Konzultáció a hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2014 Konzultáció a hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2014.évi felügyeleti adatszolgáltatásairól Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 2013. december 6. 1

Tartalom I. 2014.évi változások a hitelintézetek felügyeleti adatszolgáltatásaiban II. Változások a COREP adatszolgáltatásban III. Változások a Nagykockázati adatszolgáltatásban IV. Megterhelt eszközökről szóló jelentés V. További új adatszolgáltatási tartalmak az EBA adatszolgáltatási ITS-ben VI. Konszolidált szintű pénzügyi információk az adatszolgáltatási ITS-ben (FINREP) 2

I. 2014.évi változások a hitelintézetek felügyeleti adatszolgáltatásaiban Kissné Ladányi Éva - Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 2013. december 6. 3

Középtávon előttünk álló adatszolgáltatási kihívások EU felügyeleti jogharmonizációból fakadó feladatok EBA adatszolgáltatási ITS A jegybanki és a felügyeleti adatgyűjtések harmonizálása - Párhuzamosságok feltárása, megszüntetése (szükséges IT fejlesztésekkel) A rendszeres adatszolgáltatások tartalmának átfogó felülvizsgálata Új felügyelési koncepciók, módszertanok, és elemzési igények Szabályozási környezet változása MNB adatgyűjtésekharmonizálása Átalakuló felügyeleti jelentési rendszer 4

Átalakítások ütemezése, 2014. évi változások CRD IV./CRR 2014. évi hatálybalépése Jelentős változások, adatszolgáltatás bővülése A 2. szintű szabályozás (Európai Bizottsági rendeletek formájában kiadandó EBA ITS-ek és RTS-ek ) késése miatt a felkészülési idő rövidül Az MNB az EBA adatszolgáltatási ITS első alkalmazásának időszakában minimalizálja az egyéb változásokat Konzultáció fő tárgya: EBA adatszolgáltatási ITS Fő célja: Tervezetek alapján felmerült kérdések megválaszolása A prezentációk nem helyettesítik a rendeletek (EU bizottsági és MNB) alapos tanulmányozását ! 5

EBA adatszolgáltatási ITS célja, tárgykörei Adatszolgáltatási tartalom : Szavatoló tőke jelentés (COREP) Pénzügyi információk (FINREP) Nagykockázati adatszolgáltatás (LE) Ingatlanfedezetű kitettségekből származó veszteségek (IP Losses) Tőkeáttétel (leverage ráta) Likviditás (LCR, NSFR ) Célok: CRR prudenciális szabályainak ellenőrzése Általános kockázati profil felügyelői megítélése, egységes felügyelési gyakorlat kialakítása (CRD IV. és SSM) Később hatályba lépő követelmények kalibrálásához monitoring 6

Az ITS és a nemzeti szintű adatszolgáltatások viszonya Adott tárgykörben és azon adatszolgáltatókra nézve, akikre az ITS vonatkozik a jelenlegi adatszolgáltatás helyébe lép (maximális harmonizáció, a párhuzamos jelentési kötelezettségek megszüntetése a cél) MNB rendelet kiegészítése az EBA ITS-nek- EU Bizottsági rendelet várható megjelenése: 2014. decembere De ! Nem érinti a nemzeti hatóságok azon jogát, hogy határozattal esetileg kiegészítő adatszolgáltatásokat rendeljenek el (CRD 104.cikk) Likviditási tárgykörben a nemzeti előírások (DMM, mérleg/betétfedezeti mutató) fenntarthatók addig, amíg a CRR követelményt nem állapít meg (monitoringozási időtartamra) Egyedi szintű FINREP-re egyelőre nem terjed ki az ITS, a konszolidált non-IFRS csomag alkalmazása sem kötelező 7

8 nagy bankcsoportok érint Az ITS bevezetésének következményei a teljes hitelintézeti adatszolgáltatási rendszerre Legnagyobb változás: Azon bankcsoportok, akik már alkalmazzák az IFRS-eket konszolidált beszámolóiknál, azok 2014-től a felügyeleti konszolidált jelentéseiket is IFRS alapon kötelesek készíteni 8 nagy bankcsoportok érint Egyedi szintű jelentések továbbra is HAS alapon készítendők A felügyeleti jelentéseken belüli összhang felborul (DE: közzétételi és szabályozási követelmények konszolidált szinten azonos számviteli keretrendszerbe kerülnek) Középtávú cél: a teljes hitelintézeti szektor álljon át az IFRS- ek alkalmazására egyedi szinten is – szektor szintjén egységes számviteli keretrendszer – adatszolgáltatások összehasonlíthatósága teljeskörűen csak így biztosítható 8

EBA ITS adatszolgáltatások bevezetési ütemezése 9

II. Változások a COREP adatszolgáltatásban Nyeste Mária - Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 2013. december 6. 10

COREP ITS táblák 11 1-5 CA Szavatoló tőke, tőkemegfelelés 6 GS Összevont alapú tőkekövetelmény - féléves gyakoriság 7-14 CR Hitelezési kockázat (14 SEC Details – féléves gyakoriság) (15 IP Losses Ingatlanfedezetű kitettségekből származó veszteségek tábla ITS de nem COREP) 16-17 OPR Működési kockázat (17 OPR Details – féléves gyakoriság) 18-24 MKR Piaci kockázat 25 CVA Hitelértékelési korrekciós kockázat Új táblák: 3 CA3 Tőkemegfelelési mutatók 4 CA4 Tájékoztató adatok 5 CA5.1 Átmeneti rendelkezések 5 CA5.2 Szerzett jogok: Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok 9.1 CR GB 1 Kitettségek földrajzi megoszlása (Sztenderd kitettségek) 9.2 CR GB 2 Kitettségek földrajzi megoszlása (IRB kitettségek) 9.3 CR GB 3 Hitelkockázati tőkekövetelmény országonként 19 MKR SA SEC Piaci kockázat: Értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázata – Sztenderd módszer 20 MKR SA CTP Piaci kockázat: Korrelációkereskedési portfolió egyedi kockázata– Sztenderd módszer 11

