A képesítési keretrendszer a szakképzés szempontjából Dr A képesítési keretrendszer a szakképzés szempontjából Dr. Arapovics Mária KONFERENCIA A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERRŐL BUDAPEST, 2013. JÚNIUS 27. .

Vázlat Az EU szakképzési politikája A magyar szakképzési rendszer átalakulása az európai térben A szakképzés és az EKKR/MKKR viszonyrendszere OKJ szintjei / MKKR szintjei Kompetenciafogalmak OKJ /MKKR Az MKKR előnye, lehetőségek

2002. Koppenhágai folyamat eredményei Európai képesítési keretrendszer (EKKR) kialakítása Átláthatóság és átjárhatóság - a tagállamok képesítési keretrendszereinek kialakítása és összekapcsolása a képzettségek értelmezésének megkönnyítése az országok és ágazatok között. a tanulási eredményeken alapuló megközelítés Europass portfólió Közös dokumentumrendszer, CV, kompetenciák láttatása . Európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) Lehetővé teszi a diákok számára, hogy egy adott országban szerzett képesítésüket másik országban is elismerjék. Európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat (EQAVET) A szakképzés minőségének ellenőrzése és javítása CEDEFOP kutatások, összehasonlító elemzések

Elvárások a szakképzéstől Rugalmas, technológiai változásokhoz és a versenyhez alkalmazkodó munkavállalók Munkaerőpiachoz és tanulók igényeihez alkalmazkodó szakképzés „AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS MOZGATÓRUGÓJA”

Európai stratégia 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, szociális és terülheti kohézió jellemezte gazdaság

Bruges-i közlemény 2020 „A SZAKKÉPZÉS AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS MOZGATÓRUGÓJA” A fiatalok számára a szakoktatás és -képzésnek lehetőséget kell nyújtania a foglalkoztatásra és továbbtanulásra Munkavállaláshoz szükséges gyakorlati készségekhez elsajátítása 10 % alá csökkenteni az iskolát korán elhagyó fiatalok számát. a felnőttek legalább 15 %-a részt vegyen az egész életen át tartó tanulásban.

Bruges-i Nyilatkozat 2010. Vonzó és inkluzív szakképzés magasan kvalifikált tanárokkal és szakoktatókkal, innovatív tanulási módszerek, magas szintű infrastruktúra és létesítmények, a munkaerő-piaci igényekhez való nagy fokú igazodás, illetve a további oktatási és képzési formákban való részvételi lehetőségek; Magas színvonalú szakmai alapképzés, amelyet a tanulók, a szülők és a társadalom vonzónak tarthat a szakmai alapképzés kulcskompetenciákat és speciális szakkészségeket egyaránt kell, hogy nyújtson a tanulók számára;

Bruges-i Nyilatkozat 2010. Könnyen hozzáférhető és életpálya-orientált szakmai továbbképzés a munkavállalók, a munkaadók, a független vállalkozók és a munkanélküliek számára, elősegíti a kompetenciák fejlesztését és az életpályaváltást; A tanulási eredményekre alapuló rugalmas szakképzési rendszerek tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapításo: a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni. a rugalmas tanulási utak támogatása a különböző oktatási és képzési alrendszerek (iskolai oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás) közötti átjárás, a nem formális és az informális tanulás, a munkavégzés során szerzett kompetenciák validálása;

Bruges-i Nyilatkozat 2010. Európai oktatási és képzési térség, átlátható képesítési rendszerekkel a tanulási eredmények transzferje és felhalmozása a képesítések és kompetenciák elismerése országok közötti mobilitás elősegítése; Mobilitás, cserekapcsolatok növelése a tanulók és oktatók, szakemberek számára az EU-ban Pályaorientációs és tanácsadó szolgálatok Könnyen elérhető, magas színvonalú, koherens hálózatot

MKKR fejlesztési célja A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés ágazati szintű képesítési alrendszereit nemzeti rendszerré kösse össze Segítse az egyes képesítések viszonyítását és megfeleltetését országon belül és az EU-ban az EKKR-en keresztül

OKKR/MKKR és szakképzés fejlesztések OKJ 2006 – kompetenciaalapú és moduláris TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése  (5-6. szint kidolgozása) Magyar Kormány 1229/2012. (VII. 6.) kormányhatározata

5. Szint – 1. oszlop: Tudás – Rendelkezik egy adott szakterülethez kapcsolódó alapvető általános és szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik. – A gyakorlati alkalmazás módszereinek és eszközeinek biztos ismerete lehetőséget biztosít az adott szakma hosszú távú és magas szintű gyakorlására. – Ismeri a szakterület szakmai szókincsét (anyanyelven és legalább egy idegen nyelven).

