Belső kontrollok és a könyvvizsgálat az államháztartásban Dr. Printz János MKVK Költségvetési Tagozatának elnöke XIX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Balatonalmádi, 2011. szeptember 7-9.

Könyvvizsgálati kockázat és a belső kontroll ISA 315 Lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása a gazdálkodó egység és környezetének megismerésén keresztül, beleértve a gazdálkodó egység belső kontrollját. /Forrás: Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard (MNKS) a nemzetközi könyvvizsgálati és minőségellenőrzési standardok alkalmazásáról, MKVK 2010./

Könyvvizsgálati kockázat és az ellenőrzési kockázat (belső kontroll kockázat) Könyvvizsgálati kockázat = eredendő kockázat x ellenőrzési kockázat x feltárási kockázat

Ellenőrzési kockázat fogalma Az a kockázat, hogy egy olyan hibás álltás felmerülhetett, amelyet – közben lényeges lehetett akár önmagában, akár egyéb hibás állításokkal együttesen – a gazdálkodó egység belső kontrollja nem tud időben megelőzni vagy feltárni és helyesbíteni. (MNKS-ISA 200 – Fogalmak13. n – ii)

Belső kontroll a független könyvvizsgálói jelentésben I. A vezetés felelőssége az éves beszámolóért: „A vezetés felelős … olyan belső kontrollokért, amelyet a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítástól mentes éves beszámoló elkészítése.” (MNKS 2. sz. Függelék)

Belső kontroll a független könyvvizsgálói jelentésben II. A könyvvizsgáló felelőssége: „A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló gazdálkodó egység általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a gazdálkodó egység belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon.” (MNKS 2. sz. Függelék)

Az államháztartási kontrollok rendszere külső ellenőrzés (ÁSZ) – 2011. évi LXVI. törvény kormányzati ellenőrzés (KEHI - EUTAF) /312/2006. (XII. 23. )Korm. rend., 210/2010. (VI. 30.) Korm. rend./ belső kontrollrendszer /az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rend – VIII. fejezet/ /Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény -Áht. 120. § (2)/

Az államháztartási kontrollok alapvető célja Szabályszerű Szabályozott Gazdaságos gazdálkodás Hatékony Eredményes az államháztartási pénzeszközökkel és vagyonnal /Áht. 120. § (1)/

Belső kontrollrendszer fő céljai Kockázatok kezelése – bizonyosság megszerzése a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint az Áht. 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. /Áht. 121. § (1)/

A belső kontrollrendszer fő feladatai A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal és a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség – „3E”), az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével. /Áht. 121/A. § (2)/

A belső kontrollrendszer fő elemei A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, és monitoringrendszert kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni. /Áht. 121/A. § (2)/

Belső kontrollrendszer – COSO-modell COSO (Commite of Sponsoring Organisation of the Treadway Commission) – modell

A belső kontrollrendszer elemei Az Áht. szerint A standardok szerint (ISA 315 ) kontrollkörnyezet a kontrollkörnyezet kockázatkezelési rendszer a gazdálkodó egység kockázatbecslési folyamata kontrolltevékenységek a kontrolltevékenységek információs és kommunikációs rendszer a pénzügyi beszámolás szempontjából releváns információs rendszer, beleértve a kapcsolódó üzleti folyamatokat, és kommunikáció monitoringrendszer a kontroll figyelemmel kísérése

A belső kontroll komponensei I. KONTROLLKÖRNYEZET MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék) Ámr. 1.Szervezeti felépítés a) világos a szervezeti struktúra, 2.A hatáskör és felelősség kijelölése b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, 3/a. A tisztesség és az etikai értékek kommunikálása és szorgalmazása c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, 3/b. A hozzáértés iránti elkötelezettség d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. 3/c. Az irányítással megbízott személyek részvétele 3/d. A vezetés filozófiája és működési stílusa Ellenőrzési nyomvonal 4.Emberierőforrás-politikák és gyakorlatok Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

A belső kontroll komponensei II. KOCKÁZATBECSLÉS KOCKÁZATKEZELÉS MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék) Ámr. Pénzügyi beszámolás szempontjából releváns kockázatok Kockázatelemzés /felmérés és megállapítás/ Kockázatkezelés /kockázatokkal kapcsolatos - megállapítása intézkedések és megtételük módja/ - jelentőségük becslése - bekövetkezésük valószínűségének felmérése Kockázatkezelés eljárásrendje (belső szabályzat) - válaszlépések (Pl. a működési környezet változásai, új munkatársak, új vagy modernizált információs rendszerek, új tevékenységek, átszervezés, új számviteli szabályok)

A belső kontroll komponensei III. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék) Ámr. A feladatok megosztása engedélyezési és jóváhagyási eljárások Információfeldolgozás az információkhoz való hozzáférés, Fizikai kontrollok fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz) Teljesítmény-ellenőrzés (terv-tény jelleggel) beszámolási eljárások FEUVE

Folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja. /Áht. 121/A. § (4)/

A belső kontroll komponensei IV. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék) Ámr. Információs rendszer - Információáramlás infrastruktúra (megfelelő információk megfelelő időben és helyen) szoftverek - Beszámolási rendszer - működtető személyek (hatékony, megbízható, pontos; eljárások szintek, határidők, módok) adatok (informatika) - módszerek és nyilvántartások Kommunikáció a feladatok és a felelősség ismertetésében (kézikönyvek, memorandumok, elektronikus megoldás, szóbeliség)

A belső kontroll komponensei V. A KONTROLLOK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE MONITORING MNKS (ISA 315 – 1. sz. függelék) Ámr. Nyomon kísérés vezetés Szervezet tevékenységének, célok megvalósításának nyomon követése belső auditorok vagy hasonló feladatokat ellátók Folyamatos Eseti külső felektől származó (operatív tevékenység) Kommunikáció Független belső ellenőrzés Pl. külső ellenőrzés – ÁSZ, könyvvizsgáló

Belső ellenőrzés A belső kontrollrendszer keretén belül működő független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység. Célja: Az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztése és eredményességének növelése. Rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. /Áht. 121/B. §/

Kontrollok azonosítása A kontroll megakadályozza a hibák előfordulását. Megelőző (preventív) kontrollok Iránymutató (direktív) kontrollok Feltáró (detektív) kontrollok Helyrehozó (korrekciós) kontrollok (Belső kontroll kézikönyv – Pénzügyminisztérium, 2010.)

Kontrollok tesztelése A szervezet munkatársainak kikérdezése Megfigyelés Felülvizsgálat Munkafolyamatok megismétlése (A könyvvizsgálati munka szakaszai – oktatási anyag - MKVK, 2011.)

Mi legyen „kéznél”, ha a belső kontrollokkal foglalkozunk? A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok - MNKS Az államháztartás szervezetei könyvvizsgálatának módszertani útmutatója Irányelvek a belső kontroll standardokhoz a közszférában (INTOSAI – ÁSZ) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (új kormányrendelet előkészületben!) Az államháztartási belső kontroll standardokról szóló 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv Az államháztartási belső ellenőrzési standardokról szóló 2/2009. (XII. 4.) PM irányelv Belső kontroll kézikönyv (PM, 2010.)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! P.J.