COREP – Szavatoló tőke (CAA) és a Tőkekövetelmény (CAB) tábla változásai Szavatoló tőke, tőkekövetelmény Változás: az eddigi két tábla helyett az alábbi öt, illetve hat tábla lesz: CA1 Szavatoló tőke CA2 Tőkekövetelmény CA3 Tőkemegfelelési mutatók CA4 Tájékoztató adatok CA5 Átmeneti rendelkezések CA5.1 Átmeneti rendelkezések CA5.2 Szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok (A CA 5.2 tábla a CA 5.1 tábla 060 sorának részletező táblája) A CA1 tábla a főtábla a szavatoló tőke bemutatására, a részletező sorok átkerültek a CA4 és CA5 táblákba. A CA1 tábla fő tagolása tőketípusonként Alapvető tőke (T1) (Elsődleges alapvető tőke (CET1), Kiegészítő alapvető tőke (AT1)) Járulékos tőke (T2) Megszűnt a Kiegészítő tőke a piaci kockázat fedezetére. 12

COREP - Szavatoló tőke (CAA) tábla változása - CA1 Szavatoló tőke Egyedi és konszolidált CA1 tábla megegyezik. Vannak egyedi szinten nem töltendő sorok: (pl. a CET1-ben Kisebbségi részesedések és megfelelőik, konszolidációs különbözetek) IFRS sorok is vannak, amelyek egyedi szinten nem töltendők: pl. a CET1-ben a halmozott egyéb átfogó jövedelem és a halasztott adó. Új tételek Szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások (CET1, AT1, T2) (részletek: CA 5.1, CA 5.2) Egyéb átmeneti kiigazítások (CET1, AT1, T2) (részletek:CA 5.1) Prudenciális szűrők miatti kiigazítások (CET1) Részletesebb pl. a cégérték és az egyéb immateriális javak bemutatása (CET1) Alternatív kezelési lehetőség néhány levonandó kitettségre (CET1) (-) A figy-be vehető tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete (CET1, AT1) (+) A figy-be vehető tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete (AT1, T2) 13

COREP - Tőkekövetelmény (CAB) tábla változásai és új tábla a tőkemegfelelési mutatókról 2 CA2 Tőkekövetelmény (helyesen kockázati kitettségérték lenne, a TMM nevezője) Tartalmi változások A sorok között új kockázatok tőkekövetelményei jelennek meg, például: Központi szerződő fél garancia alapjába befizetett hozzájárulások (CRR 307-309) Hitelértékelési korrekciós kockázat (CVA) Több részletező sor pl. KKV-k Technikai változás Tőkekövetelmény értékek helyett kockázattal súlyozott kitettségértékeket,illetve kockázati kitettségértékeket kell jelenteni, azok csatornázódnak be a részletező táblákból. 3 CA3 Tőkemegfelelési mutatók új tábla I. Pillér szerinti tőkemegfelelési mutató értékek Elsődleges alapvető (CET1) tőkemegfelelési mutató Alapvető tőke (T1) megfelelési mutató Teljes tőkemegfelelési mutató Az I. Pillér szerinti mutatók a II. Pillér szerinti módosítások figyelembevételével Elvárt II. Pillér szerinti mutató értékek 14

COREP- Új kiegészítő tábla a Szavatoló tőke (CAA) táblához – CA4 Tájékoztató adatok Célja: A CA4 tábla a CA1 egyes elemeinek kiszámítását bemutató tájékoztató adatokat, valamint a CRD szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza. Például: Halasztott adók Küszöbértékek, amelyek a SZT-ből való levonások meghatározásához szükségesek (pl: szavatoló tőke) Küszöbértékek, amelyek a CET1-ből való levonások alóli mentesítések meghatározásához szükségesek (pl: CET1 10%-a, CET1 15%-a) SZT-ből levonandó pénzügyi szektorbeli befektetések, tulajdoni részesedések, kölcsöntőkék. Tőkepufferek 15

COREP- Új kiegészítő táblák a Szavatoló tőke (CAA) táblához – CA5 Átmeneti rendelkezések (CA5.1, CA5.2) 5 CA5.1 Átmeneti rendelkezések A CA 5.1 Átmeneti rendelkezések tábla részletező adatokat tartalmaz a CA1 Szavatoló tőke tábla azon elemeiről, amelyekhez a CRR bevezetésekor szerzett jog, illetve átmeneti mentesítési vagy átmeneti beszámíthatósági kritérium kapcsolódik. Oszlopok: az SZT főtételeinek (CET1, AT1,T2) kiigazításait, a kockázattal súlyozott értékeket, a kiigazítás során alkalmazandó szorzótényezőket és a tőkeelemek eredeti értékeit. Sorok: Tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti kiigazítások Állami támogatásnak minősülő instrumentumok (2017. végéig csökken a beszámíthatóság) pl.: Gazdasági Kiigazítási Programban résztvevő intézmény által kibocsátott instrumentumok Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok (felsorolása a CA5.2 táblában,pl.: hibrid instrumentumok (visszavásárlásra ösztönzőt tartalmazó, nem tartalmazó) mivel az AT1-ben és a T2-ben még csökkenő mértékben figyelembe vehető 2021 végéig. Kisebbségi részesedések és a leányvállalatok által kibocsátott, a konszolidált szavatoló tőkében korlátozottan beszámítható instrumentumok Egyéb átmeneti kiigazítások Valós értéken értékelt nem realizált nyereségek és veszteségek; a szavatoló tőkét csökkentő elemekhez – például visszavásárolt saját részvény, PIBB befektetés - kapcsolódó átmeneti mentességek 16

COREP – Összevont alapú tőkekövetelmény számítása – részletező (KCAC) tábla változásai- 6GS információk a konszolidált csoporttagokról 6GS A csoport tőkemegfelelése: információk a csoporttagokról A tábla sokkal részletesebb mint a jelenlegi, hasonló, de más adatokkal. Csak az első két oszlop maradt meg a mai táblából. A leányintézmények egyedi adatait kell továbbra is soronként jelenteni. Egy sorban egy leányintézmény adatai szerepelnek továbbra is. Az oszlopok négy fő részre tagolódnak: A csoporttag azonosító adatai A csoporttag egyedi szintű kockázattal súlyozott kitettségértékei és szavatoló tőkéje A csoporttag hozzájárulása a csoport kockázattal súlyozott kitettségértékéhez és szavatoló tőkéjéhez A csoporttag tőkepuffer adatai 17

