. Egy nemzeti képesítési keretrendszer lehetséges előnyei Vitaindító [ Derényi András ]
Előnyök általában Informálás a képzési rendszer képesítéseinek egymáshoz való viszonyáról > újfajta rendezettség a képesítések egyre kaotikusabb világában A tanulási pálya, a karrierút tervezésének elősegítése [egyének] A képzési programok tervezésének, fejlesztésének orientálása [képzési szolgáltatók] Az alkalmazottak kiválasztásának, a foglalkoztatásnak a támogatása [munkaadók] Társadalmi léptékben a kompetenciafejlesztés támogatása [oktatáspolitikusok, nemzeti fejlesztési stratégák] A nemzetközi mobilitás segítése (munkavállalók, tanulók) A szereplők közötti kommunikáció ösztönzése, elősegítése
A MKKR lehetséges előnyei Kimenet felőli gondolkodás megjelenítése Tanulási eredmények, kompetenciák alkalmazásának előtérbe helyezése Szereplők/érdekeltek elmozdítása a tanuló/hallgató - központú gondolkodás irányába Képesítések közti viszonyok érthetőbbé tétele (az alágazati szabályozások különbözősége felett) Alágazati szabályozó rendszerek orientálása (esély a hosszú távú konvergenciára) Jogalkotók figyelmének felkeltése hiányzó szabályozási elemekre, funkciókra, intézményekre Esély a fejlesztéspolitikák jobb megfogalmazására Esély a szereplők közötti kommunikációra
Kérdések A képesítési rendszer és a képesítési keretrendszer egymással milyen viszonyban áll? Mennyiben ad más támogatást egy keretrendszer a társadalom szereplői számára, mint egy képesítési rendszer? Miben áll ez a máság, és tekinthető-e többletnek? Ha igen, mennyiben? A társadalmi szereplők mely nagy csoportjai érdekeltek leginkább a képesítések minőségének javulásában? És melyek azok az érdekek, igények, amelyeket egy képesítési keretrendszertől remélhetnek? Lehetséges-e egységesen kezelni ezeket az igényeket, vagy feltétlenül differenciáltan kell szemlélni egy képesítési keretrendszer szempontjából? Milyen érdekellentétek jelentkezhetnek a keretrendszer bevezetése során? Milyen hatása lehet a keretrendszer bevezetésének a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatára, a Felsőoktatási szakképzésekre? Hogyan befolyásolhatja a keretrendszer a választott tanulási utakat? Milyen hatása lehet a keretrendszernek a képzett munkaerő elvándorlására?
Az MKKR felsorolt lehetséges előnyei közül melyek a legfontosabbak hazai szempontból? Mely lehetőségekre kellene a legnagyobb figyelmet fordítani a fejlesztésben? Melyek a legkönnyebben kiaknázható lehetőségek, és melyek jelentenek különös erőfeszítést - mely szereplők számára? Milyen információra van szükségük az egyes szereplőknek ahhoz, hogy az MKKR előkészítése és megvalósítása sikeres legyen? Kiket kell bevonni, hogy az MKKR sikeres eszközzé váljon minden szereplő számára - diákok, családok, oktatók, állam, munkaadók, etc. számára? És mikor? Volna igény más országok hasonló szereplőivel történő tapasztalat- cserére a KKR előnyeiről, lehetőségekről, nehézségekről - pl. magyar munkaadók és német munkaadók tapasztalatcseréjére? Van esetleg már ilyen kapcsolat?