3. A megtorlás általános kérdései és jellemzői. Az erőszakszervek Magyarország története a Kádár-korszakban (1956-1988)

Hadsereg Személyi állomány felülvizsgálata, létszámváltozás felkelők bíróság elé állítása, megbízhatatlanok elbocsátása tiszti nyilatkozat: 1956. nov. 27-ig kell aláírni a Kádár melletti hűségnyil.-t (kormány elismerése, szovjet intervenció jogossága). A tisztek 80%-a megtette, a többieket leszerelik összlétszám csökken 63e fős keretre (kezdetben nem tudják feltölteni, 1959-ben viszont már 84e fős) a szolgálati idő két évre csökken Szervezet, vezetés a hadsereg élén a honvédelmi miniszter áll ő a főparancsnok, a legmagasabb rangú tiszt és a KB állandó tagja a PB-nek és szovjet Déli Hadseregcsoportnak is felelősséggel tartozott összevonják a tiszti iskolákat és a fegyvernemenkénti katonai akadémiákat Szovjet csapatok „ideiglenes” tartózkodása 1957. márc., Moszkva – elvi megegyezés 1957. máj. 27., Bp. – szerződés a két ország közt, amely szerint a sz.-ek nem avatkoznak be Mo. belügyeibe. (Közvetlenül tényleg nem, de…) Hruscsov később felajánlotta a kivonulást, de Kádár nem fogadta el

Karhatalom Megszervezése Sajátosságai, működése nov. 7-én Salgótarjánban „spontán” kezdődött a szerveződése nov. 5-én Uszta Gyula elnökletével Katonai Tanács alakult, egyik tagja Gyurkó Lajos nov. 8. rendelet a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalomról feladata a „rend” helyreállítása; megbízható, de az ÁVH-val össze nem téveszthető szervezet legyen, amely képes a kemény fellépésre tagjaik megbízható (volt ÁVH-s) tisztek, pártfunkcionáriusok, egykori jug. és görög partizánok lettek (az ÁVH-s állomány szinte egészét igazolták és átvették, legfeljebb más városba helyezve őket) Sajátosságai, működése ismertebb nevük: pufajkások (szovjet vattakabátjukról) első ezrede nov. 10-én alakult meg, ezt még kettő követte hamarosan átvették a razziák, igazoltatások szerepét a szovjetektől nov. végétől külön honvéd és BM (volt ÁVH) karhatalmi ezredek alakultak, majd a honvéd ezredek feladatát is átvette a BM nov. 21-én az IIB dönt újabb forradalmi ezredek létesítéséről egyik fő tevékenysége: vidéki „elbeszélgetések” (verések) Bp.-en közel 4e, vidéken majdnem 6e pufajkás volt Vezetőjük Münnich, a kat.-i erők élén Uszta, a BM-erők élén Tömpe I. állt

Sortüzek „Mától kezdve lövünk!” (© Marosán György, dec. 8.) dec. 4. a Katonai Tanács ülése dönt a „vért nem kímélő”, „gyors és kíméletlen” fellépés szükségességéről; a végrehajtás a pufajkás ezredekre vár A legvéresebb nov. 4-i utáni sortüzek szemben az októberiekkel, ezek szándéka nem a tömegoszlatás! a legtöbb helyen jelen voltak szovjet erők is, de nem övék volt a főszerep Nyugati tér, dec. 6. vörös zászlós kádárista tüntetők provokálták a tömeget, amely megdobálta őket; a pu. előtt a tömegbe lőttek, öt embert kiemelve a tömegből külön tarkón lőtték őket minden vizsgálat nélkül Tatabánya, dec. 7. a kegyetlen pufajkások ellen tiltakozókra lőttek fedezékből Salgótarján, dec. 8. a munkástanács és a nemzetőrök uralták a várost dec. 7-ig, akkor letartóztatták a vezetőket. A tiltakozó tömeget körülvették, a menekülőkre is lőttek. 49–131 közti lehet a halottak száma (ez a „rekord”) Miskolc, dec. 10. itt rendőrök is átálltak a tüntetőkhöz, s viszonozták is a tüzet Eger, dec. 12. a lövetést itt előre megfontoltan tervelte ki Gyurkó Lajos, miután a helyi parancsnok 10-én nem volt hajlandó lőni a tüntetőkre Csepel, 1957. jan. 11. gyáron belüli sztrájk letörésére lőtték a munkásokat