COREP- Hitelezési kockázat táblák változásai KKV finanszírozás bátorítása a KKV támogatási faktorral (0,7619 szorzó) alacsonyabb tőke- követelmény (CRR 501cikk) (külön oszlop, külön sor mind a sztenderd, mind az IRB módszernél) 7 CR SA Sztenderd módszer Nagyobb figyelmet kapnak, ezért külön kitettségi osztályok, külön táblákon jelentendő három kitettség (kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (CRR128 cikk), intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövidtávú külső hitelminősítéssel rendelkező kitettségek (CRR131cikk), részvényjellegű kitettségek (CRR133 cikk)) Nagyobb figyelmet kapnak, ezért külön sorban (pl. KKV hitelek, lakóingatlannal fedezett kitettségek, IRB-t alkalmazó bankok sztenderd módszerrel kezelt kitettségei, nem tejesítő kitettségek), illetve külön oszlopban „ebből” tételek (pl. külső hitelminősített (CRR 120 cikk), nem külső hitelminősített központi kormányzattal megegyező minősítésű (CRR 121cikk)) jelentendő kitettségek Új kockázati súlyok (pl. 2 %, központi szerződő fél; 250% a CET1 10%-át el nem érő eredetileg SZT-ből levonandó tételek; 370% tulajdoni rész biztosítókban; ((Alternatív lehetőség: 1250% kockázati súly (pl. pénzügyi ágazaton kívüli, küszöbértéket meghaladó befolyásoló részesedések)). 8 CR IRB 1-2 IRB módszer Nagyobb figyelmet kap, ezért külön „ebből” oszlopban jelentendők a nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetek és nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségek (a kockázati súly (RW) függvényben a korrelációs együtthatóra 1,25 szorzó) 2014-től 2 tábla, amelyek tartalma jelenleg egy táblában van (CIF/CIA), így tartalmi változás emiatt nincs. Az összes kitettség ügyfélkategóriánkénti, pool-onkénti megbontását egy külön táblában, a CR IRB 2 táblában kell jelenteni. 18

a külföldi kitettség /összes kitettség aránya >= 10% COREP- Új táblák a hitelezési kockázat földrajzi megoszlásáról (CR GB 9.1, 9.2, 9.3) A 9.1 és 9.2 tábla töltésére arányossági küszöbérték: a külföldi kitettség /összes kitettség aránya >= 10% 9.1 Kitettségek földrajzi megoszlása (Sztenderd módszer) Oszlopok: pl. Eredeti kitettség érték, ebből: nem teljesítő kitettség ért., hitelkockázati korrekciók/CRM/CCF utáni kitettség érték, az elmúlt 3 hónapban bekövetkezett nem teljesítések, hitelkockázati korrekciók/leírások, kockázattal súlyozott kitettség érték a KKV támogatási faktor előtt+után. Sorok: 16 sztenderd kitettségi osztály + összegző sor 9.2 Kitettségek földrajzi megoszlása (IRB módszer) Oszlopok: a súlyozott átlagos PD-t és LGD-t tartalmazó oszlopok kivételével gyakorlatilag megegyeznek a 9.1 tábláéval. Több oszlopban „ebből” tételként a nem teljesítő kitettség értékeket kell jelenteni. Sorok: IRB kitettségi osztályok + összegző sor 9.3 Hitelkockázati tőkekövetelmény országonként Országonként külön-külön táblában a tábla egyetlen cellájában kell bemutatni a tőkekövetelményt (Erre nincs arányosság!). 19

COREP - Működési kockázat táblák (OP, 1OP, 2OPLD) változásai 16 OPR Működési kockázat Csak kisebb változások (pl. Az első három oszlop megnevezése Bruttó jövedelemről Irányadó mutatóra változik, a tartalma azonos. Új oszlopban kell jelenteni a fejlett módszer sorában a diverzifikáció tőkekövetelmény csökkentő hatását.) 17 OPR Details Működési kockázat: Bruttó veszteség üzletáganként és eseménytípusonként az elmúlt évben Valamennyi üzletágra a veszteség események száma, az összes veszteség és a maximális egyedi veszteség mellett a jövőben meg kell adni az öt legnagyobb veszteség összesen adatot is. Arányosság: A veszteség adatokat üzletáganként és esemény típusonként az alapmutató módszert alkalmazóknak nem kell jelenteni. Ha az intézmény mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése 1% alatti, akkor csak az utolsó négy sorban az összes veszteség esemény számot, értéket, a legnagyobb egyedi veszteség értéket, és az öt legnagyobb veszteség összesített értékét kell megadni. Megszűnik a 2OPD Hitelintézetek - Főbb működési kockázati veszteségek, amelyek a korábbi éveket érintik, de még nem kerültek lezárásra; és amelyek a múlt évben kerültek rögzítésre tábla. 20

COREP - Piaci kockázat táblák (M1T-J, M2R, M3D, M4A, M5M, M6AM, M6B01B) változásai Sztenderd módszer Földrajzi megoszlás nagyobb figyelmet kap 18 MKR SA TDI Kötvénynél devizabontás 6 helyett 24 külön táblában; két altáblája: 19 MKR SA SEC értékpapírosított eszközök tőkekövetelményének részletei 20 MKR SA CTP korreláció kereskedési portfolió tőkekövetelményének részletei Ez a két tábla jövőre külön táblában jelentendő most már hazánkban is, de jelenleg nincs ilyen kockázat. 21 MKR SA EQU Részvénynél eddig nem volt országbontás, jövőre 40 kiemelt ország külön táblákban 22 MKR SA FX Devizaárfolyam kockázatnál - Arányosság: a devizakockázatra vonatkozó adatokat a küszöbérték alattiaknak nem kell küldeni, mivel a CRR 351. cikk szerint, ha a (teljes nettó devizapozíció+ nettó arany pozíció) a küszöb alatt van, akkor nincs tőkekövetelmény, küszöbérték: Szavatoló tőke 2%-a IRB módszer 24 MKR IM - Új kockázati elemek új oszlopokban Stresszhelyzeti kockáztatott érték tőkekövetelménye (CRR 364 cikk (1) bekezdés) Járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat tőkekövetelménye (CRR 364 cikk (2) b pont) 21

