Innováció
1. A stratégia szerepe a vállalat működésében Alapvető cél 1. A stratégia szerepe a vállalat működésében 2. Marketing 3. Innováció Tevékenységi rendszer 4. Emberi erőforrás 5. Információ 6. Anyagi áramlások és készletek (logisztika) 7.termelés 8. Pénzügyek
Az innováció természete A fogyasztói igények új, a korábbinál magasabb szintű, hatékonyabb kielégítése Schumpeter: új termék, új technológia, új elhelyezés, új beszerzési források, új szervezet Középpontban a fogyasztó áll Alapvető összetevője: az újdonság és a bizonytalanság
Az innováció területei szervezési/szervezeti innováció (a szervezet átalakítása) termék innováció (új termék/szolgáltatás előállítása) eljárás innováció (pl. új termelési módszer) marketing innováció A szervezési/szervezeti innováció az új szervezési módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban, az adminisztratív és tranzakciós költségek csökkentésére, a munkahelyi megelégedettség javítására, vagy a vállalati tudás hatékonyabb felhasználására. A termék innováció új, vagy jelentősen megújított áru és szolgáltatás bevezetése, figyelemmel annak tulajdonságaira és felhasználási céljára. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és az anyagokat, az igénybevett szoftvert, a felhasználói akaratot vagy más funkcionális tulajdonságokat, mint például a felhasználóbarát jelleg. Az eljárás innováció egy új, vagy jelentősen megújított termelés, vagy szállítási módszer megvalósítása. Ez magában foglalja a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat. A marketing innováció az új marketing módszerek alkalmazása, ami jelentős változással jár a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék elosztásban, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. termékek esetén a piaci bevezetést jelenti, az eljárások, a marketing
Innováció a vállalatoknál Dinamikus környezetbe helyezi el a vállalatot Versenyelőnyt biztosít, lehetővé teszi, hogy a versenytársaknál jobban meg tudjunk felelni a fogyasztói igényeknek Tanulási folyamat Értelmezhető: Folyamatos, egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozataként Átfogó stratégiai újdonságként A sikeres vállalatok fontos jellemzője: a kettő integrációja Lehet: a) piac húzta b) technológiai indíttatású
Az innovációs helyzetek típusai: Megoldás van Megoldás nincs Felismert igény van I. Piac húzta Felismert igény nincs II. technológia tolta III. Alapkutatások, véletlenek birodalma
Az innovációs stratégia A vállalat küldetése A vállalat sikeressége Innovációs stratégia Fogyasztói megelégedettség Fogyasztói szükségletek
Az innovációs stratégiát meghatározza, hogy a vállalat fő termékeit és technológiáját tekintve a termékéletgörbe mely szakaszában van Erősen környezetfüggő
Az innovációs stratégia részei: 1. a külső innovációs környezet felmérése, 2. a vállalkozás szervezetének elemzése, 3. az alapvető innovációs irány meghatározása, 4. az innovációs lépések kidolgozása.
1) A külső innovációs környezet felmérése: a saját termékek helyzete, innovációs szintje, fogyasztók igényeinek elemzése, versenytársak innovációs eredményeinek feltárása, a szállítók fejlesztési terveinek ismerete, az állami gazdaságpolitikai innovációs támogatások felmérése, a legújabb szabadalmakról, termelési eljárásról, termék típusokról való tájékozódás.
2) A vállalkozás szervezetének elemzése: adaptációs, megújulási képesség szervezeti rendszer átalakítása, munkatársak állandó továbbképzése, az új termékek gyártására való felkészítése, innovációs lánc: piacfelmérés: - marketing menedzsment feladata, kutatás, fejlesztés: kikísérletezik a termék műszaki paramétereit, beruházás: tömeg előállításhoz új technológia és technika kell, termelés: termelésmenedzsment koordinálja, értékesítés: marketing menedzsment feladata.
3)Alapvető innovációs irány meghatározása: reagáló, alkalmazkodó stratégia: a szervezet gyakorlatilag nem folytat innovációs tevékenységet, csak követi a piacvezetőket, csak akkor fejleszt, ha a piaci verseny rákényszeríti, mindi utólag teszi meg a szükséges lépéseket. védő stratégia: a szervezet piaci pozícióit (részesedését) kis mértékű fejlesztések révén és a környezethez való alkalmazkodás elsődlegessége mellett kívánja megtartani. kutató stratégia: innovációs kutató tevékenységet folytat, önálló kutató, fejlesztő részleggel rendelkezik, melynek feladata a termékek kifejlesztése, kikísérletezése, költségigényes nagy kockázattal jár, de kiemelkedő nyereséggel kecsegtet. elemző stratégia: a piaci elemzésekből és a vállalati szervezeti rendszer elemzéséből indul ki, a megfontolt biztonságos fejlődést biztosítja, a kisebb fejlesztési lépéseket támogatja.
