Környezeti kontrolling „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné az eljövendő generációk szükségleteinek kielégítését.” (Brundtland Bizottság) Környezeti kontrolling Készítette: Csurgó Krisztina ZDGGWL 2007. június 29.

A környezeti kontrolling kialakulása az első átfogó környezetvédelmi szabályozások a 60-as évek végén, 70-es évek elején „csővégi” (end of pipe) környezetvédelmi megoldásoktól a megelőző (preventív) környezetvédelmi intézkedésekig a „szennyező fizet elv” (Polluter Pays Principle-„PPP”) a hagyományos számviteltől a környezeti számvitelig a környezeti számvitel a számvitel olyan alága, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják (Schaltegger)

A környezeti számvitel alrendszerei A környezetvédelem által indukált pénzügyi hatások A vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásai Belső Külső Nyilvántartás Környezeti vezetői számvitel (környezeti kontrolling) Környezeti pénzügyi számvitel Belső ökológiai számvitel Külső ökológiai számvitel Elemzés Jelentések

Környezeti kontrolling rendszer bevezetésének lépései rendszerhatárok kijelölése környezeti költségek azonosítása környezeti költségek felosztása az eredmények felhasználása

Környezeti költségek csoportosítása Költségek típusa szokásos költségek rejtett költségek feltételes költségek intangibilis költségek externális költségek Költségek mértéke ismert ismert vagy becsülhető becsülhető nem ismert

A költségek kontrollálhatósága

A környezeti kontrolling elterjedését gátló tényezők a környezeti kontrolling ismeretlen a vállalatok nagy része előtt a környezetvédelmi és gazdasági szakemberek közötti kommunikációs „szakadék” átfogó törvényi szabályozás hiánya →lehetséges megoldás: a fenntarthatósági jelentések nyomán, integrált keretrendszer segítségével → GRI

Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Inititive - GRI) GRI dokumentumcsalád elemei: Útmutató a fenntarthatósági jelentések készítéséhez (röviden: Útmutató) Indikátor protokollok Ágazati kiegészítések Technikai protokollok

A GRI Útmutató használatának lépései a jelentés határainak kijelölése a megfelelőség szintjének meghatározása értesítés az Útmutató használatáról a jelentés tapasztalatainak kiterjesztése

Jelentéskészítés a GRI Útmutató alapján 1. rész: jelentés tartalmának meghatározása jelentés minőségének biztosítása jelentés határainak megállapítása →alapelvek 2. rész: standard adatközlés profil: a szervezet teljesítményének megértéséhez szükséges háttér-információk vezetési szemlélet: egy-egy konkrét téma megközelítésmódja teljesítmény indikátorok: gazdasági, társadalmi, környezeti teljesítménnyel kapcsolatos mérőszámok

A környezeti költségekre vonatkozó indikátor EN30. A környezetvédelmi intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó összes kiadás típus szerinti bontásban: nem tartoznak bele a nem termék-jellegű kimenetek költségei, valamint a bírságok a hulladékkezeléshez, kibocsátás-kezeléshez és kármentesítéshez kapcsolódó költségek azonosítása a megelőzés és a környezetvédelmi irányítás költségeinek azonosítása

A GRI alapján készült magyarországi jelentések elemzése A GRI honlapján regisztrált jelentések között hét magyar vállalat jelentését találhatjuk meg: BAT Pécsi Dohánygyár Kft. (2004. év) Budapesti Erőmű Rt. (2001. 2002. 2003. év) Coloplast Hungary Kft. (2005/06. év) DENSO Gyártó Magyarország Kft. (2002. 2003/04) Magyar Telekom Nyrt. (2003-ig Matáv Rt.) (2002. 2003. 2004. 2005. év) MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (2003. 2004. év) Nexon Kft.(2006. év) Magyar Villamos Művek Zrt.-vel (2005. év)

A GRI alapján készült magyarországi jelentések elemzése Nexon- semmi BAT Pécsi Dohánygyár Kft, valamint a MOL Rt. – környezetvédelmi költségek összege többi vállalat jelentéseiben megjelenő kategóriák: a hulladék-kezeléssel és lerakással kapcsolatos költségek (kivéve a Matáv illetve a Magyar Telekom: az egyéb folyó környezetvédelmi ráfordítások között) környezetvédelmi irányítás költségei, DE a kapcsolódó személyi költségekről csupán a Budapest Erőmű Rt. az esetleges kármentesítési költségekről pedig csak a DENSO valamint a Magyar Villamos Művek

A GRI alapján készült magyarországi jelentések elemzése a hulladékkezelés költségének magas aránya a folyó környezetvédelmi ráfordítások között környezetvédelmi beruházások a környezeti költségek legjelentősebb tényezői - Budapesti Erőmű és a Magyar Villamos Művek levegővel valamint a hulladékkal kapcsolatos környezeti költségek a legmagasabbak →a környezeti költségek tudatos azonosításának és nyilvántartásának további fejlődésére van szükség

Köszönöm a figyelmet!