COREP - Új tábla a hitelértékelési korrekciós kockázatra (25 CVA) A CVA korrekció a partnerrel fennálló ügyletek portfoliójának a piaci középértékhez történő igazítását jelenti. Ez a korrekció tükrözi a az intézmény partnerrel szemben fennálló hitelkockázatának aktuális piaci értékét (CRR 381 cikk), amelyet az OTC származtatott pénzügyi eszközökre kell kiszámítani. Az értékpapír finanszírozási ügyletekre akkor kell kiszámítani, ha a nemzeti hatóságok jelentősnek ítélik az ezekből eredő CVA kockázati kitettséget. (CRR 382 cikk) Oszlopok: kitettség érték, kockáztatott érték (csak a fejlett módszer sorában), stresszhelyzeti kockáztatott érték (csak a fejlett módszer sorában), tőkekövetelmény, teljes kockázati kitettség érték (ez kerül be a CA2 táblába) tájékoztató adatok (pl. partnerek száma), Sorok: egy összesítő sor + három sor a különböző számítási módszer adataival: Fejlett módszer (CRR 383 cikk szerinti belső modellen alapuló VAR típusú számítás.) Sztenderd módszer (A CRR 384. cikk szerinti képlettel kell minden partnerre kiszámítani a kockázat nagyságát.) Eredeti kitettség módszer (CRR 385. cikk szerint azok az intézmények alkalmazhatják, amelyek partner kockázatukat az eredeti kitettség módszerrel számolják. 22

III. Változások a Nagykockázati adatszolgáltatásban Kissné Ladányi Éva - Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 23

Nagykockázati kitettség (large exposures - LE) adatszolgáltatás változása Nagykockázat-vállalás fogalma: változatlan (SZT 10 %-át elérő és meghaladó kitettségek) DE: az adatszolgáltatási tárgykör bővül, nemcsak a nagykockázatokat kell jelenteni + az IRB bankok: 20 legnagyobb kitettség (kivéve a limit alól mentesített kitettségeket) konszolidált alapon, + a 10-10 legnagyobb intézményi ügyfél- és nem szabályozott pénzügyi vállalati kitettség is külön jelentendő konszolidált alapon (mentesítéstől függetlenül) 2013. év 3 tábla (C1LE, C2LE, C3LE) 2014. évtől 6 tábla LE LIMITS Adatok a nagykockázati limit meghatározásához Limitösszeg SZT-hez mért 25 %, intézményi ügyfelekre (CRR 395. (1) kombinált -150 millió EUR vagy 25 % közül a magasabb vonatkozik - a kereskedési és nem kereskedési könyvi limittúllépés esetén szavatoló tőkéből való levonás helyett kockázati kitettségérték kimutatása a CA2 tábla 680. sorában, - a CRR. 384. cikkénél szigorúbb hazai prudenciális követelmények (CRR 458. cikk) alapján képzendő pótlólagos tőkekövetelmény/kockázati kitettségérték a CA2 tábla 720. sorában LE 1 Ügyfelek azonosítása Változás: Kód (hazai), név, ügyfél típusa mellé 2014-től további, makro-, mikroprudenciális célú kódok: LEI kód, székhely, ágazat, NACE kód 24

Nagykockázati kitettség (large exposures - LE) adatszolgáltatás változásai LE 2 - LE 3 Kereskedési és nem kereskedési könyvi kitettségek, illetve az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok ( LE 3 főtábla és az LE 4 részletező tábla szerkezete lényegében megegyezik) Új oszlop: „Teljes eredeti kitettség”-ből a „Ebből: nemteljesítő kitettségek” (CRD default definíció szerint) kitettségek alábontása a FINREP ügyletkategóriákhoz igazodik, új oszlop: pótlólagos kitettség, amennyiben mögöttes kitettség beazonosítandó a SZT-ből már levont tételek (PIBB) nem az eredeti kitettségértéket csökkentik,hanem összegük a „ (-) A szavatolótőkéből levont kitettségek” oszlopban jelentendő LE 4 Kereskedési és nem kereskedési könyvi kitettségek lejárati csoportjai, illetve LE 5 az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek lejárati csoportjai (LE 4 tábla és az LE 5 részletező tábla szerkezete megegyezik!) A10-10 legnagyobb intézményi ügyféllel és a nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségek (beleértve a mentesítéseket) lejárati összetétele (egy évig havi, három évig negyedéves, ennél hosszabb időtartam esetén éves lejárati bontás) – Csak konszolidált adatszolgáltatás! 25

IV. Megterhelt eszközökről szóló jelentés Kissné Ladányi Éva - Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 26

Megterhelt eszközökről szóló jelentés Célja: forrásbevonások fedezettségére vonatkozó adatok gyűjtése egy 2016-ig kialakítandó EBA irányelv megalapozására Jelentendő főbb eszköztípusok: Repo megállapodással eladott eszköz, ha mérlegben megjelenített Eszközfedezettel kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevelek) Értékpapírosítás (NHP keretében nyújtott hitelek ?) Jelentéstartalom: 5 táblacsoport (A-E), különböző gyakoriság (NÉ-É) Arányossági feltétel: 30 Mrd EUR mérlegfőösszeg, 15 %-os mérlegen belüli arány Bevezetés először csak a 30 Mrd EUR feletti intézményekre (jun.30.) Kiterjesztés 2014. dec.31-től – de részletező csomagok csak azokra, akik a 15 % relatív küszöbérték felett vannak 27

V. További új adatszolgáltatási tartalmak az EBA adatszolgáltatási ITS-ben Szabóné Kovács Krisztina - Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 2013. december 6. 28

Vázlat Ingatlanfedezetű kitettségekből származó veszteségek (IP Losses) Likviditási adatszolgáltatás (alapja: Bázel III ajánlás: http://www.bis.org/publ/bcbs238.pdf) Likviditásfedezeti követelmény (LCR) Nettó Stabil Forrásellátottsági mutató (NSFR) Új elem 2015-től: További likviditási adatszolgáltatás (lejárati összhang, finanszírozás koncentráció partnerenként, terméktípusonként, finanszírozási költség, finanszírozás megújítása) Tőkeáttétel 29