Munkásőrség A karhatalom megszüntetése A Munkásőrség felállítása 1957. jan. 4.: az IIB megállapította: karhatalom tevékenysége nem megfelelő, csak a szovjet támogatás miatt állt meg a helyét… valódi ok: a túlkapások kezdtek szalonképtelenné, terhessé válni javasolják átszervezését, illetve egy új „népőrség” létesítését A Munkásőrség felállítása 1957. febr. 12-én döntött erről az IIB, amit 18-án hirdetett ki az Elnöki Tanács tvr.-ben (1957. évi 13. tvr.) …és működése a rendszer félkatonai védelmi szerve volt, nem a hadsereg, hanem a párt fennhatósága alatt feladata a párt gyűléseinek, épületeinek fegyveres védelme és az ellenség féken tartása volt, a többi fegyveres testület támogatásával együtt bevetésére nem került sor, később rendezvények biztosítására használták a 60e gépfegyverest (akik társadalmi munkában látták el feladatukat) a hazai fegyveres erők közül a néphadsereg, határőrség, rendőrség és a munkásőrség pártbizottságait közvetlenül a PB irányította a rendőrségben még a hadseregnél is fontosabb volt a pol.-i megbízhatóság

Politikai Nyomozó Főosztály Az ÁVH-sok „felülvizsgálati” eljárása Kádár már nov. 7-én megtiltja az ÁVH újjászervezését, Szerov bírálja is nov. közepén a kormány minden ÁVH-s elbocsátásáról dönt; politikai nyomozati munkát nem végezhetnek, más belügyi területen dolgozhatnak nov. végén Münnich F. és Szénási G. legfőbb ügyész a kompromittáltak elbocsátásáról dönt, „kivéve, ha nélkülözhetetlenek” tíz db háromfős bizottság végzi a felülvizsgálatot, amely jan. 16-ig (!) tartott, s az állomány 99,7%-t igazolta dec. 30-án tvr. is megszünteti az ÁVH-t 1957 máj.-ban újabb felülvizsgálat: ekkor már a „jobboldaliakat” szűrik ki Az új politikai rendőrség létrehozása (1956. nov. 8.) az ORFK PNYF élén Mátyás László áll, aki fellép a volt ávósok ellen a beáramló ávósok siránkoznak, hogy nem becsülik meg őket létszám gyorsan nőtt: 1957 márc.-ban 1500, júl.-ban már 3900 fő folyamatos átszervezések a testületen belül, s Kádár többször jelzi: nem tűri a szektás hangot, ÁVH-s mentalitást; csak az új vonal iránt lojálisak maradnak az ügynökök zöme a belső reakcióval, az „ellenforradalom” feltárásával foglalkozik, de kénytelen beismerni e téren a kudarcát törvénytelen módszerek, felső pártutasítások, gyenge képzettség és morál megerősödése a MÚK! mozgalomhoz kapcsolódik

