Utazási motivációk, turisztikai kereslet Dr. Könyves Erika Eszterházy Károly Főiskola Eger, 2007.

Szükségletek, motivációk Az egyén magatartását számos motívum befolyásolja, lehet előremozdító (szükségletek, vágyak), vagy visszataszító (félelem, averzió). Csak a domináns motívum vezet döntéshez és tevékenységhez. A motiváció szempontjából a belső impulzus a döntő. Az impulzus alakítja ki magát a szükségletet is, pl: ismeretlen ország megismerése iránti vágy befolyásolja az utazás szükségletét). Az emberi szükséglet indukálja a (szabadidős) tevékenységet.

Motiváció és magatartás az utazási döntésekben A belső motivációs impulzust külső motivációs inger váltja ki, pl: média. A motiváció kifelé a magatartásban nyilvánul meg, a magatartás pedig a motiváció következménye. Az egyén döntését nemcsak szükségletei befolyásolják, pl: barátok. A motiváció belső tényezők (motivációs impulzusok) és külső tényezők (motivációs ingerek) hatására alakul ki. Az impulzus a célra irányuló motivációs döntésekhez vezet. A döntési folyamatra a szükségletek és a rendelkezésre álló források egybevetésével kerül sor. A döntési folyamat eredménye a turizmus valamely formájában való részvétel.

A szükségletek hierarchiája (Maslow – Mill és Morrisson) Önmegvalósítási szükségletek: önkiteljesítés Esztétikai szükségletek: szépség, rend Kognitív szükségletek: tudni, megismerni A megbecsülés szükséglete: elnyerni mások elismerését A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni Biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesen Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb.

A turizmus indítékai és az ezekből levezetett turizmusfajták 1. Turizmusfajta Fizikai indítékok: pihenés gyógyulás sport üdülőturizmus (wellness) gyógy- és termálturizmus sportturizmus (fitness) Pszichikai indítékok: kitörés a mindennapi elszigeteltségből szórakozás élményvágy élmény-, esemény-, üdülőturizmus kulturális turizmus klubturizmus falusi turizmus

A turizmus indítékai Turizmusfajta Társadalmi indítékok: barátok, ismerősök felkeresése társas élet, társadalmi kapcsolatok civilizált világból vissza a természetbe baráti, rokonlátogató turizmus klubturizmus (élményturizmus) kempingturizmus Kulturális indítékok: más országok (szokások, stb) megismerése művészetek iránti érdeklődés vallási okok oktatási turizmus ismeretszerző turizmus klubturizmus vallási, zarándok turizmus Státusz- és presztízs indítékok: személyes kibontakozás (tanulás, továbbképzés) elismerés és nagyrabecsülés iránti vágy üzleti, kongresszus, rendezvény élmény-, kalandturizmus

Történelmi visszatekintés Állandó vágy: hétköznapból, rutinszerűségből való kilépés és ehhez fűződő élmények. A történelem során az utazás kizárólag a kiváltságos rétegek előjoga. Ókori birodalmakban: szabadidő kellemes eltöltése: tengerparti nyaralás (Róma-Nápoly), külföldi üdülőhelyek: Egyiptom, Közel-Kelet. Feudalizmus: keresztény normák, zarándoklatok, nincs szórakozást jelentő utazás, fürdőhelyek felkeresése gyógyulás céllal. Újkor: új vagyonok, üzleti érdek, egészségi ok, urbanizáció miatt a természet iránti vágy erősödik, hegyvidékek (Svájc), tengeri fürdők, divat: anglománia, egzotikumok iránti vágy. Ma: tömegturizmus (lakosság 60-80%), új: öko, kalandtur.

Turisták csoportosítása lélektani jellemzők szerint 1. Allocentrikusak (független nyaralás): kalandvágyók, szeretik egyedül felfedezni a helyeket élvezik az új területek felfedezését és az új tapasztalatok szerzéséz keresik az olyan szokatlan célpontokat, ahol más még nem járt sok mozgást igényelnek jobban kedvelik a turisták által el nem árasztott helyeket szállásban és étkezésben elfogadják az alapvető kényelmet élvezik a más ország vagy kultúra embereivel való találkozást

Turisták csoportosítása lélektani jellemzők szerint 2. Pszichocentrikusak (tömegturizmus) a szervezett utazásokat kedvelik mozgás- és aktivitásigényük nem nagy élvezik a közös aktivitású helyeket: napozás, strandolás, szörfözés jobban kedvelik a közúti közlekedést, mint a légi közlekedést kedvelik a családias turistacélpontokat kedvelik a lakókörnyezettel megegyező szálláshelyeket, éttermeket, látnivalókat és boltokat nem akarnak „idegen” környezetet

Turizmus formái (csoportosítás) földrajzi dimenziók társadalmi tartalom tartózkodás időtartama évszak résztvevők száma résztvevők kora (életciklus) közlekedési eszköz elszállásolás formája fizetési mérlegre gyakorolt hatás

Turisztikai kereslet jellemzői Fogalom: a turista diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel alátámasztott turisztika szükséglete. nagyfokú, sokoldalú érzékenysége speciális, világpiaci kategória elővétel komplex szolgáltatást kíván igénybe venni heterogén (több turizmusfajta) mobil, változékony (divat) stabilizálódás (beépül a minennapokba) szezonális ingadozás, periodikus területileg koncentrált, ill. dekoncentrált erősen szegmentált (kor, nem, életstílus, stb) demokratizálódott és polarizálódott

A turisztikai keresletet befolyásoló tényezők állami befolyásolás (államok közötti kapcsolatok, turizmuspolitika) társadalmi hatások (szabadidő, vendégszeretet természeti, építészeti környezet (vonzó vagy taszító hatás) gazdasági hatások (jövedelmi viszonyok, árak, árfolyamok) technológiai környezet (e-kereskedelem) ajánlattevők és versenytársak által kiváltott hatások (vevők piaca, erős versenyhelyzet)

Az utazási döntés a turizmus fajtái az utazás időpontja az utazás időtartama az úti cél az utazásszervezés módja (egyéni, szervezett) az utazásra fordítandó összeg, komfortelvárás a közlekedési eszköz a szálláshely mellékszolgáltatások és aktivitások a célhelyen

Jövőbeni trendek, tendenciák 1. Az utazási kiadások gyorsabban növekszenek, mint az egyéb költségtételek (1 napra jutó kiadás szinten marad, 1 útra eső átlagos költés csökken) Versengő szolgáltatások (üdülési ajánlatok bővülő választéka) Légi közlekedés arányának növekedése a közlekedési eszközökön belül „Pénzben gazdag – időben szegény” (városlátogatás, hosszú hétvégék, olcsó légitársaságok) Last-minute foglalások száma jelentősen bővül (árverseny, kereslet előrejelzést nehezíti) Internet térnyerése (csökken az utazási csomag iránti kereslet) Árérzékenység nagyobb szerepet kap (összehasonlíthatóság)

Jövőbeni trendek, tendenciák 2. A piac egyre erősebben szegmentálódik (seniorok – egészségturizmus) Szabadidős utazások piaca erősebben divatorientált (új igények, célcsoportok, extrém sportok, csapatépítő tréningek) Utazási célok nagyobb változatossága (egész évben vonzó látványosságok, szórakozási formák, megarendezvények) Nemzetközi és regionális áramlások változása (dél-észak, kelet-nyugat, nyugat-kelet, Európán belüli, interkontinentális) Egészség és biztonság iránti kereslet nő (terrorizmus, járványok, „túlfejlett desztinációkat” elkerülik)