A táplálkozás szervrendszerének betegségei Készítette: Lestánszki Leila 10.b

A táplálkozás szervrendszere Az anyagcsere-folyamatok során a szervezet anyagokat vesz fel (táplálkozás), a felvett anyagokat átalakítja (emésztés), majd testébe beépíti (asszimiláció), raktározza, a beépült anyagot lebontja (disszimiláció), a keletkezett bomlástermékeket eltávolítja (kiválasztás). A sejtekben egy időben lejátszódó felépítő és lebontó folyamatokat intermedier anyagcserének nevezzük. Azt a szervrendszert, amely a táplálék felvételére, lebontására és átalakítására szolgál, emésztőszervrendszernek nevezzük.

A szervrendszer szakaszokra osztása A táplálkozás szervrendszerét alapvetően három részre osztjuk. Felső szakasz – szájüreg, nyelőcső Középső szakasz – gyomor, vékonybél, máj, hasnyál, Alsó szakasz – vastagbél

Afta- a szájüreg betegség Afta – közismertebb nevén szájfekély A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szájüreg elváltozásai közé tartozik az afta, a száj nyálkahártyáján megjelenő kicsi, fehéres színű, piros szélű, igen fájdalmas foltok, amelyek megnehezítik a beszédet, az étkezést. Sokszor évente több alkalommal visszatér. A fájdalom mintegy másfél hétig tart, a súlyosabb eseteket láz, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, levertség kíséri. Keletkezhet idegi alapon [stressz következtében (pl. vizsgaidőszakban vagy verseny előtt), amikor a száj sav- és lúgháztartása megbomlik], de vírusfertőzés és allergia is okozhatja.

A betegség kezelése A kezelés elsősorban a fájdalom csillapításra terjed ki, érzéstelenítő készítményekkel, ecsetelőkkel, használható tetraciklines szájvíz és doxycyclin- chinoin kapszula, és kortikoszteroid kenőcs, amellyel közvetlenül lehet az aftát kezelni. Jelenleg már újfajta ecsetelő is kapható a gyógyszertárakban.

A nyelőcsőrák A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés. A táplálékkal elsőként érintkező szervek egyikeként a nyelőcső érzékenyen reagál az elfogyasztott káros hatású anyagokra, úgymint a forró ételekre és italokra, gombatoxinokra (aflatoxin), továbbá károsítják a belélegzett rákkeltő anyagok (pl. a nitrózaminok) is. A túlzott alkoholfogyasztás, főként az égetett szeszes italok hajlamosítanak nyelőcsőrák kialakulására. Jelentős szerepe van a dohányzásnak is, valamint a vitaminok hiánya (főként az antioxidáns hatású C- és E-vitamin), a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt étel, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása) is elősegíti a kór kialakulását.

A betegség kezelése Többféle műtéti technika alkalmazható, a lényeg minden esetben a tumor eltávolítása, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével. Egyes esetekben, mikor a tumor műtéttel nem távolítható el, sugár- vagy kemoterápia hatására a daganat operációra alkalmas állapotba kerül. Palliatív kezelésként a fájdalomcsillapítás szerepe kiemelkedő. A nyelőcső szűkületei lézeres beavatkozással, endoszkóp segítségével vagy ún. stent beültetésével oldhatók a táplálhatóság javítása érdekében.

A gyomorfekély A gyomorfekély a gyomor nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti. A fekélyek mintegy 60-70 százalékának létrejöttében fontos szerepe van egy baktériumnak, mely a Helicobacter pylori nevet kapta. Ez a baktérium különleges felépítésének köszönheti, hogy képes a gyomornyálkahártya savas közegében megélni. A gyomorfekély vezető tünete a fájdalom, mely a gyomorszáj tájékán lép fel. A fájdalom rendszerint tompa, égő jellegű.