Koncepciós perek? Igen, de… Eltérések a klasszikus koncepciós perektől nem (mindig) koholtak a vádak, (többnyire) van (némi) valóságalapjuk néhány „tévedést” leszámítva valóban a veszélyes elemekre sújtanak le a fizikai erőszak, a verés nem jellemző a vizsgálat idején (de előfordul!) a szervek (általában) kísérletet tesznek a bűnösség bizonyítására Koncepciós vonások nem az igazság kiderítése a cél, hanem a megtorlás, a bosszú (politikai cél!) az ügyek és a szereplők vegyítése; köztörvényes és politikai vádak keverése a sebtében megalkotott jogszabályok semmibe vették az elismert jogelveket az eljárások egy másutt eldöntött megtorlási folyamat formális aktusai voltak nincs bírói függetlenség (titkos utasítások, jogon kívüli elemek szerepe) a megtorlás alapja továbbra is az osztályszempontú bíráskodás (ez alapján van „tudatos ellenforradalmár”, „megtévesztett dolgozó” és „lumpen/huligán”) A végrehajtó szervek nincsenek felkészülve a tömeges megtorlásra nem volt a magyar jogban ellenforr.-i bűntett, ezt kapkodva kellett kidolgozni semmissé kellett tenni a kormány és Kádár korábbi büntetlenségi ígéreteit sok időbe telt, mire megtörték a bírák ellenállását; sokakat el kellett távolítani és mások lemondtak, végül polgári ügyek bírái is ítélkeztek büntetőügyekben új bíráskodási eljárásokat kellett kidolgozni és ezekkel kísérletezni nincsenek már internálótáborok és tele voltak a börtönök is

Régi és új büntetőjogi szabályok Csonka büntetőjog 1956 előtt Btá: Büntető törvénykönyv általános része, 1950 (szovjet jogelvek; a bűn az, ami a társadalomra veszélyes; főbüntetések: halál és börtön) BHÖ: Büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása, 1952 (a hiányzó különös rész helyett, a régi szabályokat is felülírva részletesen lásd a Mo. tört. 1944–56 c. előadásom 7. részének 6–7. diáján! Egyszerűsített büntetőeljárás (1956.: 22. tvr., nov. 12.) vádirat nélkül állítható bíróság elé az, akit tetten érnek a fegyveres ellenállás, harcokban való részvétel miatt (köztörvényes megfogalmazással). ennek alapján azonban nem ítéltek el senkit Kat.-i rögtönbíráskodás (statárium) (1956. 28. és 32. tvr., dec. 11-13.) gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, közérdekű üzemek szándékos rongálása, ezek kísérlete, erre való szervezkedés, ill. engedély nélküli fegyvertartás esetén alapvető büntetés a halál kegyelmi kérvénynek nincs halasztó hatálya, az ítéletet 2 órán belül végre kellett hajtani; 20 év alattiakra elvileg nem lehetett halálos ítéletet hozni polgári személyekre is kiterjedt a működésük a bírák számos esetben megtagadták a stat. eljárást, rendes bíróság elé utalva Kádár és Münnich elégedetlen; kevesellték a szigort is kb. 70–100 halálos ítélet született így; a perek zöme azonban nem itt folyt le Közbiztonsági őrizet (internálás) (1956. 31. tvr., dec. 13.)

További új büntetőjogi szabályok Gyorsított büntetőeljárás (1957. 4. tvr., jan. 4.) nem katonai, de különtanácsok Bp.-en és 5 megyében újabb bűnökért is ítéltek el (betöréses lopás, közl. szándékos veszélyeztetése, lázítás, hűtlenség, a népi demokratikus rend megdöntésének kísérlete) a tényállásokat a BHÖ szerint kellett tárgyalni, de lehet vádirat nélkül hatálya visszamenőleges, alapvető büntetési tétel a halál lehetséges volt a fellebbezés, másodfokon a LB különtanácsa döntött magasabb prioritású eljárás a statáriálisnál Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa (1957. 25. tvr., ápr. 6.) az „egységes ítélkezés” biztosítására felállított különbíróság POLITIKAI ügyekben, polgári és katonai esetekre, alapvetően gyorsított eljárásban létrejöttének közvetlen kiváltó oka Farkas M. ügye volt (alig 6 évre ítélték) a LB elnöke bármely ügyet ide utalhat, a legfőbb ügyész itt emelhet vádat bármely bíróság ítélete ellen fellebbezési fórum; törvényességi óvás révén jogerős ítéleteket is súlyosbíthat (max. 1 évvel a jogerő után) vádlott javára bejelentett fellebbezés esetén lehetett súlyosabb ítélet is! visszamenőleges hatállyal ítélkezhet (elnök + 4 népbíró) halálos ítélet: kegyelmi tanáccsá alakul; de két órán belül kivégzés A megyei népbírósági tanácsok (1957. 34. tvr., jún. 15.) Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged (elnök + két népbíró) korlátozza a védőválasztást (hatóságilag jegyzékbe vett ügyvédek közül) eljárás ua., mint az LBNT-n (de amely továbbra is lehet 1. fokú hatóság is)