I. Ingatlanfedezetű kitettségekből származó veszteségek (IP Losses) Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR 101. cikk, ITS 1.cikk b.pont, 12. cikk, VI-VII. mellékletek Adatszolgáltatás célja: adatgyűjtés, közzététel, értékelés a kockázati súlyok megfelelőségéről Adatszolgáltatás jellemzői: kötelezettek:intézmények, fióktelepek; szint: egyedi, összevont alapú; gyakoriság: féléves Adatszolgáltatás tartalma: veszteségek adott LTV %-ú kitettségekből (010), teljes veszteség (030) – ezekből kiemelve azokat, mely esetén az ingatlan hitelbiztosítéki értéken szerepel (020, 040) kitettségek összege 050) Adatszolgáltatás bontása: táblán belül ingatlantípusonként (010-020 sorok); egyébként országonként külön tábla, nem EU-országokra egy összesítő tábla Veszteség (CRR fogalom: gazdasági veszteség beleértve a jelentős diszkonthatásokat, valamint a behajtás jelentős közvetlen és közvetett költségeit) Veszteség meghatározása becsléssel is történhet (le nem zárult behajtás esetén). Lezárult behajtás esetén: Fedezet érvényesítéséből származó megtérülések korrigálva a közvetlen (pl. kamatfizetés) és közvetett (pl. követeléskezelés egység működési költsége) költségekkel. Egyéb forrásból származó megtérülések (garancia, biztosítás) figyelembe vétele nélkül, a vonatkozási időszak során nemfizetésbe fordult ügyletekre, egyedenként. Korábbi veszteségadat utólagos korrekciójára nem kerül sor. 30

II.a Likviditásfedezeti követelmény (LCR) 1. Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hatodik rész, ITS 1. fejezet 1.cikk (e) pont, 15. cikk, XII-XIII. mellékletek Adatszolgáltatás célja: a mutató számításához szükséges alapadatok bekérése Megfigyelési időszak: 2015. január 1-ig, minimumkövetelmény fokozatos emelése 2018. január 1. 100% Adatszolgáltatás jellemzői: intézmények; egyedi és összevont alapú; havi Adatszolgáltatás tartalma : az elkövetkező 30 napon belüli pénzáramlások számbavétele, a stresszhelyzeti nettó likviditás kiáramlás és a likvid eszköz állomány összevetése Likviditáskiáramlás = Stresszhelyzet esetén feltételezett likviditás szükséglet, a meglévő állományokra számított, állománytípusonként eltérő kiáramlási szorzóval figyelembe vett összeg Likviditásbeáramlás = A likviditásbeáramlások korlátozottak, a likviditáskiáramlások 75 %-ában. Nettó likviditás kiáramlás = Likviditásbeáramlás - Likviditáskiáramlás Beáramlások: olyan szerződésből eredő tételek, melyek még nem késedelmesek, és amelyek esetében az intézménynek nincs oka nemteljesítést feltételezni egy 30 napos időszakon belül, az újonnan vállalt kötelezettségekből származó beáramlások nélkül . 31

II.a Likviditásfedezeti követelmény (LCR) 2. C 51.00 Likvid eszközök A „likvid” besorolás szempontjai a CRR 416-417. cikkek alapján, likvid eszközök értékelése a CRR 418. cikk szerint történik. C 52.00 Kiáramlások Eltérő kiáramlási tényezők tartoznak: a betétbiztosítás hatálya alá tartozó betétekre, a stabil működési kapcsolattal rendelkező ügyfelekre, az ügyfelek különböző típusára (lakossági, pénzügyi ügyfél, nem pénzügyi ügyfél), a repó-, és értékpapír kölcsönzési ügyletre (a likvid eszköznek minősülő fedezet értékéig, és a fedezetlen részre ) hitel- és likviditási keretekre. C 53.00 Beáramlások Külön kell feltüntetni: nem pénzügyi ügyfelektől származó beáramlásokat, pénzügyi ügyfelektől származó beáramlásokat, a repó-, és értékpapír kölcsönzési ügyleteket, le nem hívott hitel- és likviditási kereteket. C 54.00 Biztosítéki csereügyletek 32

II.b Nettó Stabil Forrásellátottsági Mutató (NSFR) 1. Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hatodik rész, ITS 1.cikk (e) pont, 7. fejezet 16. cikk, XII-XIII. mellékletek Adatszolgáltatás célja: a mutató elemeit alkotó eszközök és források jelentése Megfigyelési időszak: 2018. január 1-ig; Adatszolgáltatás jellemzői: intézmények, egyedi és összevont alapú, negyedéves Adatszolgáltatás tartalma: C 60.00 Stabil forrásellátást igénylő tételek C 61.00 Stabil forrásellátottságot biztosító tételek A tételeket öt kategóriába besorolva kell feltüntetni az adatszolgáltatás oszlopaiban, lejáratuknak, illetve – ha ez korábbi dátum azon legkorábbi időpontnak megfelelően, amikor a szerződés szerint lehívhatóak. (meg nem terhelt, megterhelt összeg bemutatása ) Lejárati kategóriák: 3 hónapon belül, 3-6 hónap között, 6-9 hónap között, 9-12 hónap között, 12 hónapon túl Az értékpapírokat hitelminőségi besorolásuk szerint kell csoportosítani. A tételek eltérő stabilitása szorzószámokon keresztül fog érvényesülni. 33

II.b Nettó Stabil Forrásellátottsági Mutató (NSFR) 2. Eszközök a stabil forrásigény felméréséhez, az alábbi bontásban (CRR 428. cikk): Likvid eszközök; Értékpapírok és pénzpiaci instrumentumok; Nem pénzügyi vállalatok tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjai; Egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok; Arany; egyéb nemesfémek; Nem megújítható hitelek és követelések (külön kiemelve: ingatlannal fedezett); Származtatott ügyletekből eredő követelések; Egyéb eszközök; Stabil forrásellátást nem igénylő, szavatoló tőkéből levont eszközök; Folyósítási kötelezettséggel járó, le nem hívott hitelkeretek. Stabil források, az alábbi bontásban (CRR 427. cikk): Szavatoló tőke; Betétek (lakossági, nem pénzügyi ügyfelek, pénzügyi ügyfelek betétei); Eszközzel fedezett források (fedezett kölcsönügyletek); Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek; Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek; Egyéb kötelezettségek. 34