5.Szint – 2. oszlop: Képességek – Képes az adott szakma feladatainak megoldására: megtervezésére és lebonyolítására, a szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, egyedi és komplex alkalmazására. – Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei képessé teszik a más nyelven beszélőkkel való szakmai együttműködésre. – Képes tudását fejleszteni és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket. – Képes a munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos felelős döntésekre.

5. Szint – 3. oszlop: Attitűd – Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt. Törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására. – Törekszik önmaga folyamatos képzésére. – Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett. – Önkritikus saját munkájával szemben. – Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit.

5. Szint -4. oszlop: Autonómia és felelősség – Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett. – Felelősséget érez saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért. – Döntéseit a szakterület jogi, etikai szabályainak figyelembevételével hozza.

6.Szint - tudás 7. Szint - tudás – Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének alapvető, átfogó tényeit, irányait és határait. – Ismeri az adott szak, illetve tanulmányi terület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát…. 7. Szint - tudás – Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy szakterület átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és pontosan kidolgozott határait, a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódását…..

Szakmai alapképzés Felső középfokú képzésben Posztszekunder képzésben Felsőoktatásban Felnőttképzésben

Tanulási útvonal Gimnázium (ISCED 3A) Szakközépiskola (ISCED 3A, 4C) Szakiskola (ISCED 2C, 3C) Felsőoktatás (ISCED 5A,5B, 6) Felnőttképzésben - Iskolarendszeren kívül

Tanulási útvonalak az iskolarendszerben Iskolatípus ISCED szint Gimnázium (ISCED 3A) Szakközépiskola (ISCED 3A, 4C) Szakiskola (ISCED 2C, 3C) Szakképzettséget adó programok a felsőoktatásban Felsőoktatás ISCED szint OKJ (Felsőfokú végzettséget nem adó felsőfokú programok) (ISCED 5B) FOSZK Felsőfokú végzettséget nem adó felsőfokú programok Alapképzés BA, BsC (felsőfokú végzettséget és szakképzettséget ad) (ISCED 5A, 6)

MKKR és a szakképzés OKJ FSZ FOSZK BA, BsC MKKR jogszabályi szintje Magyar Kormány 1229/2012. (VII. 6.) kormányhatározata Sztv. 88.§. Kr. Felhatalmazás: MKKR 150/2012, (VII. 6.) Kr. az OKJ-ről Új Fktv. 18. § (1) c) (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről ) 23/2012. (VIII.28). Kr. 2.§. szerint ISCED 5 szintű képzések NFtv. 51.§ (5) az oklevél kötelező tartalma a képesítés EKKR és MKKR szerinti besorolása. Képzési/tanulási kimenet SZVK KKK Kreditbeszámítás Nftv. 49. § (6) Azonos és magasabb szintű OKJ szakképesítésekben 50 kredit BA, BsC képzéseknél Azonos képzési területen min. 30 max. 120 kredit - 90 kredit beszámítása BA, BsC képzéseknél

Tanulási útvonalak az iskolarendszeren kívül állam által elismert szakképesítések - OKJ szakképesítései - hatósági v. hatóság által tanúsított szakképesítések akkreditált programok tanúsított képesítései munkahelyi/munkaköri képesítések

Az OKJ változása 21 – alapfokú részszakképesítés 31 – alsó középfokú részszakképesítés 32 – alsó középfokú szakképesítés 33 – alsó középfokú szakképesítés-ráépülés 34 – középfokú szakképesítés 35 – középfokú szakképesítés-ráépülés 51 – felső középfokú részszakképesítés 52 – felső középfokú szakképesítés 53 – felső középfokú szakképesítés-ráépülés 54 – emelt szintű szakképesítés 55 – emelt szintű szakképesítés-ráépülés 62 – felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

Kérdések és lehetőségek OKJ szintjei és MKKR szintjei, standardok Egységes fogalomrendszer (OKJ/ MKKR) Intenzív szektorközi együttműködés Átláthatóság (egyéni tanulási utak) Munkáltatók hozzáállása, elfogadják-e? Tanulási eredmények – a kompetenciák minimuma? Munkaerőpiac és képzők közös gondolkodása, kommunikáció ECVET, EUROPASS, elismerések (pl. külföldi gyakorlat), mobilitás – segít-e az egységesítés?

Köszönöm a figyelmet! arapovics.maria@ppk.elte.hu