AZ ÚJ REND MEGSZILÁRDULÁSA (Szent László és Könyves Kálmán)

(SZENT) LÁSZLÓ (1077-95) Belpolitikája: kivezeti az országot a válságból békét kötött Salamonnal  helyreállította a belső rendet megerősítette a keresztény egyházat: birtokadományok László még hitt a boszorkányokban, és ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglyahalálra ítélték

Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést kimondta az egyházi személyek sértetlenségét: ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették László korában indultak meg a szentté avatások: Szent István (államalapító királyunk) Szent Gellért (vértanú püspök, akit Vata lázadásakor öltek meg Gellérthegy) Szent Imre (István király vadászbalesetben elhunyt fia)

víz alá merítés tüzes vas próba, forró vízbe nyúlással esetleg párbaj c) szigorú törvényeket hozott a magántulajdon védelmére Ha valaki baromfinál nagyobb értékű holmit lopott, azt felakasztották Ha a lopott holmi értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor „csak” megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orrlevágás, a nyelv kitépése). gyanú esetén istenítélettel „tisztázták” az ügyet víz alá merítés tüzes vas próba, forró vízbe nyúlással esetleg párbaj Hit: az ártatlanok megússzák a próbát, a bűnösök nem.

2. Külpolitikája: védekezés: az Erdélybe be-betörő besenyőket (kunokat) kiűzte az országból,mondák: Szent László legyőzi a lányrabló kun vitézt, Szent László füve, Szent László pénze, A tordai hasadék hódítás: megszerezte Horvátországot  ez a tengeri kijárat miatt volt fontos (kereskedelem)

KÖNYVES KÁLMÁN (1095-1116) 1. Hatalomra kerülése: Szent László unokaöccse Korábban testvérét, Álmost akarták királlyá tenni, őt papnak szánták, ezért igen sokat olvasott és hitbuzgó is volt László azért jelölte királynak, mert neki nem volt fia, A jelölést Álmos zokon vette többször is lázadt Kálmán ellen, végül Kálmán Álmost fiával, Bélával együtt megvakíttatta Kálmán az akkori Európa legműveltebb uralkodója volt  innét a Könyves előnév

2. Belpolitikája: Kálmán folytatja Szent László uralkodását,de: enyhít a tolvajok büntetésein, és a halálbüntetés helyett legtöbbször „csak” csonkítás járt vagy eladták a tettest rabszolgának már nem volt elegendő a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani. a boszorkányok közül a strigák (vérszívó lidércek) üldözését megtiltotta, mivel ilyenek nincsenek. A többi boszorkányban hitt! „De strigis, quae non sunt, nulla questio fiat!” = „A strigákról, akik nincsenek, szó se essék!”

3. Külpolitikája: Kálmán folytatta László hódításait: Megszerezte Dalmácia tengerpartját, nagyobb városok: Spalato (ma Split), Raguza (ma Dubrovnik) Trau (ma Trogir) Zára (ma Zadar). megpróbálta meghódítani Halicsot (Lodoméria, Galícia, Gácsország) is, ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt.

III. Béla uralma (1172-1196) Bizánci segítséggel került hatalomra egy trónviszályos időszak után (Alexiosz néven egy ideig a bizánci trón örököse is volt) Megerősíti a királyi hatalmat Írásbeli ügyintézés terjedése: elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba Királyi kancellária fejlődése hiteles helyek terjedése (káptalanok)

Regáléjogon szedett jövedelmek erősödése Sókereskedelem vámja (a só nemcsak ételízesítő, hanem tartósítószer is), kamara haszna = pénzbeváltási illeték (minden évben új pénzt vertek, s a régi érméket felárral kellett az újakra beváltani) Külpolitika: jó kapcsolatok a nyugati országokkal (ellensúlyozni szerette volna az egyoldalú bizánci kapcsolatokat) Uralma alatt keletkeztek olyan jelentős írásos emlékeink, mint a Halotti beszéd és könyörgés vagy a Gesta Hungarorum Javaslatára avatták szentté László királyunkat Fiai, Imre és András halála után testvérharcot vívtak a hatalomért