A betegség kezelése Életmód váltással – ez gyomorfekély esetében gyakori kis mennyiségű étkezést jelent. Gyógyszeres kezeléssel – protonpumpa gátlók, savkötők, filmképző szerek

Vékonybél betegségek A vékonybél betegségei elsődleges és másodlagos betegségekre oszthatók. Az elsődleges vékonybélbetegségek magából a vékonybélből származtathatók. Ide sorolják a veleszületett enzimhiányokat (aminosav szállítási zavar), fertőzéseket (vírus-, baktérium-, féreg- és gombafertőzéseket), a bakteriális túlnövekedés szindrómát, a lisztérzékenységet, a vékonybél gyulladást, valamint a vékonybél elsődleges daganatos betegségeit. Másodlagos betegségei közé olyan kórképeket sorolnak, melyek nem közvetlenül a vékonybélből származtathatók, de érintik a vékonybél szöveteit is. Ilyenek a bizonyos gyógyszerek által okozott eltérések (nem szteroid gyulladáscsökkentők okozta nyálkahártya károsodás, hashajtók- vagy kemoterápiás szerek okozta káros hatás), hormonális betegségek hatásai (pajzsmirigy működési rendellenesség, mellékpajzsmirigy túlműködés), a vékonybél vérellátási zavarai, a cukorbetegség okozta mozgási zavar, az AIDS káros hatása vagy az egész szervezetet érintő autoimmun betegségek károsító hatása.

A vékonybél

Alkoholos májbetegségek Az alkoholos májkárosodás a túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében kialakuló szöveti károsodás a májban. Az összes májbetegség kb. felének hátterében alkoholfogyasztás áll. Az alkohol okozta májkárosodásnak három stádiuma van. Ezekben a szakaszokban eltérőek a tünetek, a kezelés és a prognózis is. Első stádiuma a tiszta zsírmáj, második a gyulladásos zsírmáj, a harmadik pedig a májzsugor. A májzsugor (májcirrózis, cirrhosis hepatis) végleges szöveti károsodást jelent, a folyamat már visszafordíthatatlan, gyógyulás csak májátültetéssel érhető el. Általános tünete a fáradtság, gyengeség, hányinger, étvágytalanság, fogyás.

A betegség kezelése Az általános terápia része a vízhajtók szedése, gyomorsav-szintézis csökkentő gyógyszerek adása, a véráramlás megváltozásának előrehaladását gátló szerek (propranol típusú vérnyomáscsökkentők) és vitaminok alkalmazása. Vízhajtó terápiával nem csökkenthető hasvíz esetén annak lecsapolása szükséges a has bőrén át bevezetett tűn keresztül.

Hasnyálmirigy daganat A hasnyálmirigy daganat, a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül az ötödik leggyakoribb. Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, ám kockázati tényezőként a krónikus alkoholfogyasztást és a dohányzást kell mindenképpen megemlítenünk. A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.

A betegség kezelése A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.

Vakbél gyulladás A vakbélgyulladás elnevezés félrevezető, mert nem a vakbél gyulladásáról van szó, hanem annak csak egy része, a féregnyúlvány heveny megbetegedéséről. A vakbélgyulladás kialakulásához vezető út a féregnyúlvány elzáródásával kezdődik. Ez leggyakrabban bélsárkő miatt következik be, ám az elzáródás oka lehet még idegentest, daganat is, továbbá a közvetlen kiváltó ok gyakran ismeretlen marad. Az elzáródás következtében pangás alakul ki, majd előbb a féregnyúlvány nyálkahártyája, majd annak teljes fala gyulladt lesz, amely kezelés nélkül gennyesedik, a bélfal elhal, majd átfúródik.

A betegség kezelése A vakbélgyulladás műtéti úton kezelhető, amit általános altatásban végeznek sebészeti vagy gyermeksebészeti osztályon. A műtét során megnyitják a hasüreget, eltávolítják a féregnyúlványt, ellenőrzik a szomszédos területeket.