4)Az innovációs lépések kidolgozása A következő feladatok megvalósítását jelenti: Ötletgyűjtés: az ötleteket ösztönző-rendszer kialakítása; a felmerült fejlesztési ötletek összegyűjtése; az ígéretes ötletek kiválasztása Tervezési folyamat: az ígéretes ötletek pontos meghatározása, megfogalmazása; az ötletek nagyvonalakban való kidolgozása; a megvalósítható tervezetek kiválasztása Fejlesztés: a megvalósítható tervezetek részletes kidolgozása; tesztre alkalmas fejlesztések kiválasztása Tesztelés: a megvalósítható fejlesztések szűkebb körben való kipróbálása; a tesztelés eredményeképpen a megvalósítandó innovációs lépések kiválasztása Megvalósítás: az innovációs eredmények gyakorlati bevezetése
Az innovációs lánc ötlet marketing Kutatás-fejlesztés beruházás termelés megvalósítás értékesítés
Lineáris innovációs lánc
A sikeres innovációs stratégia figyelmet fordít: Az információs rendszer hatékonyságára (fogyasztói igényekről, releváns műszaki információk) Minőség középpontba helyezése Az innovációs tevékenység sebessége – versenyelőny Kooperácó Növekvő figyelem az externáliákra A kiszállás lehetősége
Innováció-menedzsment célja a vállalat egészének vagy egy részének (pl. az előállított terméknek, a technológiának vagy a szervezetnek) a megújításával versenyelőny szerzése a versenytársakkal szemben. Az innováció mindig többlet erőforrások bevonásával jár, és csak akkor lehet sikeres, ha a menedzsment leküzdi a vállalati kultúra ("természetes") ellenállását a változásokkal szemben.
Legyen víziója és tudjon erről kommunikálni a szervezet tagjaival A vezetők szerepe – kívánatos tulajdonságai a sikeres innováció érdekében Kaleidoszkóp gondolkodás (új összefüggések meglátása, a részek sokféleképpen történő összerakása) Legyen víziója és tudjon erről kommunikálni a szervezet tagjaival Legyen képes koaliciókat alkotni Csoportmunka végzése Ossza meg a sikereket
Az innováció és szervezet Az innovációra való készségnek és képességnek a szervezet egészét át kell hatni Sikeres innovációkat leggyakrabban valamilyen belső vállalkozásban valósítják meg - leggyakrabban projektek, teamek Rugalmas szervezeti formák Szervezeti ellenállás (meglévő piac misztifikálása, szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban)
Innováció kifejlett vállalatnál Saját életgörbéjének érettség szakaszában lévő vállalat. A kifejlett váll. innovációs előnyei: Megalapozottság Piacismeret Kapcsolatok és bizalom Tapasztalatok Az innov. folyamat szakaszaiban jelenetkező akadályok: nem ismerik fel az innovávió szükségességét kevés az új ötlet, hiányzik a stratégiai szemlélet, túlelemeznek nagyon nehéz az új ötletek elfogadása
Innováció új vállalatoknál Saját életgörbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat Az új váll. nehézségei: meg kell tartani a stratégiai fókuszt ellen kell állni a csábító üzleteknek meg kell tervezni a váratlan visszaeséskor követendő stratégiát mértékletesnek kell lenni a növekedési hajlamot illetően biztosítani kell a finanszírozási forrást javaslat: minél előbb tegye tevékenységét nemzetközivé
Egy vállalat termelési ágainak egyidejű szakaszai PROGRESSZÍV SZAKASZ OPTIMÁLIS DEGRESSZÍV INNOVÁCIÓS „A” termelési ág INNOVÁCIÓS SZAKASZ PROGRESSZÍV OPTIMÁLIS DEGRESSZÍV „B” termelési ág OPTIMÁLIS SZAKASZ DEGRESSZÍV INNOVÁCIÓS PROGRESSZÍV „C” termelési ág 1990 1995 2000 IDŐTENGELY
Innováció iparági szinten a változó feltételekhez való kreatív alkalmazkodás oly módon, hogy az az innováló gazdasági szereplő versenyképességét növelje. Dinamikus, piacformáló erő (egyszerre alkalmazkodás a változó környezethez és aktív környezet átalakítás )
Az innováció terjedési folyamata – imitáció, adaptáció struktúraváltozással jár mikro szintről indul (egyéni innovációk) marginális változást generálva elterjedése makroszintű változást, fejlődést és növekedést eredményez
A diffuziós folyamat leírása: Logisztikus görbével
Piaci szerkezetek és az innováció A piaci szerkezetek befolyásolják a kutatási, fejlesztési rátákat Ösztönzők Források Verseny szerepe – fenyegetettség Átmeneti piacszerkezetek előnye
Az innovációk optimális időzítése Amikor az innovációból fakadó nyereségek jelenértéke egyenlő az eredeti beruházás alternatív felhasználásából fakadó nyereségek jelenértékével A versenyző vállalatok ennél korábban hajtanak végre innovációt A monopólium az optimális időpontban hajt végre innovációt
Miért van szükség az innováció ösztönzésére? A találmányok alapvetően új információt jelentenek, s az információ közjószág Az utánzás problémája – gátolja a kutatást (az utánzás költségei lényegesen kisebbek) A szabadalmak ösztönzik a kutatást, mert: - költségeket ró a potenciális utánzókra - az információk felfedése révén növelhető a feltalálás sebessége Bejelentési elsőbbség – feltalálói elsőbbség Probléma: optimális szabadalmi rendszer kialakítása átváltás a feltalálói tevékenység és a hatékonyabb árképzés között
Magyarország innovációs pozíciója az OECD-országok mezőnyében (Forrás: www.mfor.hu)