Nemzeti Adó- és Vámhivatal Első év a NAV Bűnügyi Főigazgatósága életében, új (és régi) elvárások a szakértőkkel szemben Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2012. március 20. dr. Vankó László ezredes bűnügyi főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Gazdasági jogsértések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények súlya, 2011-re gyakorlatilag teljesen a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények irányába tolódott el. 2011. éves adatok (16417 iktatott ügy) ugyancsak rámutatnak arra, hogy az esetszám meghaladta a 2010. évi adatokat. (13725 iktatott ügy) Adóra elkövetett csalás vonatkozásában tapasztaltunk markáns esetszám növekedést az elmúlt időszakhoz képest (33,7%). Az ismertté vált adócsalások száma változatlanul magas, meghaladta a 2500 db. számot (2010. év 2532 db.; 2011. év 2546 db.) 2011. december 31. napjáig tekintve a nyilvántartott hatáskörös esetszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a leggyakoribb a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény volt (dekriminalizáció 2012. január 01.; a kapacitás bő 40%-át kötötte le); a második legnagyobb gyakoriságú bűncselekményi kategória a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, majd az adócsalás, adóra elkövetett csalás. A fentebb felsorolt gazdasági bűncselekmények bizonyításához gyakran elengedhetetlen (ügyész által megkövetelt) igazságügyi - általában könyv-, adó-, és írás - szakértő igénybevétele. Az adott eljárás sikere – különösen az adócsalás (költségvetési csalás) körében - gyakran a szakértői bizonyításra épül.

Az ismertté vált hatáskörös bűncselekmények statisztikai adatai 6,1 % növekedés 0,9 % csökkenés nyomozati szakterület: 6,3 milliárd nyomozati szakterület: 14,8 milliárd

Az ismertté vált bűncselekmények statisztikai adatai (db)

Az ismertté vált bűncselekmények statisztikai adatai (db)

A Bűnügyi Ügyforgalmi Statisztika adatai Elrendelt nyomozások

A Bűnügyi Ügyforgalmi Statisztika adatai Váderedményesség (vád/érdemi bef.)

Bűnügyi szakterület tevékenységének kárbiztosítási adatai Mrd

A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán 2011. 06. 01 A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán 2011. 06. 01. napjával megalakult a Revizori Osztály

Igazságügyi szakértők közreműködésének általános alapjai Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni (Be. 99-114/A.§); A szakértő alkalmazása kirendeléssel, határozattal történik (Be. 100.§); Elsősorban - az IRM által vezetett - szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt kell bevonni (Be. 102.§); A kirendelt szakértő köteles az ügyben közreműködni, és szakvéleményt adni (Be. 104.§); A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad szakvéleményt (Be. 105.§); A szakértő a szakvéleményben foglaltakat a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban terjeszti elő (Be. 108.§); Ha a szakvélemény hiányos, homályos, ellentmondásos vagy az szükséges – kiegészítő szakvélemény (Be. 109.§); Ha a szakértő a kötelezettségeit jogosulatlanul megtagadja rendbírsággal sújtható, okozott költségeket köteles megtéríteni (Be. 113.§) A szakértőt díjazásra, igazolt készkiadások megtérítésére jogosult, amit a hatóság díjjegyzék alapján legkésőbb 30 napon belül határozattal állapít meg (Be. 105.§). Nyomozó hatóság: A nyomozó hatóság vezetője körültekintően mérlegeli: a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez szükséges-e szakértelem (17/2003 (VII.1.) PM-IM együttes rendelet-NYOR 32.§). A kirendelésről szóló határozatnak meg kell jelölnie: a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia, b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak megtekinthetésének helyét és idejét, c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét. A nyomozó hatóságnak a szakértő rendelkezésére kell bocsátania minden olyan adatot, amely a véleményalkotásnál jelentős lehet. A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének időpontját, határidejét a szakértői munka elvégzéséhez ténylegesen szükséges időtartamban állapítja meg. A szakértői díjra vonatkozó igényt a szakvélemény beterjesztésekor, legkésőbb a működés befejezésétől számított 15 napon belül kell a kirendelő szervnél érvényesíteni (3/1986 (II.21.) IM rendelet).

Igazságügyi szakvélemény Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás (Be. 10.§); A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz (köztük a szakértői vélemény) (Be. 78.§); Az adózással kapcsolatos bűncselekmények elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket a Be. szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság ill. a társadalombiztosítási szerv határozatához nincs kötve (BK 45); Egyszerűbb megítélésű ügyekben, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóbevételekre elkövetett bűncselekményeknél az ügyészség esetenként elfogadja a nyomozó hatóság által készített, összesítést tartalmazó feljegyzést; A bizonyítási eljárásban bizonyítékként elfogadható az adóhatóságnak az Art. 87. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésről készült jegyzőkönyve (2012. január 01. napjától új jogintézmény, az Art. 119/A § (1) – (8) bekezdések szerint – egyes gazdasági események vizsgálata)

A nyomozásokban leggyakrabban alkalmazott igazságügyi szakértőtípusok Igazságügyi adó- és könyvszakértő: kirendelésének elsősorban az elkövetési érték megállapítása céljából van helye, ill. az érintett gazdasági társaságok könyvelésének vizsgálata végett (a beszámoló-készítési, könyvvezetési kötelezettség megszegése vagy a bizonylati rend megsértése és ezzel a vagyoni helyzet áttekintésének ill. ellenőrzésének meghiúsítása vagy az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő). Igazságügyi informatikai szakértő: Elsődleges feladata a lefoglalt számítástechnikai adathordozókon, számítógépeken tárolt adatok megismerése, értékelésre és elemzésre alkalmassá tétele. Gazdasági bűncselekmények esetében – az esetek jelentős részében – a bizonyítékok, „nyomok” informatikai rendszerekből nyerhetőek elő. Igazságügyi írásszakértő: a szakértői vizsgálattal érintett személyekhez köthető, az ügyben bizonyítási eszközként szolgáló okiratokon (pl. számlák, teljesítési igazolások, bizonylatok, adóbevallások, társasági okiratok, cégdokumentumok, stb.) szereplő, a személyazonosság beazonosítására szolgáló kéz-, és írásjegyek az adott személytől származnak-e.