II. Új elem: További likviditási adatszolgáltatás Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hatodik rész 415. cikk 3 b.), ITS kiegészítése folyamatban Adatszolgáltatás célja: az illetékes hatóság számára az intézmények likviditási kockázati megítélését elősegítendő további információk nyújtása Adatszolgáltatás jellemzői: egyedi és összevont alapú; havi gyakoriságú, arányossági küszöbérték a gyakoriság tekintetében (1 %-os piaci részesedés alatt, vagy 30 milliárd eurónál alacsonyabb mérlegfőösszeggel rendelkező intézmények havi helyett negyedéves gyakorisággal jelentenek várhatóan.) Adatszolgáltatás tartalma: lejárati összhang, finanszírozás koncentráció partnerenként, terméktípusonként, finanszírozási költség, finanszírozás megújítása Várható alkalmazás: 2015. január 1-től, vagy 2015. március 31-től 35

III. Tőkeáttétel Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hetedik rész, ITS 1. cikk (d) pont, 6. fejezet 14.cikk, X-XI. mellékletek Mutató definíciója: Tőkeáttételi mutató= intézmény alapvető tőke értéke/intézmény teljes kitettsége (mérlegen belül és mérlegen kívüli tételek) Adatszolgáltatás célja: adatgyűjtés a tőkeáttételi mutató kalibrációjához Megfigyelési időszak: 2017. január 1-ig, kötelező követelmény: 2018-tól (várhatóan üzleti modellekre/kockázati profilokra) Adatszolgáltatás jellemzői: intézmények, egyedi és összevont alapú, negyedéves, arányossági küszöbérték a tábla részletezettségére Adatszolgáltatás tartalma: C 45.00 Tőkeáttételi mutató számítása (három havi bontásban; vagy negyedév végi, ha az illetékes hatóságok alkalmazták a CRR 499. (3) eltérést) C 40.00 A kitettség értékek alternatív kezelése C 41.00 Mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása C 42.00 A tőke fogalmának alternatív definíciója C 43.00 A tőkeáttételi mutató kitettség értékekre bontása C 44.00 Általános információk C 46.00 Számvitelileg konsz., de a prud.konsz. körbe nem tartozó szervezetek 36

VI. Konszolidált szintű pénzügyi információk az adatszolgáltatási ITS-ben (FINREP) Pintér Csilla - Statisztikai Igazgatóság Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály 2013. december 6. 37

Előzmények, a bevezetés célja, adatszolgáltatói kör és hatálybalépés CEBS guideline (2005): pénzügyi információkat tartalmazó, konszolidált szintű, IFRS alapú jelentéscsomag a hitelintézetek számára Bevezetése nem kötelező „Core” táblák – „non-core” táblák A FINREP bevezetésének célja Az EU szinten egységes alapokon nyugvó adatszolgáltatás kialakítása Összehasonlíthatóság Azonos mutatórendszer kialakítása (Key Risk Indicators) Elemzések egységessé tétele Adatszolgáltatói kör az összevont felügyelet alá tartozó bankcsoportok (és befektetési vállalkozások csoportjai) a CRR által meghatározott körre, amely eltér a számviteli konszolidációs körtől (biztosítók és nem pénzügyi vállalatok!) Hatálybalépés 2014. július 1. Első adatszolgáltatás: 2014. szep. 30.-ra vonatkozóan nov. 11-ig forgalmi adatok: január 1-től kumulált! 2014. I. és II. negyedévre: a jelenlegi magyar konszolidált jelentéscsomag küldendő 38

Beküldési gyakoriság és beküldési határidő 1. Negyedéves: 35 tábla és további két tábla (nem teljesítő kitettségek, átstrukturált kitettségek) 2. Negyedéves, de küszöbérték megállapításával: 10 tábla Aszimmetrikus be- és kilépési feltételek a) Belépési feltétel: ha 2 egymást követő negyedévben elérte vagy meghaladta a küszöbértéket b) Kilépési feltétel: ha 3 egymást követő negyedévben a küszöbérték alá esett Első alkalmazás: az első két negyedévben az adatszolgáltatást már attól a negyedévtől el kell kezdeni, ahol a mutató eléri vagy meghaladja a küszöbértéket. 3. Féléves: 4 tábla 4. Éves: 14 tábla Vonatkozási idő: március 31., június 30., szeptember 30., december 31. Beküldési határidő: május 12., augusztus 11., november 11., február 11.  kb. 30 munkanap Kivétel! A nemteljesítő és az átstrukturált kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás: a 2014. szeptember 30-i adatok beküldési határideje 2014. december 31. 39

A FINREP adatszolgáltatás struktúrája 1. IFRS alapú táblacsomag (ITS III. melléklet) 65 tábla a tőzsdei, vagy tőzsdei kibocsátó társaságok, amelyek az 1606/2002/EK rendelet 4. cikke alapján a konszolidált beszámolójukat jelenleg is IFRS alapon kötelesek készíteni (CIB, ERSTE, FHB, KH, MKB, OTP, Raiff) azon társaságok, amelyek (az 1606/2002/EK rendelet 5. cikke és az Szmt. 10. § (3) alapján) az IFRS alapú konszolidált beszámoló készítését választották (UniCredit) 2. Non-IFRS alapú táblacsomag (ITS IV. melléklet) A nemzeti GAAP-et alkalmazó bankcsoportok (6 bankcsoport) A CRR 99. cikk (6) bekezdés alapján a nemzeti hatóságok dönthetnek úgy, hogy az előző csoportba nem tartozó társaságok számára előírják a non-IFRS táblacsomagot nem kerül bevezetésre a jelenlegi magyar konszolidált táblacsomagot tartjuk meg 3. Kitöltést segítő előírások, szabályok Integrált kitöltési útmutató (az IFRS és non-IFRS táblákra együtt) (ITS V. melléklet) A táblákban szereplő hivatkozások az IAS/IFRS-ekre Q&A (https://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa#search) Ellenőrző szabályok (ITS XV. melléklet) 40

