Közigazgatási alapvizsga II. témakör A közigazgatás felépítése és működése A diasor hatályosítva: 2009.december

Az előadás tartalmi felépítése A közigazgatás felépítése Államigazgatás Önkormányzati igazgatás A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek

1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása

1.1. A közigazgatás fogalma, feladata Szervezetrendszer Alapvető funkció: közérdek megvalósítása Törvényhozó által meghatározott eszközök, keretek Feladata Jogalkotás Hatósági jogalkalmazás Közszolgáltató jellegű feladatok

1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Önkormányzati közigazgatási szervek Államigazgatási szervek egyszemélyi felelős vezető (hierarchikus rendszer); van felettes szervük állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyont kezelik; képviselő-testület hozza létre az egységes hivatalt Irányítja a polgármester , vezeti a jegyző helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-meghatározás; önálló döntési jogkör; képviselő-testület a ktgv.-t önkormányzati vagyont kezel

1.2.1. A közigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Önkormányzati igazgatási szervek Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek)

1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szervek Különös hatáskörű szervek ILLETÉKESSÉG szerint Központi szervek Területi szervek Helyi illetékességű szervek

2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei

2.1. Az államigazgatás központi szervei Csoportjai A kormány és a kormány munkáját segítő szervek; Minisztériumok; A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (3 típus) Jellemzői Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

2.1.1. A kormány Testületi szerv -hatáskörét ülésén gyakorolja (Működését Ksztv. és ügyrend) Tagjai: Miniszterelnök -------jogállása (választással, szerepe) Miniszterek---------- jogállása (kinevezés, feladataik) Alkotmány alapján kettős funkciója: 1/Kormányzati tevékenység 2/Államigazgatási irányítási (7 példa) tevékenység (3 példa)

2.1.1. A kormány segédszervei Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv: Miniszterelnöki Hivatal (miniszter vezetésével) Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: Kormánybizottságok Kabinetek Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „Egyszemélyes” segédszervek: Kormánybiztosok

2.1.2. Minisztériumok Általánosítható feladatok Részvétel a jogalkotásban Ágazati stratégiaalkotás és tervezés Alárendelt szervek irányítása felügyelete Hatósági jogalkalmazás, ellenőrzés Nemzetközi kapcsolattartás Civil kapcsolatok

2.1.2. A minisztérium szervezete Miniszter egyszemélyi felelős vezetése és a Kormány irányítási jogköre ---- normatív utasítás Szervezeti egységek A szervezet politikai változó elemei és azok jellemzői A szervezet szakmai állandó elemei és azok jellemzői

2.1.3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: APEH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: ORTT, Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal Fő feladatok: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység;

2.2. Az államigazgatás helyi/területi szerveinek csoportosítása Illetékességi terület alapján Helyi Körzeti Megyei Regionális Hatáskör alapján Általános hatáskörű (jellemzői, jogállása a következő dián) Különös hatáskörű Jogállása, jellemzői: -feladat- hatáskör ágazati -irányítása -hatósági jogalkalmazás, szolgáltatás, nyilvántartás, adatgyűjtés

2.2.2. Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv A kormány területi szerveként ellátott feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok Alapfeladatok: I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; Önkormányzatok törvé-nyességi ellenőrzése –változás 2009. 01.01. A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: fogyasztóvédelmi felügyelőség –vált. 2008. szociális- és gyámhivatalok 1997-től építés felügyelet 2010-től

3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai 3.3. Az önkormányzatok szervezete

3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

3.1.1. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

3.2. Az önkormányzatok típusai Területi tagozódás szerint Területi önkormányzat: Megyei önkormányzat Települési önkormányzatok: Fővárosi Fővárosi kerületi Városi (megyei jogú városi) Községi (nagyközségi) Sajátos típus: Kisebbségi önkormányzatok helyi, területi (megyei) és országos szinten

3.2.1. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros: kétszintű önkormányzat működik; kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatuk Kisebbségi önkormányzat: önkormányzati hatósági ügy kivételével

3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Kötelező feladatok Ötv. 8.§ (4) Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. hulladékgazdálkodás) -egészséges ivóvíz, -óvodai nevelés, -alapfokú oktatás, -egészségügyi, szociális alapellátás, -közvilágítás, -helyi közutak fenntartása, -köztemető fenntartása, -nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (Helyi rendeletben! Államháztartási törvény!) Pl: - településfejlesztés – rendezés, -környezetvédelem, -lakásgazdálkodás, -tömegközlekedés, -vízelvezetés, csatornázás.

Önként vállalt feladatok 3.2.3. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. (Bács-Kiskun megyei példa) Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé-szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép-iskolai ellátás (ha a telepü-lés nem vállalja).

3.3. Az önkormányzatok szervezete Képviselő-testület Önkormányzati feladat és hatáskör címzettje Legfontosabb hatáskörei Hatáskörgyakorlás (ülésen, döntéshozatal) Tagjai és jogállásuk Képviselő-testület szervei Ötv 9.§ (2) alapján Polgármester Bizottságok Részönkormányzat testülete Képviselő-testület hivatala

3.3.1. A polgármester Képviselő-testülethez való viszonya Képviseleti joga Feladatai a képviselő-testület működéséhez kapcsolódóan (előkészítés, összehívás, levezetés, végrehajtás, átruházott hatáskör) Feladata a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódóan (irányítás) Államigazgatási hatáskörök címzettje Alpolgármester

3.3.2. A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi-zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan-dó, vagy eseti)

3.3.3. Részönkormányzat testülete Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Elkülönült telepü-lésrészek elkülönült érdekeinek képvise-lete jelenhet meg az adott településrészen működő településré-szi önkormányzaton keresztül. Döntési jogkört is gyakorolhat a tele-pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

3.3.4. A képviselő-testület hivatala A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására (polgármesteri hivatal, főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, stb…) A feladatok kettős jellegűek: önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár-mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el (kihe-lyezett félfogadás). Jegyző: hivatalt vezeti, köztisztviselő, feladata kettős, aljegyző

3.4.1. Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

3.4.2. Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

3.4.3. Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Sajátos formája a körjegyzőség

3.4.4. Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása Országgyűlés: törvényi keretek (pl.Ötv) feloszlatás területszervezési döntések Köztársasági elnök: választások kitűzése területszervezési döntések köztársasági biztos kinevezése Önkormányzat (Önkormányzati Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Általános hatáskörű, Területi államigazgatási szerv (Közigazgatási hivatal) törvényességi ellenőrzés szakmai segítségnyújtás hatósági feladatok

4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

4.1. Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; pártpolitikától független önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; B.) Non profit szervezeti formák a hatályos Ptk alapján: Egyesület, Köztestület, Alapítvány (közalapítvány), Non profit gazdasági társaság (közhasznú társaság) C.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

4.3. A nonprofit szektor szerkezete

Köszönöm a figyelmet és sikeres felkészülést kívánok! A Közigazgatási Képzési Igazgatóság honlapja: www.kszk.gov.hu A Délalföldi Regionális Államigazgatási hivatal honlapja: www.darkh.hu