Célszemélyek és vádtípusok Kik ellen indult (kellett, hogy induljon) eljárás? (IM-LÜ-BM alku) fegyveres harc szervezői, vezetői ellen (kivégzés, kínzás, fosztogatás részt-vevői, középület megtámadásában vezetők, felbujtók). Azaz: a kormány amnesztiaígérete semmis izgatás miatt csak nov. 4. utáni cselekmény esetén kell eljárni fegyver- és lőszerrejtegetés miatt nov. 10. utáni cselekménynél 1957. jan. 31 utáni tiltott határátlépés miatt 1957. jan. 15. utáni sztrájkra való felhívásért mindenki ellen, aki hatósági megbízatás nélkül engedett ki foglyokat a törvénytelen letartóztatásokat kezdeményezők vagy vezetők ellen nemzetőr- s más karhatalmi, forr-i szervek pk.-i (ténylegesen: tagjai) ellen (ténylegesen: akiket feljelentettek a forradalmárok közé is beépült ávósok) A leggyakoribb vádak típusai népi demokratikus rend megdöntésére való szervezkedés / mozgalom vezetése [halál] (egy mozgalomban több személy is lehet „vezető”!) fenti mozgalomban való részvétel [súlyos börtön] népi demokratikus államrend („alapintézménye”) elleni („gyűlöletkeltésre alkalmas”) izgatás [5–10 évi börtön] bűnhalmazatok: az államellenes cselekmény mellett köztörvényesek is a megtorlást szolgáló jogszabályok által létrehozott bűnök (közérdekű üzem szándékos megrongálása, lőfegyverrel való visszaélés, tiltott határátlépés)

Nyomozás és politikai előkészítés A nyomozás: az eljárás mindent eldöntő, fő része az iratok 2/3-a ekkor kelt, időben is ez tart sokkal tovább itt dől el: ki ellen, mi miatt emelnek vádat, hogy minősítik a tetteket (szervez-kedés, izgatás; vezető, résztvevő stb.) „amalgámozás”: az ügyek vegyítése, azaz az egymással semmilyen kapcso-latban nem levő eseteket tesznek egymás mellé (növelve az ügy „súlyát”). a legdöntőbb elem a terheltek kihallgatása és megtörése (hosszú, teljes elszigetelés; súlyos lelki terror; előnyök felvillantása; az esélytelenség érzésének sulykolása; fizikai bántalmazással fenyegetés) az eljárás fő célja a teljes beismerés elérése, az egyéb bizonyítás így „elhanya-golható” lett (de a bizonyítás igénye magasabb, mint 1947–53 között) sokszor mindegy volt a vádlott magatartása (a teljes beismeréstől a Kádár elleni nyílt „ellentámadásig” minden előfordult), az eredmény ugyanaz lett sok esetben az lett az áldozatok veszte, hogy nem tudták: a szabályok megváltoztak, amióta letartóztatták őket. Pl. elismerik az okt.-i harcokban való részvételt, bízva az amnesztiában (de tagadják a nov.-it); vagy fosztogatási vádra nemzetőrségi megbízatással védekeznek Az „operatív értekezlet” (láthatatlan, külső irányító szerv) elnöke: a megyei párttitkár, tagjai: a megyei ügyész, megyei bíróság elnöke egy 1958-as BM-IM-LÜ közös utasítás hozta létre e szerveket, amely dönt ki a „megtévesztett dolgozó” és ki a tudatos ellenforradalmár, a már megindult eljárások közül melyeket szüntessék meg milyen ítéleteket hozzanak meg, illetve vizsgáljanak felül

