő szervezetbe kerülve szaporodnak el, jellegzetes elváltozást hozva létre. Meghatározott szervekben, szövetekben tenyésznek. Nagyfokú mutáció, variancia jellemző rájuk.

Számítógépvírusok: Olyan, rendszerint kisméretű programok vagy programrészek, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy észrevétlenül terjedjenek, és megfelelő körülmények között minél nagyobb kárt okozzanak. A felhasználó tudta nélkül működnek. Képesek saját maguk reprodukálására és terjesztésére, előbb-utóbb valamilyen kárt okoznak.

Hasonlóságok: 1.Mindkettő úgy fertőzi meg a gazdaszervezetet, hogy semmit sem venni észre a fertőzéskor. 2.Alvó periódusokkal lappanghatnak. 3.A gazdaszervezetet saját maguk megsokszorozására használják anélkül, hogy az észrevenné akár a hordozóvá válást, akár azt, hogy megsérült a fertőzéskor. 4.Speciális megfontolások szükségesek a fertőzés eltávolításához abból a rendszerből, ahová rezidensen beültek.

A számítógépvírus intelligencia, erkölcs és értelem nélkül. Intelligens, mert létrehozásához mély számítástechnikai ismeret szükséges. Erkölcstelen, mert alattomosan kihasználja a számítógépek sebezhetőségét. Értelmetlen, mert egy vírus terjedése, pusztítása mindössze öncélú erőfitogtatás. Boruzs Tamás

A számítógépes munkahelyek zöme fertőzött: a vírusok az esetek többségében csak pajkoskodnak, néha viszont egész adatállományokat pusztíthatnak el. A kórokozók ellen nincs 100%-os védettség, de ha egy felhasználó résen van, nemigen érheti nagyobb kár, mint az, hogy mindenkori munkája helyett előbb vírusirtást kell megrendelnie vagy végeznie.

A vírusokat a 70-es években kezdték „gyártani”. Magyarországot a 80-as években érte el a járvány. A eddig detektált vírusok száma tízezres nagyságrendű. A vírusokkal együtt járványosan terjed készítésük divatja is: léteznek olyan, akár internetről is letölthető „segédprogramok”, amelyekkel bárki készíthet vírust. Vírusgenerációk: látványos; rejtőzködő, lappangó; polimorf.

A vírusok rombolási formái: saját kódjukat másolják (azonnal, vagy valamely feltétel teljesülésétől függően); rejtőzködnek, hogy legyen idejük a terjedésre a felfedezésük előtt; beprogramozott jelre vagy adott feltételek teljesülésére várnak; valamilyen „mellékhatást” produkálnak.

A vírusok készítésének okai: illegális másolat elleni védelem (illegális másolat készítése esetén pl. megformázza a merevlemezt); hadi célok (az ellenség védelmi rendszerének zavarása, megsemmisítése); szakmai hiúság; üzlet bevétel növelése (a fertőzött programok helyett pl. újat kell venni, vagy új vírus esetén új program kell a kiirtásához).

Vírusfertőzésre utaló jelek: rendkívüli események (zenél a gép, potyognak a karakterek, csíkos a háttér, szokatlan üzenetek, hibaüzenetek, stb.); a billentyűzet átprogramozása; a programok mérete megnő; a lemezen gyorsan fogy a szabad hely; a korábban elegendő memória kevés lesz; véletlenszerű melegindítás; nem indul a gép; egyes programok működése lelassul vagy teljesen leáll; állományok, könyvtárak tűnnek el; a vírusellenőrző program vírust jelez.

Tévhitek: A vírusok többsége az internetről származik. A számítógép vírusos lesz, ha vírusos géppel kötjük össze. Egyes vírusok írás- védett lemezre is képesek írni. Valóság: A legtöbb vírus még ma is floppy-n terjed. Az összekapcsolástól még nem, de az adatforgalomtól igen. Ha a védelem meghibásodik, mert az írásvédelmi mechaniz- mus fizikai eszközök- kel gátolja az írást. Mivel a vírus program, ezért csak mágnes- lemezen vagy hálózati kábelen terjed.

Formázással megsza- badulhatunk a vírusok- tól. Az elektronikus levél puszta elolvasásával is kaphatunk vírust. A vírusok képesek (letöltött) képekben rejtőzni. Ha rendszeresen futtatok víruskeresőt a gépemen, nem fertőződhet. Nem feltétlenül (pláne, ha nem „tiszta” lemezről formázunk). A klasszikus levelek nem vírushordozók, a csatolások lehetnek. A képek nem végrehajtható progra- mok. Nincs olyan vírusker- eső program, ami az összes létező vírust felismeri.

A vírusos biztonsági másolatok kidobhatók. Ha valamilyen hiba jelentkezik a gépen, az biztos jele a vírusfer- tőzésnek. Egy vírus bármilyen számítógépet megfer- tőzhet. Az esetek többségében nem. Hibás program vagy eszköz használata is vezethet ilyen ered- ményre. Általában nem, de léteznek többplatfor- mos vírusok.

A vírusok típusai Programférgek: a programok méretét növelik, önmagukat másolják át ismétlődően. Trójai faló: közismert programokba bújnak, járulékos funkciókat fűznek egy programhoz, esetleg programkódokat cserélnek ki. Vírusprogramok: észrevétlenül terjednek, önmagukat reprodukálni képesek, a legveszélyesebbek.

Vírusfajták File-vírusok: felülíró – átírja a fertőzött állományt; nem felülíró – különböző helyeken kapcsolódik az állományhoz. Rendszervírusok: az operációs rendszert támadják meg. Boot-vírusok: az egyik legveszélyesebb. Különleges vírusok: meghívható, társ-, mutáló, többlaki stb.

Óvintézkedések: Csak az a számítógép védett teljes mértékben a vírusokkal szemben, amelyet be sem kapcsolnak. Alan Solomon Készítsünk rendszerlemezt, amíg „tiszta” a rendszerünk. Fontos adatainkról, programjainkról készítsünk rendszeresen biztonsági másolatot.

Ne használjunk bizonytalan eredetű szoftvereket. A programcsere a vírusterjedés melegágya. A kereskedelem- ben kapható szoftverek ritkán vírusosak. Minden, a gépünkbe kerülő új lemezt, állományt vizsgáljunk át legalább egy, de inkább több, megbízható víruskereső programmal. Idegen gépen használt lemezeinket lássuk el írásvédelemmel. Ne hagyjunk floppy-t a gépben kikapcsoláskor vagy újraindításkor. Ne használja más a gépünket.