Összesen: 2 285

Összesen: 193,93 millió Ft

Szakértői költségek – kapcsolódó problémák Szakértői költségek jelentős növekedése: A szakértői vélemények esetében jelentős tétel az iratanyagok (ismételt) áttekintése, a szükséges munkaórák növekvő száma. Ugyanazon ügyre vetítve az egyes árajánlatok között jelentős eltérés van, pl. 150 órát érintő ajánlat mellett 300- 450 órás igény is felmerül. 500.000, - Ft összeget meghaladó esetekben ismételt árajánlat kérés esetén előfordul, hogy ugyanazon szakértő már alacsonyabb összegű árajánlatot ad a későbbiekben. A legkedvezőbb árajánlatokat adó szakértői kör jól behatárolható, amely a szakértői kirendelést mindenképpen érinti. 3/1986. (II. 21.) IM rendelet - az igazságügyi szakértők díjazásáról, módosította a 65/2007. IRM rendelet: Az 1. számú mellékletben név szerint nevesített igazságügyi adó- és könyvszakértő munkadíja 4000, - Ft/minden megkezdett óra. 3/1986. (II. 21.) IM rendelet: költségátalány - Az igazságügyi szakértő, az igazságügyi szakértői intézmény és a szaktanácsadó részére a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő munkadíjának 35%-a, de legfeljebb százezer forint.

Problémakörök A szakértő nem szakkérdésre irányuló igénybevétele, különösen jogkérdés tekintetében alapvetően kizárt. Ennek ellenére a szakértői kirendelések országos szinten ezen szegmenst is érintik. A szakértő jogkérdésben, vagy olyan kérdésben, amelynek tisztázása a nyomozó hatóság feladata lenne (pl. állapítsa meg, hogy az áru kiszállítása az országból megtörtént-e; a gazdasági esemény megvalósult-e; a szakértő szempontjából alátámasztható-e; vagy megcáfolható-e a gyanúsított védekezése; az adócsalás bűncselekmény elkövetése során a nevezett személy bűnsegédként, mint a fiktív számlák kibocsátója felelősségre vonható-e a büntetőeljárás során; a számlákon szereplő pénzügyi tranzakció megtörtént-e; állapítsa meg a szakértő, hogy a cselekmény üzletszerű-e) szakvélemény keretében választ próbál adni. Az ilyen jellegű kérdések tekintetében is elvállalják a kirendelést, a szakértői díjat is érintő tényezőként. Nincs visszajelzés, hogy a kérdés nem tartozik a szakkérdések körébe. A szakértőnek feltett kérdések elsősorban a jogsértés megfelelő minősítéséhez, a bizonyítás szempontjából releváns körülmények tisztázásához, az adott bűncselekmény törvényi tényállásában nevesített tényállási elemek meglétének vizsgálatához kötődnek. – „helyes szakértői kérdésfeltevés” - „konzultáció” indokoltnak mutatkozik.

Problémakörök Országos szinten az igazságügyi könyv- és adószakértői kirendelések egy része idő előtti. Ezen körben nyilvánvalóan nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték egy teljes körű szakvélemény elkészítéséhez. A kirendelést elvállaló szakértő a részére átadott iratanyag alapján már tudhatja, hogy a későbbiekben nagy valószínűséggel felmerülhet a szakvélemény kiegészítése. Ilyen esetben ismételten visszaköszön a teljes körű ismételt irattanulmányozás magas költségvonzata is. Szakértői feladat-túlvállalás – figyelemmel az alacsonyabb szakértői árajánlatot adó személyi körre, a kirendelések döntő többsége itt jelentkezik. Az érintettek részéről nincs visszacsatolás a leterheltséget érintően, amely magával hozza a szakvélemény előterjesztésére szabott határidő túllépését, illetőleg a határidő meghosszabbítását. Előfordul, hogy a kirendelt szakértő a szakvélemény elkészítése során, vagy azt követően jóval magasabb összegű szakértői díj iránti igényt terjeszt elő, ezzel mintegy kész tények elé állítva a kirendelőt. Pl. a jelzett 200,000, - Ft helyett 1,6 millió Ft – megalapozott árajánlat szükséges. Súlyosabb esetekben rendbírság kiszabására irányuló nyomozó hatósági előterjesztés is lehetséges – „végső eszköz”.

Konklúzió Érthető, világos szakvélemény követelménye. Tartalmi szakszerűség követelménye: a szakvélemény gyakran felesleges terjedelmű, a nyomozás irataiban foglaltak ismertetése („átmásolása”) nem szükséges, felesleges jogszabály-ismertetések megjelenítése. A szakértő szakkérdésben és ne ténykérdésben adjon választ, ne foglaljon állást büntetőjogi kérdésekben – konzultáció. A szakvélemény dokumentumokkal gyakran nem alátámasztott (szakvélemény melléklete hiányos), vagy olyan dokumentumokat tartalmaz, ami nem kapcsolódik a szakértői vizsgálathoz (szakvélemény melléklete részben felesleges). Megalapozott árajánlat – a ténylegesen szükséges munkaórák szem előtt tartása. Leterheltség előzetes jelzése – időszerű szakvélemény.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!