Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet MENNYIRE ISMERT ÉS ELTERJEDT A PROJEKTPEDAGÓGIA A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN? Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet

Az előadásban érintett témák A tantárgyi obszervációs vizsgálatokról A különböző módszerek alkalmazási gyakorisága a közoktatásban A projektmódszer alkalmazási gyakorisága Fejlesztések a pedagógusképzésben és a pedagógus továbbképzésben

Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ Tantárgyi obszervációs vizsgálatok 2001-től Témavezető: Kerber Zoltán Általános iskolák Középiskolák Tanórai történések

Mintavétel 2002-ben 152 általános iskola 2185 tanára, 2003-ban 155 iskola 2346 tanára (6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, 4 évfolyamos gimnáziumok, szakközépiskolák, szakközép és szakiskolák, szakiskolák), 2005-ben 276 iskola magyar nyelv és irodalom, matematika tanárai és az igazgatók (145 általános és 131 középiskola), vettek részt a vizsgálatban, az ország minden tájáról.

Tantárgyi obszerváció 2002. és 2003. Kérdőíves adatgyűjtés A kérdőív két részből állt: - közös, minden tantárgy esetében azonos rész, - tantárgyspecifikus rész.

Obszerváció 2005. Tantárgyköziség – korszerű tartalmak Az igazgatói kérdőív fő témakörei: Tantárgyköziség – korszerű tartalmak Kompetenciák fejlesztése Iskola élete, tanárok munkája munkaközösségek tantestület vezetői munka tanulásszervezés hospitálások továbbképzések – innovációk iskola eredményességének tényezői

Obszerváció 2005. Tantárgyköziség gyakorlata A tanári kérdőív fő témakörei: Tantárgyköziség gyakorlata Tanulásszervezési eljárások alkalmazása Kompetenciafejlesztés gyakorlata Értékelés Individualizálás, egyéni követelmények, felzárkóztatás, tehetséggondozás formatív értékelés elemei kimeneti mérések eredményeihez való igazodás (kompetenciamérés)

A projektmódszer alkalmazási gyakorisága (1-5 skála) Magyar tanárok Matek tanárok Ált. isk. tanárok Közép-iskolai tanárok Összes Projekt-módszer 2,38 2,18 2,44 2,09 2,28

Különböző szakos tanárok közös projektjei Magyar tanárok Matek tanárok Ált. isk. tanárok Közép-iskolai tanárok Összes Ált. isk. igazga-tók Közép-iskolai igazga-tók 2,14 2,16 2,22 2,04 2,15 2,38 2,59

Azonos szakos tanárok közös projektjei Magyar tanárok Matek tanárok Ált. isk. tanárok Közép-iskolai tanárok Összes Ált. isk. igazga-tók Közép-iskolai igazga-tók 2,98 3,01 2,84 3,17 3,00 2,78 3,10

A projektmódszer alkalmazási gyakorisága az egyes iskolákban (%) Egyáltalán nem fordul elő Egy-egy tanár gyakorlatában Több tanár gyakorlatában Általá-nos iskolák Közép- iskolák Általá-nos Iskolák 46,8 22,3 41,1 62,3 12,1 15,4

Mennyire ismerik a tanárok a projektmódszert? Nem hallott róla Ismeri, de bizony-talan Néha alkal-mazza Gyakran alkal-mazza Ismeri, de nem alkal-mazza Tanárok 531 fő (%) 14,7 28,6 29,8 12,4 14,5

Fejlesztési területek SuliNova Kht. HEFOP 2.1.A központi program Óvoda-iskola átmenet Lemorzsolódás Dráma Projekt Árnyalt tanulóértékelés… Hatékony tanuló megismerési technikák Kooperatív tanulás Tanórai differenciálás heterogén csoportban Multikultúra Tevékenységközpontú pedagógia Integrációs pedagógiai rendszer (IPR ) Oktatási szakértői Tanártovábbképzés mentorálással, és alapképzés (didaktika és szakmódszertan)

Résztvevők Szakmai vezető: Szőke Judit Szakmai tanácsadók: Nahalka István és Knausz Imre A projekt munkacsoport tagjai: Csirmaz Mátyás Mayer Ágnes Radnóti Katalin

szeretet, türelem, tolerancia. Pedagógiai koncepció Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? Konstruktivista megközelítés. A pedagógus szerepének megváltozása. A műveltségeszmény kitágítása. Reformpedagógiai alapok. Mottó: szeretet, türelem, tolerancia.

Fő témakörök Bevezetés (2,2,2) Tanuláselméleti háttér (8,4,3) A tanulók a közoktatásban (10,6,2) A projekt definiálása, története, kialakulása (8,6,2) A projektek lebonyolítási módjai, értékelési lehetőségei (25,15,8) Különböző témájú projektek elemzése (15,10,6) Az egyes tanulók lehetséges részvétele a projektmunkában (5,5,3) A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (5,5,2,) A tanításművészet elemei (10,5,0) Értékelés (2,2,2)

Összefoglalás A kapott adatok alapján valójában csak annyit tudunk biztosan megállapítani, hogy elég kevéssé alkalmazzák a módszert a kollegák. Arról, hogy a középiskolák vagy az általános iskolák alkalmazzák-e gyakrabban a módszert, gyakorlatilag nem tudunk mit mondani. Ugyanis hol az egyik, hol a másik javára mutathatunk ki akár statisztikailag szignifikáns különbségeket is a kérdőív különböző helyein. Ez rámutat a különböző adatgyűjtések eredményeinek értelmezési problémáira. Egészen biztosan működnek az úgynevezett megfelelési mechanizmusok. Például az igazgatók azt a képet akarják iskolájukról kialakítani, hogy ott nagyon modern szellemű nevelőmunka folyik. Ezért fölé becslik ezek alkalmazását.

Köszönöm a figyelmet!