Gárdonyi Géza Készítette: Fodor Vivien Fejes Abigél Hornyák Henriett Perge Júlia Polonkai Amanda

Gárdonyi Géza életrajza 1863 Gárdony -1922 Eger Eredeti neve: Ziegler Géza Apja neve: Ziegler Sándor Mihály – gépész Anyja neve: Nagy Terézia Felesége: Csányi Mária 1897- Egerbe költözik egri tanítóképzőben: oklevél Munkái: pedagógus, újságíró,drámaíró,költő Pedagógus: több kis faluban Újságíró: SzegedPest Most: 150 éves Példaképe: Munkácsy Mihály

Gárdonyi ház

Publikációi Pápai Lapok Vasmegyei Lapok Dunántúl Ország-Világ Budapesti Névlap Pesti Hírlap Néptanítók Lapja Fővárosi Gyorsíró Tanítóbarát

Pár kép a publikációiról

Művei Egri csillagok-1901 A láthatatlan ember-1902 Isten rabjai-1908 Szunyoghy miatyánkja-1913 Ida regénye-1920

Képek a műveiről

Egri csillagok Az író első nagyregénye 1901-ben jelent meg Történelmi és ifjúsági regény 16.-17. századra vezethető vissza Gárdonyi ragaszkodott történelmi igazsághoz: - könyvtárakat - magánleveleket - végvárak életét - magyar és török öltözködést és életmódot - épületeket és szokásokat kutatott fel

Láthatatlan ember 1902-ben jelent meg A könyv a görög ifjúról, Zétáról szól Szereplők: - Zéta - Csáth - Priszkosz - Oresztész - Emőke - Szabad-Görög - Dsidsia - Vigilász - Atilla - Rika királyné

Isten rabjai 1908-ban jelent meg Szent Margit legendáját dolgozza fel Szereplők: - Margit hercegnő - Perjel - János Fráter - Cseh dalnok - 1V. Béla király - Béla Király felesége - Rudolf - Főnővér

Ida regénye 1924-ben jelent meg Édes-bús szerelmi történet Budapest az első világháború előtt Balogh Csaba  ifjú festő Ida édesapja Ó Péter Ida férjhez megy Balogh Csabához (látszatházasság) Csaba festménye: ”Haldokló angyal”

Szunyoghy miatyánkja 1913-ban írta, de csak 1916-ban jelent meg Főszereplő: Szunyoghy Dániel December 3-ára készült el Singer és Wolfner kiadásában jelent meg Megjelent németül is

Magánélete 1885. október 28-án Győrbe házasodott Négy gyerekük született: Sándor,Gizella, József, Géza Szarvassy Margit és Feszty Árpád Margit iránt érzett érzelmeket

Titkosírás Titkosírásos naplót vezetett 1969-ben fejtették meg a titkosírást Tréfás elnevezése: tibetű

Iskolái A Sályi iskolában tanult Télen a gyerekek fűtöttek minden nap vittek 1db fát Tinta: bodzalé Tanító: Malyáta Ignác Után a Kálvin téri református iskolába járt Igazgató: Vámossy Mihály Földrajz tanár: Dapsy Majd beiratkozott a Líceumba Szállása: Borcsa-szálló Magyar tanár: Répássy János

Szerelmei Csík Ilka Farkas Vilma Gergelyi Katalin Szarvassy Margit Feszty Árpád Margit felesége: Csányi Mária

Szeged Szegeden igazán belekóstolhatott az országos politikába A Szögedi Paprikát szerkesztette a város híres élclapját Gárdonyi életében Szeged fontos állomás volt, még búcsúlevelet is írt a városnak

Szerzeményük Megismerkedett: Dankó Pistával  nótaköltő Dankó és Gárdonyi híres szerzeménye a Bakalevél

Színpadi művei - 1888-ban Győrben mutatták be Divatgróf című bohózatát - 1890-ben Árgyrus királyfit címen írt dalszínművet - 1893-ban Szegeden adták elő egyfelvonásos operettjét - 1901. március 29-én a fővárosi Nemzeti Színházban bemutatott darabja A bor

Gárdonyi-ház Gárdonyi 1897-ban vásárolta meg ezt a házat végleges letelepedési szándékkal Egerben, Sánc-negyed Hóhérdomján. Átalakította ízlése szerint Vele költözött édesanyja és két fia is 1952-ben nyílt meg az emlékmúzeum Szobák: dolgozószoba, hálószoba

Halála 1922. október 30-án halt meg 59 évesen November 1-jén volt a temetés Az egri vár Bebek-bástyáján található a sírja Sírjára ezeket a szavakat vésték „Csak a teste!” Lelki fájdalmai miatt sokszor megakarta ölni magát

Képek

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!!!   ”Ó, ha a nap az Isten arca volna,sugarak helyett könny hullana a földre”