AZ RTF MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TAPASZTALATAI Készítette: Prof. Dr. Valcsicsák Imre

I. KÉZENFEKVŐ MEGKÖZELÍTÉSEK ▪ az RTF minőségbiztosítási törekvéseinek története; ▪ a főiskola a minőségbiztosítás hazai rendszerében; ▪ az RTF minőségbiztosítási törekvéseit meghatározó „megrendelői” tényezők; ▪ fejlődési stációk a főiskola minőségbiztosítási folyamataiban; ▪ az RTF tapasztalatainak lehetséges szerepe az új egyetem életében.

II. Mi hasznosítható az NKE kialakuló minőségbiztosítási rendszerében és gyakorlatában? II. MI HASZNOSÍTHATÓ AZ NKE KIALAKULÓ RENDSZERÉBEN ÉS GYAKORLATÁBAN?

1. „ Tört 1. „ Történelem ” út az ösztönös szervezeti tevékenységtől a stratégiai célokkal rendelkező szervezet irányába

▪ a minőségbiztosítás gyakorlati jelentőségének elfogadása: formálisan, majd tartalmilag; ▪ szakszerűség érvényesítése (elérhető képzések kihasználása, tájékozódás, majd szakemberekké történő képzés); ▪ együttműködés a hazai felsőoktatási intézményekkel. ▪ a minőségbiztosítás gyakorlati jelentőségének elfogadása: formálisan, majd tartalmilag; ▪ szakszerűség érvényesítése (elérhető képzések kihasználása, tájékozódás, majd szakemberekké történő képzés); ▪ együttműködés a hazai felsőoktatási intézményekkel.

2. Stációk ▪ jószándékú dilettantizmus; ▪ törvényi előírások motiváló szerepe; ▪ akkreditáció; ▪ tudatos, belső igényű menedzselés.

3. Az RTF a hazai felsőoktatási minőségbiztosításban ▪ relatíve elszigetelt különállás, ebben a szakmai sajátosságok túlhangsúlyozása, valamint a „megrendelők” szűklátókörűsége; ▪ határozott „öntudatra ébredés”: minőségfilozófiai modell választása: Virányi-tanulmány - total quality management (TQM).

4. Külső tényezők szerepe 4. Külső tényezők szerepe ▪ általános, kedvező hatások: Bologna- folyamat, MAB, RTF nemzetközi kapcsolatai; ▪ a rendészet hazai „tanácstalanságának” negatív hatásai; - rendészeti stratégia hiánya; - a hazai rendészet „útkeresése”; - megrendelői szerep túlértelmezése.

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM LÉTREHOZÁSA

▪ kedvező konstelláció: mindhárom intézmény tud hozni kedvező tapasztalatokat; ▪ dinamikusan szakszerű minőségbiztosítási szervezet jöhet létre; ▪ eltérő szakmai profilok érvényesítése és kezelése; ▪ homogén minőségbiztosítási filozófia kialakítása; ▪ nagyfokú intézményi nyitottság a hazai és a nemzetközi tapasztalatokra.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!