A vádiratok és a bírósági szakasz A vádiratok rövidek, jogilag értelmetlenek, politikai elemzések A bírósági eljárás sajátosságai a tanácsvezetők első fokon ált. nem jogászok, csak jogakadémiát végeztek a tárgyalások többnyire zártak (néhány korai nyilvános kirakatper volt, itt vádlottak és védők is bátrabbak voltak.) a jkv.-ek általában alaposak, rögzítik a védők és vádlottak oly kijelentéseit, melyből az ügy szörnyűségei kikövetkeztethetőek a bírói eljárásban is a vádlotti kihallgatás kap főszerepet, a vádlottak megtörése a cél, de kísérletet tesz a bűnösség bizonyítására (tehát nem feltétlenül a vádlottnak kell bizonyítania az ártatlanságát) sokszor sorakoztattak fel tanúkat és (ált. semmitmondó) tárgyi bizonyíté-kokat; a terhelő tanúk gyakran hamisan vallottak korlátozásuk ellenére az ügyvédek tevékenysége pozitív az ítéletek színvonala a vádirathoz hasonlóan gyenge: külső szerv fogalmazza a másodfokú ítéletek rövidebbek, kissé szakszerűbbek a bíróságok „tervutasításokat” kaptak! – „pergyárak” Súlyosbító és enyhítő körülmények súlyosbító: 1. az osztályhelyzet; 2. a kádári konszolidáció akadályozása enyhítő körülményt ritkán vettek figyelembe (gyakran még a büntethetőséget kizáró okokat, pl. elmebetegséget sem!) megtévedtség, az ÁVH-sok, tanácsi vezetők elrejtése, megmentése (bár esetenként ebből is vádpontot faragtak) ill. a Kádár-kormány elismerése

Néhány további sajátosság Kegyelmi ügyek kérdése (halálos ítéleteknél) más jogorvoslat híján óriási mennyiségű kérvény (nincs halasztó hatálya!) a bíróság azonnal kegyelmi tanácsként ült össze nagyon ritka, hogy támogatja a kegyelmi kérvényt (Szirmai O., Fáncsik Gy.) még ritkább, hogy a NET azt el is fogadja (Obersovszky Gyula, Gáli József) A perek csoportosítása fegyveres felkelők (zömmel 35 év alattiak) – gyilkossági és szervezkedési vád, zömmel halálos ítéletek a Nagy Imre csoport tagjai és kormánytagok „átállt” katonák, belügyesek nagyüzemi és regionális munkástanácsok, ill. nagyvárosi/területi önkormány-zatok (nemzeti/forr.-i bizottságok) tagjai ellen folyt a legkiterjedtebb bosszú pártellenzéki, baloldali értelmiség (az árulói szerepet osztották rájuk) volt koalíciós pártok vezetőit nem akarták előtérbe helyezni keresztény és polgári pártok vezetői ellen pedig csak szerettek volna Fontosabb statisztikák 35e ember ellen folyt eljárás; 22e főt ítéltek börtönre és 229-et kivégeztek 13e főt ítélet nélkül internáltak, 211e ember pedig Ny-ra menekült (40e visszatért), emellett 16–18e fő ellen kitiltás, rendőrhatósági felügyelet stb. megtorlás könyörtelen volt, de nem parttalan! sokszor nem volt viszont kiszámítható, a büntetés súlya függött a „megbánás”-tól is