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Főbb témakörök A) Mérleg Mérleg (1.1 Eszközök, 1.2 Kötelezettségek,1.3 Saját tőke) (negyedéves) B) Eredménykimutatás Eredménykimutatás (2.), Átfogó jövedelem kimutatás (3.) (negyedéves) Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.1-16.7: negyedéves és 45.1- 45.3: éves) pl. kamatbevételek és ráfordítások instrumentumonként és ügyfélszektoronként (16.1) FVTPL és HFT püi eszközök és kötelezettségek nyeresége/vesztesége instrumentumonként (16.3, 16.5) fedezeti ügyletekből származó nyereség/veszteség (16.6) C) Mérlegen kívüli tételek (negyedéves) Adott ill. kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások ügyfélszektoronkénti bontásban (9.1 ill. 9.2) Kapott biztosítékok és garanciák értéke (maximum a követelés erejéig) a fedezet típusa szerinti bontásban (13.1), az adatszolgáltató által megszerzett és a mérlegben kimutatott fedezetek (13.2,13.3) D) A számviteli és a CRR kör egyeztetése (negyedéves) Az eszközök, kötelezettségek és mérlegen kívüli tételek állománya a konszolidáció számviteli körére vonatkozóan (17.1-17.3) 41

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Főbb témakörök E) Értékvesztés és céltartalék A késedelmes, de nem értékvesztett pü-i eszközök lejártsági bontásban (0-30, 30-60, 60-90, 90-180, 180-365, 365 nap felett) valamint az értékvesztett pénzügyi eszközök és az értékvesztés (egyedi, csoportos, IBNR) állománya (7.) (negyedéves) Az értékvesztés változásának bemutatása instrumentumonként és ügyfélszektoronként (12.) (negyedéves) A céltartalék változás bemutatása jogcímek szerint részletezve (43.) (éves) F) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek részletezése (negyedéves) A különböző számviteli portfóliókba tartozó pénzügyi eszközök állományának instrumentumok és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.1-4.4), és az alárendelt pü-i eszközök állománya (4.5) A hitelállomány termékek és ügyfélszektorok szerinti részletezése (5.) A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállomány NACE kódok szerinti részletezése (6.) Pü-i kötelezettségek ügyfélszektorok, termékek és számviteli portfóliók szerinti részletezése (8.1) és az alárendelt pü-i kötelezettségek állománya (8.2) G) Származtatott ügyletek (negyedéves) Kereskedési célú és fedezeti célú származtatott ügyeletek részletezése kockázattípus, termék, a fedezeti ügylet típusa szerint (10.1 és 10.2) 42

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Főbb témakörök H) Földrajzi megoszlás (negyedéves + küszöbérték) küszöbérték: a külföldi kitettség aránya legalább 10%-a a teljes kitettségnek Eszközök, kötelezettségek és eredménykimutatás tételek földrajzi megoszlása a tevékenység helye szerint (20.1, 20.2 és 20.3) Belföldi vs. Külföldi tevékenység Tevékenység helye: annak a csoporttagnak a cégjegyzés szerinti joghatósága, amely az eszközt, kötelezettséget a mérlegében megjelenítette, fióktelep esetén a letelepedés helye szerinti ország. Főbb eszközök, kötelezettségek, mérlegen kívüli tételek (20.4, 20.5, 20.6), valamint a vállalatoknak nyújtott és nemzetgazdasági ágak (NACE kódok) szerint részletezett hitelek megoszlása az ügyfél székhelye szerint (20.7) Országonként! J) Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (negyedéves+ küszöbérték) küszöbérték: a jutalék- és díjeredmény aránya a kamateredmény és jutalék- és díjeredmény összegéhez viszonyítva 10 % vagy annál magasabb Díj- és jutalékbevétel illetve ráfordítás tevékenységenként (22.1) pl. ép. kibocsátásban való közreműködés, értékpapír-piaci elszámolás és teljesítés,vagyonkezelés, letétkezelés, kollektív befektetésekkel kapcs. adminisztrációs szolgáltatások, tanácsadás stb. Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök állománya (22.2) pl. vagyonkezelt, letétkezelt eszközök, kollektív befektetésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokhoz kapcsolódó eszközök stb. 43

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Főbb témakörök I) Tárgyi eszközök és immateriális javak Tárgyi eszközök és immateriális javak értékelési modellenként (42.) (éves) Operatív lízingbe adott tárgyi eszközök és immateriális javak az előző táblával megegyező szerkezetben (21.) (negyedéves + küszöbérték) küszöbérték (a 21. táblához): az operatív lízingbe adott tárgyi eszközök aránya legalább 10%-a a teljes tárgyi eszköz állománynak K) Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek (féléves) A nem konszolidált strukturált vállalatokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódó, a pénzügyi kimutatásokban megjelenített pü-i eszközök és kötelezettségek, mérlegen kívüli tételek, az ilyen vállalatokban lévő érdekeltségekkel kapcsolatban elszenvedett veszteségek (30.1) A nem konszolidált strukturált vállalatokban lévő érdekeltségek (pü-i eszköz, kötelezettség, mérlegen kívüli tétel) megbontása a tevékenységek jellege (SPE, vagyonkezelés, egyéb) szerint (30.2) L) Kapcsolt felek (féléves) Kapcsolt felek: ha az egyik fél képes arra, hogy a másik felet ellenőrizze, vagy jelentős befolyást gyakoroljon a másik fél pénzügyi és működési döntéseire. pl. anyavállalat, leányvállalatok, társ-leányvállalatok, társult és közös vállalkozások Kapcsolt felekkel szemben fennálló, kiválasztott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, mérlegen kívüli tételek állománya a kapcsolt viszony jellege szerinti bontásban (31.1) Kapcsolt felekkel kapcsolatos tranzakciókból származó bevételek és ráfordítások a kapcsolt viszony jellege szerint részletezve (31.2) 44

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Főbb témakörök M) Csoportszerkezet (éves) A számviteli körbe tartozó leányvállalatokról, közös és társult vállalkozásokról! gazdálkodó egységenként (40.1) pl. JT, MFÖ, P&L, székhelye, főtevékenység ágazati (NACE) kódja, az adatszolgáltató részesedése (%), szavazati joga (%), alkalmazott konszolidációs módszer, kapcsolódó goodwill értéke stb. instrumentumonként (40.2) pl. ép. kód, a befektető azonosítói, részesedése (%), ép. mérlegben szereplő értéke, vételára N) Saját tőke változása (éves) A saját tőke időszak eleji nyitó és időszak végi záró állománya közötti változás bemutatása saját tőke elemenként és a változás jellege szerint (46.) (pl. részvénykibocsátás, kötelezettség tőkére átváltása, tőkecsökkentés, saját részvény visszavásárlása stb.) O) Valós érték A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke a VÉ hierarchia és a számviteli portfóliók (HFT, FVTPL, AFS) szerinti részletezésben (14.) (negyedéves) Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke a VÉ hierarchia és a számviteli portfóliók szerinti részletezésben (41.1) (éves) A valós érték opció alkalmazása(42.2) (éves) Nem FVTPL hibrid pénzügyi instrumentumok (41.3) (éves) P) Egyéb Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.) (negyedéves) (értékpapírosítással és repo ügyletekkel kapcsolatos adatok) Meghatározott juttatási (DB) nyugdíjprogramok és munkavállalói juttatások (44.1-44.3) (éves) 45

