Göcsej turizmusa
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A 672 km²-es területű vidék a Zala , a Felső- és az Alsó-Válicka , illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. Északon a Felső-Zala-völgy , keleten és délen az Egerszeg–Letenyei-dombság , nyugaton a Kerka-vidék határolja.
Göcsej térsége 18 önkormányzati szövetség együttműködéséből áll Göcsej térsége 18 önkormányzati szövetség együttműködéséből áll. Ezen belül három kistérségi társulás működik 1996 óta együtt, a Gellénháza és Térsége Önkormányzati Társulás, a Göcsej Kistérségi Társulás és a Felső-Göcsej Területfejlesztési Társulás, melyekhez a következő falvak tartoznak: Göcsej Kistérségi Társulás: Becsvölgye, Kustánszeg, Barlahida, Babosdöbréte, Böde, Hottó
Becsvölgye Jellegzetes szeges település a Göcsejben Zalaegerszegtől délnyugatra 25 kilométerre több kisebb mellékút kereszteződésében. Hét kisebb, dombra épült településrész: Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja.
Kustánszeg Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázás következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542 -ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos.
Barlahida Barlahida első említse 1394 -ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult. Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet.
Babosdöbréte Babosdöbréte első írásos említése 1128-ból való, amikor is Zalavár várszolgái éltek a itt. A 14. századtól egyre több szó esik településen élő Debréte családról, akik a falu fejlődésében komoly szerepet játszottak, ám sem pecsétjük, sem oklevelük nem került eddig elő. A 16. századtól többször támadtak a törökök a falura, amely végül az 1690-es évekre pusztult el. A 18. században sűrűn váltott birtokost. A 19. században kisebb mértékben növekedett a lakossága, ám jelentősen csak a 20. században ugrott meg.
Böde Böde község Zala megyében , a Zalaegerszegi kistérségben. Első írásos említése 1407-ből származik Bede néven, ami az ősi magyar Bed személynévre vezethető vissza.
Hottó Neve valószínűleg kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza (Holtou tó). 1949-ben Hottóhoz csatolták a megszűnő Zalaszentmihályfa lakott részét, a falun kívül álló híres középkori templom azonban Bödéhez került.
Göcseji Múzeum A Göcseji Múzeum épületéről: 1869-ben „Zala-Egerszeg városban részvény-egylet alakult a végett, hogy a kevésbé vagyonos néposztályoknak megtakarított vagyonuk biztos elhelyezésére, kamatolására alkalmat nyújtson, és ez által a szorgalom és takarékosság szellemét bennük fölélessze.” Az évtizedek során megerősödött takarékpénztár részvénytársaság vezetői 1889-90-ben részint az intézet „saját kényelméreAz épület átalakításra csak 1973-74-ben került sor, új irodákat, raktárakat, restaurátor műhelyeket, több nagy kiállítóteret alakítottak ki, melyekben a múzeum gyűjteményei már méltóbb körülmények közé kerültek. Az első emelet déli szárnyában a Magyar Olajipari Múzeum kapott több teremnyi helyet. 1995-ben, mikor ők elköltöztek, újabb nagyszabású változtatásokra, bővítésre, felújításra került sor. ”, másrészt „a magán lakásokban mutatkozó hiányok pótlására” egy emeletes bérházat építtettek. A terveket a neves, Nagykanizsán, majd Keszthelyen élő építésszel, Hencz Antallal készítették. Ő tervezte a Festetics-kastély udvari főbejáratát is. Az építkezés irányítását, a tervek módosítását egy másik keszthelyi építész, gazdasági akadémiai tanár, Schadl János vállalta. Az intézmény 1921-től Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Rt. néven virágzott. 1937-ben az üzlethelyiség bejáratát, mely eredetileg a Deák kertre nyílott, a Főtér irányába, a déli oldalra helyezték át, s egyúttal az üzlethelyiséget is modernizálták. 1970-ben a város hivatalai átköltöztek az új székházba, helyére a Göcseji Múzeum gyűjteményei kerültek.
Köszönöm a figyelmet!