A fejlesztő értékelés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

A tanári munka értékelése
Differenciált tanulásszervezés 3. Szervezési módok, munkaformák
„Ezt egy életen át kell játszani”
Értékek az értékelésben Mik a fontos kérdések?
A szaktanácsadás támogató szerepe
Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, aki tanítani sem tudja…
Tanfolyam megszervezése Képzés módszerei SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 2009/2010. I. félév Szeged.
Értékelés a pedagógiában
Fontosabb fogalmak Képesség :
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
IDEGEN NYELVI KOMPETENCIA: mit és mikor mérjünk?
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Iskolai Közösségi Szolgálat Definíció Cél Folyamat Példák Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
Összeállította: Horváth Csabáné NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Instrukció – kompetencia Megelőzés – Alkalmazkodás - Gondoskodás.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A kooperatív Tanulás ( Tanítva tanulás)
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek 2.
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
Egyéni döntések a szervezetben
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
SZTE BTK Spanyoltanár MA
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
Pedagógiai értékelés.
ELEMÉR
Az ember futhat, de nem menekülhet a megmérettetés elől. Az egyetlen gyerek se maradjon ki a mérésből jelszavát hangoztató korban az oktatásban dolgozóknak.
Projektpedagógia az óvodai gyakorlatban
Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály
Tanulói laptopokkal a középszintű magyar érettségi felé
Dominó Általános Iskola magatartásmódosító programja
Kompetensek lettünk? június 27..
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L
Kompetencia bevezetésének tapasztalatai egy” integrált” 1. osztályban
HOGYAN VALÓSÍTHATÓ MEG A TÁMOP A HANGSZERES OKTATÁSBAN?
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Módszertan A pedagógus feladatai. Útkereső tanulók Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó,
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Inklúzív nevelés Magyarországon
„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A szaktanácsadásról.
Benjamin Bloom: A nevelési célok taxonómiája
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 3. konferencia.
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Pedagógus értékelési rendszer
Út a sikeres tanuláshoz
Tanulásszervezési módszerek
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
„A gyakornokokkal foglalkozó mesterpedagógusok mentorálási feladatai”
Neveléslélektan Szocializációs hatások, iskolai tanulás.
Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
A korai felismerés és a státuszdiagnózis jelentősége és konzekvenciái a nyelv- és beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek logopédiai terápiájában Konzulens:
Az üzletek operatív működtetése
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Kompetenciafejlesztés - Tankönyvek
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Barlai Róbertné augusztus.
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
szaktanácsadók műhelye
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Fő épület 1. Oktatás módszertani megújulás Kooperatív tanulási módszer Projekt alapú módszer.
Előadás másolata:

A fejlesztő értékelés

Az értékelés Lehet: Helyzetfeltáró diagnosztikus Segítő formatív Lezáró szummatív Frontális osztálymunka Minősítő ugyanolyan cél Fejlesztő ugyanolyan tartalom azonos időtartam azonos ütem Osztályozás ≠ értékeléssel Osztályozásnak a tanárok mennyiségi értelmezését nevezzük a tanulók teljesítményéről, melyet számokkal vagy szimbólumokkal fejez ki.

Az osztályozás Az osztályozásnak több előnye van: – könnyen kezelhető, dokumentálható – áttekinthető, egyszerű és egyértelmű visszajelzést nyújt – rugalmas, a különböző feltételekhez alkalmazható, – az egyénre irányul, személyes, – lehetővé teszi a teljesítmények összemérését – nagy tradíciója van. Alkalmazása azonban hátrányokat is magába foglal: – nem árnyalt, nem kifejező – beskatulyázó – szubjektív – sokszor igazságtalan, lehetőséget ad a hatalommal való visszaélésre – szorongást, félelmet vált ki a tanulókból.

Az értékelés eltérő szempontú megközelítései A kompetitív (vetélkedő, egymás hatását korlátozó) szempontú értékelés a versengés meghatározó, cél a tanulók közötti különbségtétel, az értékelési technikák rangsorolnak, kategorizálnak, a mérés a megoldás idő, a sorrend szempontjából kipróbált, ellenőrzött feladatokkal történik az értékelő feltételezi a tanulói erőfeszítést, a teljesítménykülönbségeket a képességek különbségéből eredőnek tekintik, így a rangsort képességrangsorként is értelmezik.

A nem kompetitív szempontú értékelés az értékelés fő célja a tanulói erőfeszítés jutalmazása, az egyéni elbírálása, a bátorítás az értékelés egyéni, kommentáló, nem hoznak létre rangsorokat, kategóriákat, a visszajelzés a további tanulást elősegítő jellegű, az eredmények különbségét az érdeklődés és a motiváció különbségeire, nem a képességek eltérésének elvére vezetik vissza.

A kooperatív szempontú értékelés az értékelés fő célja az értelmes tanulás ösztönzése, a diákok elé kitűzött célokat értékelik, bevonja a tanulókat az elérendő, a számukra elérhető eredményekhez vezető eljárásokba, a tanulók részt vesznek/vehetnek az értékelésben, a képességeket szorosan összekapcsolják az adott kurzus minősítésével, a feladatok nehézségével, a tanulók motivációjával.

A fejlesztő értékelés támogatja: A tanulási képessé fejlesztését A kapcsolatok alakulását Kompetencia élmények megélését Az autonómia kialakulását A fejlesztő értékelés akadályai lehetnek: Fejlesztő értékelés minősítő jellegű vizsga Nincs egymáshoz viszonyítási alap (más gyerekhez) A pedagógus számára hosszadalmasabb és fáradtságosabb munka Osztályozás, mint esetleges fegyelmezési eszköz nincs

A fejlesztő értékelés elemei: Az interakciót és az értékelési eszközök használatát ösztönző kultúra kialakítása az osztályteremben. Tanulási célok meghatározása, és az e célok elérése felé való egyéni haladás nyomon követése. Változatos tanítási módszerek alkalmazása a tanulók eltérő igényeinek kielégítése érdekében. Változatos módszerek alkalmazása a diákok tanulásának értékelése során A tanulói teljesítményről adott visszajelzés és a felismert igényekhez való alkalmazkodás a tanításban A tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban

A fejlesztő értékelés alkalmazásának elvei A tanuló maga végzi (önértékelés) Ne legyen hibakereső Ne befolyásolja kedvezőtlenül a minősítő értékelést Nem maga az értékelés, hanem a tevékenység fejleszt