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek A bevezetés célja: az EU szintű eszközminőség elemzések összehasonlíthatósága Az adatszolgáltatási ITS módosítása 1. a nemteljesítő és az átstrukturált kitettségekre vonatkozó EU szinten egységes definíció és kapcsolódó adatszolgáltatás bevezetése  2 új negyedéves tábla (18. és 19.) a FINREP-ben 2. 6 FINREP tábla módosítása (a korábbi „of which: default” helyett „of which: non-performing”) A 2014. szept. 30-i adatokat tartalmazó FINREP csomag kétszeri küldése 1. Első küldés: 2014. nov. 11.-ig a két új tábla és a kapcsolódó cellák üresen hagyhatók 2. Második küldés: 2014. dec. 31.-ig a teljes FINREP csomag újraküldése a nemteljesítő és átstrukturált kitettségekre vonatkozó adatokkal kiegészítve Nemteljesítő kitettségek (non-performing exposures) (18.) Fogalma: azon kitettségek, amelyek több mint 90 napja késedelmesek, vagy az adós valószínűsíthetően nem lesz képes visszafizetni teljes hitelkötelezettségét a fedezet realizálása nélkül, vagy a CRR 178. cikke szerint default-os kitettségek, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján értékvesztett kitettségek (kivéve, amelyek után IBNR típusú értékvesztést számoltak el) Kitettség: hitelek, hitelviszonyt mt. értékpapírok, hitelnyújtási elkötelezettségek, pü-i garanciák és egyéb kötelezettségvállalások, kivéve a kereskedési célú kitettségeket „Pulling effect”: Ha egy adóssal szemben fennálló bruttó mérlegkövetelések legalább 20%-a 90 napon túl késedelmes, akkor az adóssal szembeni összes követelés (mérleg és mérlegen kívüli) a nemteljesítő kategóriába sorolandó. 46

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek Kilépési feltételek 1. Főszabály: A kitettség kikerülhet a nemteljesítő kategóriából, ha az összes alábbi feltétel teljesül: a kitettség a továbbiakban nem minősül értékvesztettnek vagy default-osnak, és az adós pénzügyi helyzete olyan mértékben javult, hogy valószínűsíthetően képes lesz visszafizetni teljes hitelkötelezettségét a fedezet realizálása nélkül, és az adósnak nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme 2. Speciális szabály: az átstrukturálás alá kerülő nemteljesítő kitettség kiléphet a kategóriából, ha: az átstrukturálás nem vezet értékvesztés elszámoláshoz vagy default-hoz, és 1 év eltelt az átstrukturálás óta, és az átstrukturálást követően nincs késedelmes tétel és valószínű, hogy az adós hitelkötelezettségeit teljes mértékben teljesíteni tudja Mit kell bemutatni az adatszolgáltatásban? a teljesítő és nem–teljesítő kitettségek bruttó állománya lejártsági bontásban, külön kiemelve az értékvesztett és a CRR szerinti default-os állományt a kapcsolódó értékvesztés és céltartalék állomány a kapcsolódó fedezetek, garanciák értéke a követelés erejéig instrumentum típusok és ügyfélszektorok szerinti bontásban 47

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek 2) Átstrukturált kitettségek (forborne exposures) (19.) Fogalma: olyan kitettség, amellyel kapcsolatban a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósnak az intézmény kedvezményt nyújtott, ahol kedvezmény: a) a korábbi szerződéses feltételek módosítása, mert az ügyfél azoknak pénzügyi nehézségei következtében nem tud megfelelni (problémás kitettség), vagy b) a problémás kitettség teljes vagy részleges refinanszírozása (az új hitel és a kiváltott hitel még fennálló része) független a késedelmességtől, értékvesztés és a default fogalomtól ha az ügyfél nem küzd pénzügyi nehézségekkel  nem átstrukturálás Annak jele, hogy a hitelező kedvezményt nyújtott: a módosított szerződéses feltételek kedvezőbbek az ügyfél számára, mint az eredeti szerződéses feltételek az azonos kockázati profillal rendelkező ügyfelekkel összehasonlítva a szerződésmódosítás kedvezőbb feltételeket nyújt az ügyfél számára Kitettség: hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok (hitelek, hitelviszonyt mt. ép.) és adott hitelkötelezettségek, kivéve a kereskedési célú kitettségeket 48

Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag) Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek Kilépési feltételek: (legalább negyedévente vizsgálni kell) A kitettségről lekerülhet az átstrukturált megjelölés az összes alábbi feltétel teljesülése esetén: a kitettség teljesítő (performing), és legalább 2 éves próbaidőszak eltelt az átstrukturált kitettség teljesítővé válása óta, és legalább a próbaidőszak felében rendszeresen, jelentéktelennél nagyobb mértékben törlesztette a kamatot vagy tőkét , és az adós egyetlen kötelezettsége sincs több mint 30 napos késedelemben a próbaidőszak végén Ha a negyedév végén a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor a kitettséget „próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettség”-nek kell tekinteni az összes feltétel együttes teljesüléséig. Mit kell bemutatni az adatszolgáltatásban? az átstrukturált kitettségek bruttó állománya teljesítő és nemteljesítő kategóriák szerint megbontva, külön bemutatva a szerződéses feltételek módosításával illetve a refinanszírozással átstrukturált kitettségeket kiemelve az alkalmazott számviteli keretrendszer szerint értékvesztett és a CRR szerinti default állományt kiemelve a próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket a kapcsolódó értékvesztés és céltartalék a kapcsolódó fedezetek, garanciák értéke a követelés erejéig instrumentum típusok és ügyfélszektorok szerinti bontásban 49

Kérdések 50

Köszönjük a figyelmet! 51