Aktív munkaerőpiaci eszközök Scharle Ágota Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29. Budapest
Vázlat fontosak a passzív/aktív eszközök vs beruházás, külső kereslet, bérek min keresztül hatnak béralkalmazkodás mennyire hatnak következtetések
Miért fontos? gazdaság alkalmazkodási képessége függ: árupiaci verseny erős bérmeghatározás nagy rugalmasságot enged ∆ y -> ∆ w aktív/passzív eszközök intenzív keresésre ösztönzik a munkanélkülieket u, ∆ u -> ∆ w Layard-Nickell-Jackman (1991)
Hogyan hat? I. munkanélküliség és bérek A munkanélküliség akkor enyhíti a bérnyomást, ha a felek [M/V] intenzíven keresnek információ a betöltetlen állásokról keresésre szánt idő, energia keresetpótlás kicsi/rövid és számonkérés erős tartós munkanélküliek aránya alacsony kínálat és kereslet szerkezete hasonló nem válogatnak munkaerőfelvételi stratégiák diszkrimináció (tartós munkanélküliek) keresés a fontos, nem az elhelyezkedés tartós munkanélküliek: keresési intenzitás nem feltétlenül csökken (brit adatok), képesség igen, és a munkáltatók diszkriminálnak
Hogyan hat? II. passzív munkaerőpiaci eszközök munkanélküli járadék, segély, korai nyugdíj keresetet pótol/megélhetést biztosít [-] időt hagy az álláskeresésre [+-] motivál az álláskeresésre [+] III. aktív munkaerőpiaci eszközök képzés, bértámogatás, közfoglalkoztatás, stb közvetlen segítség a munkába álláshoz [+]
Hogyan hat? IV. motiváció az álláskeresésre Számonkérés: - gyakoribb berendelés - álláskeresés ellenőrzése - megállapodás számonkérése Munkavállalási szándék ellenőrzése: - állás/program felajánlása (munkateszt) Szankció: - szünetelés, csökkentés, megvonás Célzás és időzítés: kinek, mikor, mit
legjobb motiváció a számonkérés összeg csökkentése vs motivációs eszközök: munkakínálat + + jövedelem pótlás - + visszaélések 0 + pszichés költség + - számonkérés vs munkateszt közmunkával: költségek + - stigma 0 - álláskeresés + -
Hogyan hat? V. visszatérés közvetlen segítése információk: ügyintéző (többi ügyfél) állásközvetítés tanácsok és segítség az álláskeresésben képzés és átképzés munkavégző képesség rehabilitációja akadályok elhárítása (utazás tám, bölcsőde) munkába állás „jutalmazása” támogatott foglalkoztatás
Empirikus tapasztalatok 2001-2006 között Mo.: évi 150 ezer támogatott közfogl. nélkül (Frey, 2007) foglalkoztatás évi 9 ezer fő (0,2%) GDP 2-5%
Passzív ellátások hatása járadék kimerítését követő héten hirtelen megemelkedik az elhelyezkedési ráta (Micklewright-Nagy 1998) –> járadékosok egy része már korábban talál állást, de elhalasztja a kezdést jogosultsági idő 1990-2000: 2 –>1 év –> 9 hó + közmunka 2000-ben: jövedelempótló tám. megszűnése előtt/után kilépési esély magasabb összegű támogatás vs új segély esetén szerény kínálati hatás, jövedelmi helyzet romlott (Galasi-Nagy, 2001) –> szigorítások nem növelik érdemben a kínálatot (ld Bódis et al. 2005) alternatív kijáratok: korai/rokkant nyugdíj (Cseres-Scharle 2007) keresés ösztönzése növelheti az elhelyezkedést (Bódis et al 2004) számonkérés gyenge/egyenetlen (Bódis-Nagy 2008)
- álláskeresés számonkérése 3/a. önálló álláskeresés ellenőrzése (OECD 2007) Általában hogyan igazolják/számolnak be a munkanélküliek az önálló álláskeresési lépéseikről? Milyen gyakran számolnak be erről /beszélik meg az esetgazdával? (forma x gyakoriság)
- munkaügyi szervezet 174 kirendeltség ráfordítás 2005 (GDP%), munkanélküliség 7-8% Magyaro. 0,09 % Csehországban 0,13 % Finnországban 0,18 % Svédország 0,23 % Dánia, Hollandia: 0,30-0,50 %, munkanélk. 4-5 % 3000 önkormányzat Forrás: OECD 2007
Aktív eszközök hatása munkaerőpiac állapota, makrogazdaság, ciklus alig (Kluve, 2006: 137 program-értékelés, köztük egy magyar, két lengyel, egy észt) fejlődő országok: magas/strukturális munkanélküliség (Betcherman et al, 2004: fejlődő és rendszerváltó országok, köztük 9 Kelet-Eu) M.o.: magas munkanélküliségű kistérségekben (Galasi-Nagy 2005) eredményességi sorrend (Kluve, 2006) (1) álláskeresési segítség/szankciók összetett aktív/passzív, személyre szabott programok (Hudomiet-Kézdi, 2008) (2) magánszektorbeli elhelyezkedést ösztönzők fejlődő országokban bértámogatás semleges/negatív vállalkozás és bértámogatás pozitív, nagyrészt összetétel hatás (Galasi et al 2003) (3) képzés gyenge pozitív (Galasi et al 1999) (4) közfoglalkoztatás negatív (Galasi et al 1999) de részben összetétel hatás (Galasi et al 2003) programok célzása gyenge (Galasi–Nagy, 2008) képzés: 20 év alatti, közép/felsőfokú, max egy éve regisztrált munkanélküli bértámogatás: fiatal (25–39 éves), iskolázott, 6–18 hónapja (nem több) regisztrált közfoglalkoztatás: max 8 osztály, idősebb férfi, szociális segélyezett
Következtetések keresés vs munkába állás számonkérés: szabály és végrehajtás szűrés / célzás passzív és aktív egyénre szabott kombinációja alternatív kijáratok
Irodalom ÁFSZ 2007: A 2007. I. félévében befejezett munkaerő-piaci programok hatékonyságának értékelése, a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján. Budapest: ÁFSZ Betcherman, G. – K. Olivas – A. Dar 2004: Impacts of active labor market programs: new evidence from evaluations with particular attention to developing and transition countries. World Bank Social Protection Discussion Paper, no. 0402, Washington: World Bank, January. Bódis L. – Nagy Gy. 2008: Empirikus vizsgálatok a munkanélküli ellátások magatartási előírásainak ellenőrzéséről. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, 3. évf. 1. sz. Bódis L. – Galasi P. – Micklewright, J. – Nagy Gy. 2005: Munkanélküli-ellátás és hatásvizsgálatai Magyarországon. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Bódis L. – Micklewright, J. – Nagy Gy. 2004: A munkanélküli-ellátás indokoltsági feltételeinek érvényesítése: empirikus vizsgálat az elhelyezkedési készség ellenőrzésének hatásairól. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2004/6. Firle R. – Szabó P. A. 2007: A rendszeres szociális segély célzottsága és munkakínálati hatása. Közpénzügyi Füzetek 18. Frey M. 2007: Aktív munkaerő-piaci eszközök működésének értékelése 2001–2006 között és változásai 2007-ben. In: Fazekas et al. (szerk) Munkaerő-piaci Tükör, 2007. Frey M. szerk. 2008: A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei hatásának elemzése 2001–2006. Kutatási összefoglaló. Budapest: SZMI, Galasi P. – Lázár Gy. – Nagy Gy. 1999: Az aktív munkaerő-piaci programok sikerességét meghatározó tényezők. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 1999/4. Galasi P. – Lázár Gy. – Nagy Gy. 2003: Az aktív foglalkoztatáspolitikai programok eredményességét meghatározó tényezők. Budapest: OFA Kht. Galasi P. – Nagy Gy. 2001: Segélyhez jutás és elhelyezkedés járadékkimerítés után. In: Fazekas K. (szerk).: Munkaerő-piaci Tükör, 2001. Hudomiet P. – Kézdi G. 2008: Az aktív munkaerő-piaci programok nemzetközi tapasztalatai, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, 3. évf. 1. sz. Nagy Gy. (2008): Önkormányzati szociális segélyezés.iIn: Nagy Gy. szerk.: Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat, MTA-KTI. Kluve, J. 2006: The effectiveness of European active labour market policy. IZA Discussion Paper, no. 2018, Bonn. Kluve, J. et al. 2005: Study on the effectiveness of ALMPs. Report prepared for the European Commission, DG Employment. Koltayné Kóródi T. 2001: A munkanélküli-járadék indokoltsági feltételei. In: Fazekas K. (szerk.): Munkaerő-piaci Tükör OECD 2000: Employment Outlook 2000. Paris: OECD. OECD 2007: Activating the unemployed: what countries do. (Chapter 5) In: OECD Employment Outlook 2007, Paris: OECD. Ráczné dr. Lehóczky Zs. 2007: A rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének teljesülése. Feltáró alapvizsgálat összefoglaló eredményei, záró tanulmány. Budapest: Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Scharle Á. 2001: A munkanélküli ellátások indokoltsági feltételei a fejlett országokban. In: Fazekas K. szerk.: Munkaerő-piaci Tükör
Köszönöm a figyelmet!